Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-03 / 100. szám
2. ZALAMEGYEI ÜJSÁG 1941. május 3 Nagyarányú átalakítással ujjárendezik a sümegi kegytemlom terét Ha iaz idegen Sümegre vetődik, szívesen keresi fel az egész országban ismert, sőt a külföldről is gyakran látogatott sümegi híres kegytemplomot. A kegytemplom látogatottságát azonban nem kevésbé 'befolyásolta az a körülmény, hogy a főútról a te,mpólómhoz vezető rövid út hosszú éveken keresztül nagyon elhanyagolt állapotban volt. Ugyanis ia templom mögötti Várhegyről esőzés idején nagymennyiségű víz zúdul le, s ennek nagyrésze ebben az utcában keres lefolyást. Eddig nem volt itt elegendő mély vízlevezető árok, úgy, hogy a víz az utat mosta s a kimosott részeken hellyelfközzel csak bukdácsolva lehetett a templomhoz feljutni. A templom előtti tér is már korábban rendezésre szorult volna, annyival is inkább, mert közvetlenül a templom előtt annyira lejtős a talaj, hogy télvíz idején síkos időben valóságos életveszedelem volt itt a feljárásHosszú idő után örömmel láttuk végre a múlt év őszén az utca rendezését, amely alkalommal — az utca felső részén, ahol csatornázni már nem lehetett, — az utca mindkét oldalán mély árok kiépítésével a rendszertelenül patakokban folyó vizet mély árok közé szorították, az utca alsó részét csatornázással rendezték, az út közepét pedig domborúra hengerelték, úgy, hogy ma a templomba igyekvő hívők is szívesebben A szerbiai hadjárat alkalmából a Journal de Geneve a Basler Nachrichten cikke nyomán foglalkozik a negyedszázad előtti szerbiai oifenzívával és feleleveníti a világháború szerbiai harcainak tanulságos történetét. Kimutatja a cikk, milyen stratégiai hibák következtében sikerült az összeomlott szerb hadsereg egy részének kimenekülnie a központi hatalmak seregeinek gyűrűjéből. Az 1915. évi nagy szerbiai offenzíua i két hónap alatt végezte el azt a ntun- , kát, iamit most a gépesített háború kilenc nap alatt fejezett be. Az 1915. évi Szerbia elleni offenzíva haditervét balsikerű kísérletek tanulságai alapján állapíthatták meg. 1914-ben az emlékezetes Potiorek offenzíva kudarcot vallott, mert Potiorek helytelen irányt választott az előnyomulás számára. Ahelyett, hogy a hagyományos észak-déli irányt követte volna, amelynek előnyeit már Savoyai Eugen herceg felfedezte a törökök elleni hadjáratban és amelynek előnyei az ország földrajzi helyzetében rejlenek, Potiorek tábornok a nyugat- keleti útvonalat választotta. Elhatározásának elsősorban politikai okai voltak, mert Boszniát akarta megtámadni egy esetleges szerb tdtf mad ást ól. figyelembe azt az elvet, hogy a katonai megfontolásoknak kell a politikai szempontokkal Nszavert offenzíva ut án *”ák csapatok élé- adta : használják ezt az útrészt, mint a sümegi »aszfalt«-tál felhintett gyalogjárókat. Még nagyobb örömünkre szolgál az, hogy az eszi útrendezés után a tavasz folyamán a templomtér rendezését is megkezdték. A templomtér meredek lejtős része ügyes megoldással majdnem vízszíntbe kerül. A tér alján az emelkedő helyét széles, hosszúságban mintegy 20 méteres kőlépcsővel oldották meg, amelyet két oldalt kővázát tartó korlát fejez be. A lépcsőfőtől két oldalt, — a tér és az út szintkülönbsége miatt — a terel alacsony kőbástya szegélyezi majd, amelynek belső oldalán létesítendő kőpadkir képzéssel azt teszik lehetővé, hogy a búcsúra érkező fáradt zarándokok a templom közelében pihenhessék ki fáradalmaikat. A térrendezés befejezése után sor kerül még a templom és a rendház kisebb renoválására is, amely így teljes összhangban lesz az újjárendezett térrel. Mindeme munkálatok befejezését jó idő esetén a pünkösdi ünnepekre várják. Az átrendezett tér, — amely P. Kocsis Ödön sümegi Szejit Ferenc rendi házfőnök tervei alapján valósul meg, — nagyban emelni fogja nemcsak a kegytemplom és a rendház területét, hanem a díszes püspöki rezidenciát is. amely a rendházzal szomjszédos. * (—) — Ha ismét megtámadják Szerbiát, Belgrad jelé indítsák el az ojfenzívát. Az 1915. évi német-osztrákim, agyar offenzív a parancsnoka Mackensen marsall volt, aki a szerbiai ofíenzívák hagyományos útját, a Száva és a Duna vonalát választotta felvonulási terepül. A front nyugati szárnyán állott a 3. osztrák-magyar hadsereg, amely két osztrák és egy német hadtestből állott. A keleti fronton sorakozott fel a 11. német hadsereg hét hadosztálya. Mackensen marsall parancsnoksága alá osztották