Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-17 / 112. szám

2, ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. május 17. Magyarul nem tudó tanítók nyaraltatása A vallás- és közok! alásijgyi' miniszter a magyarul nem Indó tani Lóknak a 1 Jvaimat akar adni. hogy az állam nyelvéi elsajátít­sák. Erre legmegfelelőbb morfnak látszik, íiogy magyar környezetben, magyar lantjri és tanítói, esetleg egyéb jobb családoknál helyezze el őket a,.nyár folyamán. Az elhe­lyezess és ellátás '6 hétre .Szólna. A vendéglá­tásért a G hétre a vállalkozó családoknak vendégenkinl 120 pengőt fog közvetlenül meg­téríteni. lézert az összegért a vendéglátó csa­ládok lisztes lakást és napi háromszori étke­zési kötelesek bizlosíiani: Azok a hinári és tanítói családok, esetleg egyéb jobb csalá­dok, akik a fenti feltételek mellett hajlan­dók lennének a nyaraltajásra., június 10-ig küldjék be címüket (név. a családfő fog­lalkozása, vallása és joonfos iakásgyiie) akii-, tan lé 1 ügyelö i h iva tálhoz. Víztelenítés és szúnyogirtás a Balatonmentén A Balatoni Intéző Bizottság kezdeménye­zésére a Balalonmenlének víztelenítése és a sz uny ogirtással kapcsol a fos közegészségügy f ártalom leküzdése,, mini ismeretes, mar kél"' esztendő óla folyik. A BIB-nek sikerült ki­eszközölnie a kereskedelmi és közlekedési kormányzattól oly rendeletid, amely az- á'- í lamvasulakat és az érdekelt államépíleszdi hivatalokat utasította, hogy a vasúti.pálya, il­letve a balatoni körút és az abba becsal In- közé utak men lém lévő agyagárkokat léi­től lse, az árkokat kitisztítsa és átereszek épí­tése útján a vízlevezelésről is megfelelő- mi­dőn gondoskodjék, — E munkának a végre­hajtása iolyamatban van és 1912 év végén befejeződik. Az államvasutak tekintetbe jövő vonalaival és a balatoni körúttal szomszédos, de ma­gántulajdonban álló területek víztelenítése ér­dekében a BIB felkérte a három bal a tóm menti vármegye alispánját, hogy e célból a vízjogi eljárást megelőző helyszíni szépí­tő! tűzzön ki oly céllal, hogy a víztelenítendő I területek tulajdonjoga, továbbá e területek víztelenítése cé 1 já 1 x31 szükségés tervek és költ­séges megáll api I lassanak. Azokon a. helyeken, ahol ebben az évben a víztelenítésre még nem kerülhet sor, az Országos Közegészségügyi Intézet a BIB anya­gi támogatásával és az üdülőhelyi bizottsá­gok által rendelkezésre .bocsátott munkaerő i'olluisznáiásáyál a szúnyogok irtását vegy­szerek kei folytatni lógja. Magpergetőgyár Zalaegerszegen? Thiringer János oki. erdőmérnök A Zalai Magyar Élei május 3-i számában ; Zalaegerszegtől Alsólendváig sok zalai em­bert juttat keresethez a felállítandó magper­getőgyár címmel élmefutlatást olvastam, amelyhez mint gyakorlati szakembernek, ta­lán nem lesz érdektelen hozzászólnom. Ta­pasztalati tény ugyanis, hogy az, akinek bár­mi érdeke fűződik valami válialalnak ala­pításához. sokkal rózsásabb színben látja, vagy Testi le a körülményeket,, an int az, aki a dolgot kívülről látja. Tény. hogy a volt magpergetőgyár nagy forgalmat bonyolított le úgy .tobozvásárlás, mint ienyőmageladás terén. Meg kell azon­ban gondolni, hogy ez a gyár 1) Nagymu- gyarországon volt és annak szükségletét látta el, ha nem is teljesen egyedül; 2) az akkori nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi viszo­nyok között korlátlan kiviteli lehetőségekkel dolgozott. Ezzel szemben a helyzet ma az, hogy 1) Csonk am agy arországo 11 három nagyobb gyár és több kisebb üzem működik máris, melyek közölt az ország szükséglete erősen megosz­lik; 2) a jelenlegi nemzetközi viszonyok kö­zött kivitelük egészen jelentéktelen. Lássuk azonban közelebbről is ezeket a pontokat. A három, általam ismert pergelőgyár évi kapacitása mintegy 200 vasúti kocsirakomány toboz. A mai Magyarország szükséglete -— a visszatért Erdélyt is beleértve — átlag­ban évente 2.500 kg. erdei fenyő,-, 3.000 kg. lucfenyő- ,s 1-500 kg. fekelefenyőmag. Ez a mennyiség normái is, tehát békeviszonyokat tekintve 'áll fenn. mert a mai viszonyok kö­zöli természetesen lényegesen kevesebb. A kihozatali adatok alapján fenti mennyiségi előállításához kell 20 vasúti kocsi rakomány] erdeifenyő-, 15 vasüli kocsirakomány luc­fenyő- és G vasúü kocsi rakomány iekolefenyőr toboz. Ami azt jelenti, hogy a három, álta­lam ismeri magpergelőgyár évi húrom havi üzem m