Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-17 / 112. szám

ÁRA 8 FILLÉR 1911. május 17. SZOMBAT. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg. Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC 4 FI 1 Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. A fizetésemeléshez A kormány a megváltozott gazdasági vi­szonyok kényszerítő hatása alatt az egész vona’on tizeiésemetésl vitt keresztül. Emel­tette a fizetéseket magánosokkal, magánvál­lalatokkal, közéletekkel, ez utóbbiak közölt természetesen magával az állammal is. Nem akarunk ezzel kapcsolatosan arról beszélni, hogy a fizetésemelések olygn arányban tör­téntek-e, mint amilyen arányban emelked­tek a közszükségleti cikkek árai, mert hiszen itt a mindenki által ismert tények adnak vá­laszt, csak épen arról kívánunk szólani, hogy a magyar életben csak egyforma mérték le­het. Közgazdásági, kultúrál is, közigazgatási... életnek csak a munkaköre, a tartalma lehet más, de az erkölcsi és anyagi mérésének tel­jesen megegyezőnek kell Tennie. Ezért kél. fontos tényt kellene megállapítani. Makszduá­lis és minimális fizetést a magyar élet min­den területén. Semmiféle téren nem kaphat senki sem nagyobb fizetést (jövedelmet;, mint az ország első tisztviselője: a miniszterelnök. Aki egy" vállalatnál ennél a fizetésnél töb­bet ér el, — nemzet érdekből olyan adóki­vetésben részesüljön, amely a miniszterel­nöki fizetésnél magasabb összeget a nem­zet vagyonává teszi. Egy vállalatnál, ahol Lalán épen a konjunk­túra, vagy jó üzletév van — a inakszimált vezetői fizetések és a szokásos alaptőke-eme­lés, berendezés, javítás után fennmaradó pénz­összeget, mint munkás-osztalékot fizesse ki a vállalat az alkalmazottaknak. Ennek ha­talmas eredménye lenne: a gazdasági fellen­dülés, a közösségi élet valor a válása, a mun­kaadó és munkavállaló; között lévő szaka­dék betömése és a munka megszerettetése. Másik probléma. Egy szintre hozni azösz- szes állami (városi, községi) alkalmazónak fizetését- Például minden, főiskolái végzett egyén, akár tanító, katonatiszt, szolgabírói, jegyző, miniszteri fogalmazó egy fizetési osz­tályba tartozzék. Ennek jelentősége: elsősorban is megszűn­nék a kis »kaszt« beképzelés, ami a jfcbb« fizetésből, tehát az igaztalanul többreértéke^ lésből ered. Ez volna a közösségi gondolat a gyakori atban; másodszor: az emberek egyé­niségüknek és tehetségüknek a leginkább megfelelő pályát választanák, mert fizetés szempontjából mindegy lenne, hogy valaki katonatiszt, fogalmazó, tanító ... Ilyen rendezés egy egészséges magyar kö­zösségnek lehetne az alapja. Ha elvez még hozzátartoznék a tehetség fokozottabb érvé- nyesülése: akkor könnyebben összeolvadná­nak a ma egymással még nem egészen ösz- szemelegedett társadalmi réteglek. Feltétlenül rendezni kellene az állami al­kalmazottak kezdő fizetését is. Olyan össze­get adni például a kinevezell tanítónak, hogy a családalapítás lehetősége fönnálljon. ^ Ne emelkedjék kezdetben a fizetés három éven­ként, — legyen 10 évig egyforma! De ez olyan alapot biztosítson, amelyre építeni le­het a gyermekkel. A 10 évi egyformaság) után jöhetne a háromévenkénti emelkedés olyan ütemben, hogy 25 évi szolgálat után mindenki elérné a legmagasabb lizelest, Ez a fizetés maradna meg végig a nyugdíja­zásig. A családvédelem hathatós szolgálata 1 lenne ez. Az így biztosított családalapításnál feltétlenül több lenne a gyermek, azaz előbb kötődnének a házasságok. (gyökeresen kellene megoldani az ügglef- gényadól. Nem büntetés, hanem a nemzeti érdek szem előtt tartása itt a vezető- Állami lisztviselő (és a többi is hasonló módon), aki kinevezése után 4 éven bellii nem ala­pít családot, fizetésének 25 százalékát fizes­sék vissza agglegényadóként. Meg kell ta­nítani áz embereket, hogy a