be az 1. bolgár hadsereget is, míg a 2 bolgár ' hadsereg, amely délről támadott, Todoroff generális parancsnoksága alatt állott. Az osztrák-magyar haderő Kragujevác felé támadott a Kolubara mentén. A 11. hadseregnek a Morava völgyében kellett áttörnie a szerb frontot,’ iaz 1. bolgár hadseregnek pedig Nis felé kellett menetelnie. A 2. bolgár hadsereg fetadala az volt, hogy' a Vardar völgyében támadjon és dél felé, az iiszküb- szaloniki vasútvonal hosszában elvágja a szerb haderő visszavonulási útját. A szövetséges főparancsnokság Boszniában nem helyezett el nagyobb haderőt, mivel a keskeny nyomtávú vasútvonal a csapatok szállítására nem volt elegendő. Ezzel hibát követtek‘el, aminek később váratlan következménye volt az, hogy lehetővé tette a szerb hadsereg maradványainak a bekerítéstől való megmene leülését és az albán partvidék éréréséi. A központi hatalmak nagy offenzíváljával szembenéző szerb hadsereg 350 ezer emberből állott. A szerbek parancsnoka Radomir Putnik vajda volt. Mackensen már sz&rnos gyozelmet aratott a lengyelországi harcmezőkön, míg Putnik vajda a két Balkán-háborúban csapatparancsnok volt, majd ő végezte a szerb hadsereg újjászervezését. Putnik vajda a Drina és a . Száva vonalán három hadosztályt helyezett el Misics vajdának, iaz arangyelováci győzőnek a parancsnoksága alatt. A középső frontszakaszon Bel- grádot Zivkovics tábornok védte 'húsz hadosztállyal és hetvenöt üteggel. Keleten a harmadik hadtest sorakozott fel Jurisics-Sturm tábornok parancsnoksága alatt huszonnégy hadosztállyal a Dunától Prahovoig terjedő szakaszon. Két hadosztály várta a támadást Szemendriánál, Palánkánál és a Morava yöl- gyében. A déli fronton a második szerb hadsereg Stepanovics tábornok parancsnoksága alatt a bolgár támadást igyekezett feltartóztatni. A központi hatalmak offenzívólja. 1915. október 5-én indult meg. Hetedikén hajnalban a némel-osztrák-magyar csapatok átlépték a Szávát és a Duiiát, az átkelés meglepte a szerbeket, akik a Duna túlsó partján teljes biztonságban tudták magukat. Az elkeseredett szerb ellenállást leküzdve a központi hatalmak csapatai az offenzíva harmadik napján elfoglalták Bel- grádot. Október 14-én, amikor a bolgárok is akcióba léptek, a 3. és a 11. hadsereg is átlépje a Szávái és a Dunát és kiszélesítették hídfőállásaikat annyira, hogy az átvonuló csapatokál már nem érte az ellenséges tüzérség tüze. A 2. bolgár hadsereg gyors előnyomulással, rövid idő alatt elérte Üszküb vidékét, mire Putnik vajda kiadta a parancsot az általános visszavonulásra. Október 22-én a központi hatalmak 3. hadserege elérte az Arakovac—Dubona vonalat, míg a 11. hadsereg a Palánka—Aléxandrovác vonalig nyomult előre. Október 29-én a kél hadsereg Kragujeváclól mintegy 20 kilométerre északra t alálkozott, míg a 2. bolgár hadsereg már majdnem elérte a Kacsaink—Yranvje vonalat. A szövetséges csapatok a dél felé vezető völgyekben nyomullak előre. November 6-án már Krusevác. — Kraljevo — Uzsice — Vi- segrad volt a front vonala, november 22-én pedig Sarban — Szocsanika — Novibazar — Prijelpolje vonalán állottak a német-osztrákul agyai- csapatok. Az 1. bolgár hadsereg is folytatta előnyomulását és elfoglalta a Szur- d ul—0 r 1 j an—N o vo br d o v ónál a 1. Időközben Franciaország és Anglia, miután tudatúm ébredtek a szövetségesüket fenyegető veszedelemnek, Surmil tábornok parancsnoksága alatt hadsereget tettek partra Szalo- nikiben. Ezek a csapatok a Vardar völgyében vonullak fel és a 2. bolgár hadseregnek meg kellett osztania csapatait, hogy az új ellenséggel szembeszállhassanak. Mikor a. szerb hadsereg visszavonulási útját dél felé elvágták, csak nyugat felé menekülhetett. Ez az út igen nehéz volt, mert át kellett hatolnia magaslatokon és a majdnem járhatatlan hegyláncokon, hogy amilyen gyorsan csak lehetett, elérjék a tengerpartotA szerb hadsereg végleges megsemmisítése, ami a központi hatalmak i , offenzív újának végleges célja volt, nem történi meg, mert a szerb hadv sereg maradványai u nyugat felé nyitva maradt úton elmenekülhcitek. Ha az offenzíva elején Mackensen a Drina hosszában is felvonultatta volna csapatait, a szerbeket három oldalról be lehetett volna keríteni és ebben az esetben tökéletesen megsemmisült volna a szerb haderő legfontosabb frontja, az északi szárny. Kiérnék uői kabátok és ruhák Tóth szabónál. Siessen kiválasztani tavaszi kabátját. Szerbia ellen huszonhat évvel ezelőtt