llett a fenti mennyiséget bőven elő­állítani képes. Évek óla az általam ismert gyárak csakis a télj hónapokban — (december­től március végéig — vannak üzemben, az év többi részében állnak. Üzemüket a lélj hónapokban is csak úgy tudják nagyobb szü­netek nélkül fenntartani, hogy a kiviteli ie- he tősége kel különösen a háború kitörése óla maradéktalanul kihasználják. A Zalai Magyar Élet hivatkozóit cikkének informátora egészen gorombán tévedett ak­kor. amikor a következőket mondja: »Ez évben a fenyőtoboz ára szokatlanul magas volt, 100 küónkml 15 pengői . kaplak érte a szedők. Mivel azonban megjelelő üzem hiá­nyában a feldolgozható mennyiség csak nagyon korlátozóit voll, alig né­hány juthatott keresethez, amely 3. 3.50 pengőre tehető naponkint.« Ezzel szemben a valóság az, hogy a bá­rom gyár minden mennyiséget felveti, még olyan minőségeket is. amelyeket normális években visszautasított volna, csakhogy üze­mét fenni art hassa és a szükségletet kielégít­hesse. Ellenben a gyér termés, amely min­den fenyőfajtánál állag 3 évenkinL előfor­dul, leheletlenné lelte a szükséges mennyi­ség termelései. A gyárak — kettő Körmen­den, egy Kőszegen — egész Nyugat magyar- ország, sől Veszprém megye és a Kárpátalja teljes termését felvásárolták, részben csilla­gászati számokkal kifejezhető árakon, :(mel­let 1 a mull évről megmaradl teljes készle­tet fenyőm agyakban kiárusították, de erdei- fenyőben a szükségletet fedezni nem tudták. Ismétlem: csakis a gyér termés miatt. Te­hál nem áll, hogy: megfelelő üzem hiányá­ban ! Normális termés mellett is sok akadálya TÓTH kabát vezet, mert eleganciában utolérhetetlen van a szedésnek. Első akadálya az időjá­rás: hóban, fagyban tobozt gyűjteni nem le­hel. Az elmúlt két év telén az időjárás épen elég akadályt okozott. Szedők hiánya is érez­hető volt: a szedést a legszegényebb nUp- számosréteg végzi, amely külföldi munkával, részben belföldi nyári munkával téli meg­élhetését biztosította. Amíg Lehál nagyon rá nem szorult, addig tobozt nem gyűjtőt!, de más magvakat sem. Nem beszélek a kivéte­les állapotokról, amelyek emberi, fogatol más célokra vettek igénybe. Térjünk ál a küllőidre. Az idézeti cikk azi mondja: .... kitűnő magvait nemcsak az akkori monarchiában, hanem Németor­szágban, a Balkánon és Oroszországon is szí­vesen vették. Lehet. De ma Németország saját szükség- leire nem vesz lenyőmagol. meri 1 a német erdészeti törvény belföldi erdősítési és csie- nie lene vetési célra csakis belföldi — tehát Németországban termett — magot engedé­lyez felhasználni; 2; normális viszonyok kö­zölt exportra is igen nagy mennyiségeket termei, különösen pedig log termelni spe­ciális fenyő termő vidékein: Észak- és Kele.í- néme(országban, a protektorátusban ^Cseh­ország) és a iokormányzóságban (Lengyel- ország), ahoi óriási kiterjedésű erdei-fenyq*- erclők vannak. Németország, amennyiben a különleges viszonyok miatt nálunk akár ie- nyőlobozt, akár pedig fenyőmagot vásárolt, ' azt csakis tranziló-árúnak vette olyan orszá­gok részére, ahol a termelés szünetel £ Fran­ciaország megszállóit része, Belgium és Dá­nia. slip Meg kell itt jegyeznem, hogy normális vi­szonyok közöli Franciaország is termelő, és exportáló állam íenyőmagbán. A Balkán maga is exportőr voll eddig, oda rendkívül kevés lenyőmagol lebe leli el­adni: legalább is a világháború óla. Oroszország pedig oly mértékben termel és exportálj hogy avval — különösen nor­mális . viszonyok beálltával — versenyezni képtelenség lesz. De termel ezenkívül nagy mennyiségeket Szlovákia is. mégpedig egész Európai an a legolcsóbb árakon. Hova akar tehát -az idézett cikk in­formátora ina és a belátható jövő­ben exportálni ? Az idei évet. ami­kor előszűr minden termelő állam­ban, talán egyedül hazánkat kivéve, abnormális termelési viszonyok ural­kodnak, azután — az egy vörös/e- nyőí kivéve, amely eddi;/ nédun£ mindig import-cikk volt - - sem mi­féle fenyőmagban egész Európában számottevő termés nem volt, normái­nak felvenni súlyos tévedés, amely nem lehet kalkulációs alap. Nem, különösen nagyobb gyárüzem számára, ahol a befektetett tőke és a gyártási költ­ségek természetszerűen sokkal magasabbak, mint kisebb üzemeknél. Kivált, miután sa­ját tapasztalatom szerint mindhárom által­iam ismeri magpergetőgyár tulajdonosa, azon-.

Next

/
Thumbnails
Contents