gyermekek élet-, re jőve teje a legnagyobb nemzeti kötelesség. Be kell állítani a fizetést is a magyar‘közös­ség kialakításába. Ne csak mindig szó'tamoz­zunk a közösségről, hanem cselekedjünk is érte. Ne kiabáljuk az egységet, hanem .csínát* juk meg. Biztosítsunk minden magyarnak bizlo > meg­élhetési alapot és tűzzel égessük ki a társa­dalomból a inamimit-fizalésre való törek­vést ! Neveljük bele a társadalomba: maga­sabb állásba törekedni azért Tehet és azért kell, hogy tágabb cselekvési m unkakörrel még inkább tudjuk szolgálni a magyarságot- Min­denki annyit ér, amennyi komoly munkát végez a nemzetért. Ez legyen alapja a tisz­teletnek, a tekintélynek, az egész magyar élet­nek. , c-) A horvátok vasárnap kérnek uralkodót az olasz királytól Zágrábban kihirdették Zvonimir király ko­ronájának restaurációját. Zvonimir koronája a független Horvátország szuverenitásának jel­képe. A hivatalos lap a következő törvény­erejű rendeletet közli: A független horvát állam szuverenitását Zvonimir király koro­nája jelképezi. Zvonimir király koronája arany köralakú keretből áll, amelyen nyolc lóherformájú, csipkézett ékítmény függ. Két aranyozott ág az arany körből kiindulva a kereszttel ellátott almát tartja. Az aranype­remet különböző színű drágakövek ékítik. Ez a törvény a hivatalos lapban való meg­jelenése napján életbe is lépett. Zágrábi jelentés szerint Pavelics horvát ál­lamfő ma a csapátok fölött tartott díszszemle után küldöttség 'élén Trieszten át Rómába utazott, ahol ünnepélyesen fogadják. Viktor! Emánuel király és császár vasárnap délben! a Villa Madama-ban fogadja a ’küldöttséget!* amely felajánlja a koronát. Az a bír terjedt el, hogy a király Annoge kir. Jyerpejget. je­löli ki Horvátország királyának. Tárgyalásokat kezdenek a két ország po­litikai és gazdasági együttműködéséről AzJ ofasz lapok írnak a horvát népről, annak tu­lajdonságairól, a határokról s megemlítik,, hogy Horvátországnak hosszt Adriai-LengciT határa lesz. — o — A Zalaegerszegi Hölgykongregáció és Leánykongregáció fennállásának 25 éves jubileuma alkalma- | ból május 22-én, Áldozócsütörtökön ünnepélyt 1 rendez. Az ünnepély sorrendje: 1. Az ünnepet megelőzően 9 napon át a kongregációk kilencedet 'tartanuk a Szűzanya tiszteletére. ^ 2. Május 20-áip kedden, egynapos zárt lel- -kigyakorlalot végez a Notre*: 'Dame zárdá­ban a Hölgykongregáció. A Leánykongregá­ció külön háromnapos lelkigyakorlaton vesz részt a KulLúrházban. 3. Május 21-én, szerdán fél 8 órakor kö­zös szentmise és szenláldozás a plébániaiémpó­lómban. Délután kongreganista sírok látoga­tása Zalaegerszegen és mindenütt, felkért kongreganisták révén. Délután a Város M- szegényebb egy-egy családját kérési fel mind­egyik kongreganista Szent Erzsébet alamizs­nával . 4. Május 22-én, csütörtökön reggel 7 óra­kor szentmise es szentáldozás a plébánia­templomban. Este 8 órakor a Kultúrhúz nagyter­mében: 1. Mária-ének. 2. Ünnepi beszédet mond! Pehm József pápai prelátus, prézes- 5. Hölgy- kongregációról beszámolót tart Schlemmer Sándorné titkár, pü- tanácsos neje. 4. A tá­rogató. Melodráma: szöveg Vályi Nagy Géza, zene: Murgács Kálmán. Sz^rgalja: Móra Já­nos gimn. tanár, kíséri : Bodnárné Kaszás Lenke, vm- számvevő neje. Közreműködik tárogatón: Csiky György dr. törv. jegyző. Ilarmóniumon Fürtös Lajos kér 1sl> tanár. Ének: Hajba Káinján vm tisztviselő. 5. A Leánykongregációról beszámol Perlaki Má- ria oki. tanítónő. 6. Ne vigy minket a kí­sértésbe. Almássy S. egy felvonásos szín­műve. Zongorán kísér Negyedes Magdus. 7. Üdvözlések. 8. Záróbeszédet mond Lipics Jó­zsef dr. hittanár. prézes. 9. Kongregációd, himnusz. Éneklik az "összes kongreganisták!.; Belépődíj: I. hely I P. II. hely 50 fillér, diákjegy 20 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents