Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-25 / 20. szám
ZALAMEGYEi ÚJSÁG 5 194 i. január 25. Asszonyok-leányok A kézimunkázó nő ! Napjainkban asszonyokkal és leányokkal kapcsolatban gyakran halljuk emlegetni, hogy folyton kevesebb lesz a háziasszonyi teendőt betöltő nők száma. Azelőtt a lány édesanyja oldalán, majd pedig mint asszony, saját otthonában töltötte életét a konyhában, kertben való foglalkozással és kézimunká- zással. A hajdani nagyasszonyok közül nem egy szentelte életét egy-egy oltárterítő dús hímzésének. Gizella királynő kézügyességéről és türelméről beszél a még ma is meglévő koronázási palást. Kiválóan szorgalmas hímzőnő volt Erzsébet királyné, Nagy Lajos édesanyja, akinek egy ujját levágta a merénylő Zách Feíícián,. de a megmaradt négy ujj annál ügyesebb és szorgalmasabb volt, éjjel-nappal egyházi ruhákat varrt és hímzett. Szebbnél-szebb középkori és újkori hímzett miseruhák maradtak fenn. A XVI. századbeli magyar kastélyok asszonyai is sokat hímeztek leányaikkal együtt, mintául olasz és keleti (perzsa, török) hímzések szolgáltak, amelyek felfrissítették a régi magyar mintákat. A 20—40 év előtti leány délelőtt otthonában édesanyja felügyelete alatt tett-vett a konyhában és a kertben, délután legtöbbször késő estig a hímzőráma fölé hajolt, kötőtű, vagy horgolótű mozgott fürge kezecskéjében. A háztartásban férjükért, családjukért éltek az asszonyok, lányok. ízlésük, fantáziájuk, ügyességük leginkább abban a gondos, gyakran művészi kézimunkában nyilvánult meg, amellyel otthonukat, meleg fészekké varázsolták. De nemcsak maga a kész munka jelent örömet, hanem a kézi- munkázás is kellemes pihenést nyújt s orvosilag elismert idegcsillapító. S mennyi mindent tud mesélni egy terítő, párna. Mind- <•. egyik egy-egy kis történetet zár magába. Csak a nők tudják, hogy mennyit regél nékik egy régi kézimunka. Egy rózsalevél, ezer sóhaj, szeretet, vágy, csalódás, tovatűnő álom.. Milyen furfangos leleményességre tettek szert ősanyáink a különféle hímzésekben ; gyöngv- hímzéssel névjegykártyákat készítettek, levelezőlapokat, asztaldíszeket csináltak, levágott hajfürtökből virágdíszeket készítettek, fantasztikus alakú csillagokból kis csipketarsolyokat horgoltak, amelyekben a fehérneműs szekrény molyűző levenduláit tartották. Na és mindenekelőtt kelengyéjüket díszítették hímzések, csipkék hihetetlen tömkelegével. Mert a kelengye tökéletességét a konzervatív úricsaládok becsületbeli kérdésnek tekintették. Ebben nemcsak a családi ezüst szerepelt, amely nemzedékről-nemzedékre szállt, hanem az ágynemű, asztalnemű, ing- állak, menyasszonyi ruha, amelyet sokszor a dédanya készített még. Gyakran három nemzedék hölgytagjai dolgoztak a lány kelengyéjén : nagyanya, anya s a menyasszony jelölt hónapokon, sőt éveken keresztül. Mindent, amit csak lehetett, egyedül varrtak a damaszt-terítők monogrammjától egészen a patentharisnyáig. Rengeteg munkát, energiát, időt öltek bele egy-egy húsán hímzett zsebkendőbe, amelynek szélét hajszálvékony cérnából horgolt csipkével díszítették. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy ma már nem kézimunkáznak a nők. Az igazság az, hogy bonyolult, hosszadalmas hímzésekre most nem érnek rá, az összetett mintákat a kor ízlésének megfelelően az egyszerűek váltották fel. Ma többnyire olyan dolgokat kötnek, horgolnak, amit azonnal felhasználhatnak, nem áll évekig használatlanul a szekrényben. Most nem készíthetik kelengyéjüket egy évtizeddel előbb, mert ma inkább ki van téve a szeszélyes divat változásainak. Azért ma is kézimunkáznak a nők, ha nem is annyit, mint nagyanyáink, de erről tanúskodik az a sók színes párna, terítő, lámpaernyő, amely minden csendes családban feltalálható, s ami a legfontosabb, a sok kötött-horgolt sportkosztüm, sál, sapka, kesztyű, pullover, amelyek célszerűsége és hasznossága felveszi a versenyt ősanyáink munkáival. Újhelyi Anna. MOMi ívninaa «■«■•BHRieaMaaaaaa naiiaaaaaaaaJasili ■aaaaaaa ■■«ama Ka ■cae«aaa RBiaOBBit uaaacaassaasaaaa aiaaaaaaaaaaaaaaa *iJHJ*aaa«wufl»aa«an 'Saaaacaaaaaaaaa ^fiaaanaaaDaaaaa aaaaaaaaaaaaaa BBaraaaa«*« «maaaaaaBaa .«•aasaamawa« ■Mscaaieaa&saiua iia^Bsanaaaai maaämaaiBtnsaaaa« aaiaanaaaaaaaira* aiiaiKai BHxiaaa aaaaasuaaaubaaaa aaaaaaaa ■ aaaaiaaa aaaaaaaa ansuM laasaiaaaBi,. ■ia»39eiauk vaaaeiaasMawa* '■■aaaaaaaaaBaik aBaaaaaaaaaaaa> «BiBBiBauiiBat nasaaaaaaaaa* aaaaaaaa Cfiaaaaai ■BHaiaDBBBiaaBii BaanaaazsaaaxBai oaa a caa a e ura néni a t BsaaoaHaaBBBBBh' aaaaaaaa vnaacaftr aaaaaaaa aaaaaaaa HlBBiaRB BCHiBaa aaaaaaaa aaaaaaaa aaaaaaaa aaaaaaaa ■■■■■■■a aaaaaaaa aaaaaaaa Maaaaaaa aaaaaaaa BBBB9BBD :s:: S alaaaaa ■iaaaaa aaaaaaaa ■■■■■■na aaaecena aaaaaaaa aaaaa ■■■■■■■O BBBBflk BHBBBiBi aaaasak-■■■■«aa *■■■■■■--—--BliflBBM la mmiBi Hl----kb biMbbb aaaaaaaa ■aaaaaaaa aaaaaaaa ■aaaaaaa aaaaaaaa aaaaaaaa aaaaaaar Ssaaoaa* aaaaa___ ■a aaaaaa bbbbbbb1 aaaaaaaa aaaaaar aaaaaaaa uaaaaa ■ aaaaaaa »php ■aaaaaaa «**' ■aaaaaaa ■aaaaaaa aaaaaaaa BIBBBBflfl BBBBBBIÍB aaaaaaaa MIB«BKB1 aaaaaaaa aaaaaaaa B1U3M&B aaaaaaaa uauaaaaa aaaaaaaa B^taasst ■aaaaaaa aaaaaaaa aaaaaaaa aaaaaaaa ■aaaaaaa ■*«■■«■■ laBSBaia Baaaaaaa HBBBBBNB ■siaaaaaa aaaaaaaa aa aaaaaaaa a* BIBBSIBD as aaaaaaaa aa flBIBMBSH aa aaaaaaaa c/ ÚKBBMQ'- r BBBBIIBn V aaaaaaaa aaak IBBBBBOn saicw ■jcaaiaan ceaast. auaaaeca aaaaaaik BBaiBBKB suu*bbí*w !fS'<ís|.isní? aaauaBifiJ------------aa aaaaaa büsbiübb SBSB-------------------------aavmaseu SaBBSKB“ SB«aa_ ______ __aaftuaa aa aaűaaa BHUBBtua BOnBiBOB KKHBPBBI SJBBKBaSa BBSOPSBB aaaaaaaa aaaaaaaa ■aaaaaaa aaaaaaaa IBflBBMBPPgP ■■aaanaaa)tnaa «BBBBBBB■ ■■■ RBBBBBHBHBB aaaaaaaa ■aaaaaaa BBBIBJBa ■BinBBRB BBUSlIBa uauaaaua aaaaaaaa aaaaaaaa asEuanvaanaarava aaaaanaaaaaaaaaa l«BEBB«9BCBB>BaB nasiH.«^aaaaanaaaí aaaaaiMaaaaaaataBi UBBBiUraBaflBBflUB BBIU)UlBBBBB»BBa HWUHíiiaiIBBHHBBBBB VÁSÁR laBBBaaBHBBBBBBBRBBl flNIBUaaaBBaiBBIIHBBI ■■■a ■■■a aaaa sas aiaa ■■■■ HS :::: ■«■■ aaaa aaaa ssss aaaa aaaa aaaa áss: aaaa ■ BBB sís: ■■na aaaa ■aaa :h: aaaa aaaa aaaa «aaa aaaa aaaa ■US sss HBIB ssss ■aaa aaaa aaaa aa«a aaaa aaaa aaaa ■■■a aaaa aaaa ■■■■ aaaa ■■■a «UB ■BOB aaaa aaaa Hava «■■a ■a§* ■■aa aaaa ■■■■ IBBC aaaa HK BBBI ■■■■ ■aaa ■ aae ■aaa ■aaa ■aaa ■aaa Basurasaa^ssaB BBaaBSBRŰBIB naan Gteaa aaaa aaaa «1BBBBBBB ■aaaaaaa aaaa aaaa aaaa aaaa aaaa aaaa nana ■B3R» i«ac«F ■BBBr aaaa' aaaa BIBI aaaa scars _____ aa aa aaaa aaaa BBSS BBB« aaaa aaaa ■ CBN nana aaaa aaaa a sánc aaaa aaaa aaaa aaaa ■ ■■■ caaa fiIBB BIBPBEPaaaaaaaaa naaa ■ BBB flaSSBSBBBPRB Kaaa.naaanaaa 0BBBMKBSIBBB .■■aaaaaaaa. jaaaaíaaea«& ■■■■■■■■«■■a Masa ■■■■ aa«« hbbm caaa aaaa *oaa aaaa ■aaa aaaa aaaa uuaa aaaa aaaa aaaa aaaa aaaa aiaa aaaa bbii aaaai aaaa aaaa aaaa BBB« aaaa a««« BKBCI UBiQ \m taxisa Í aaua — Kaira ««■ aaaa aaaa BBBBBiiB «ama ■aaaaaaa aaaa BBtBSiMB« aaaa BBRiaiaB aaaa aaaa bnib BBBBBBVBBBf B1BBBBDBBB' "BHHBM» ■ BOB BKBS aaaa aaaa aaaa aaaa UBHB aaaa £(*»■ aacn aaaa BBBR aa a* aaaa aaaa aaaa aaaa bhbb aaaa aa«a aarna aaaa aaaa aaaa aaaa ■iBRiuBUBBRafli aaaa aaaa ■raaasaaaaaaaaaaa aaaa aaas aaaa ::b: isari ássa aaaa aaaa aaaa SBBB aaaa aaaa :::: aaaa aaaa aaaa aaaa aaaa aaaa ■sax «■■a aaaa BHBB aaaa aaaa a na« aaaa aaaa aaaa «BB1 aaaa aaaa naaa aaaa aa«« aaaa ■■■a naaa aaaa aaaa nnaa aaaa 90NB aaaa ■■■a naaa aaaa ■aaaaaaaaaaa aa«« ■■aa aaaa :»s »■■■ aaaa ■«■a 533S :k; 2S2S «a*« aaaa aaaa aaaa aiaa RBBBRBBBitBBBRaUIBBBaBIBRHBBRaaBBB; IJUtfiBUBBBaKBBdBBBHBBaaBBRaaaBBBRI' saaaalaaBaaaaaasaaasBBi«aaaaaaMBiiHL «BiaiiBMaaüaBHMiUBUBBUBBBpaEaeaaui «a«a:::2r ■»..BB/ ...............«ar «aa.« — wp iBjr BVtflBPI■■■■■ usaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaisaaaaaa BaB . BBr IBRBBBPSBBBaaRMBIBl iiBBBBonintMr------------------;a aar«*aa;;; Wr BBflRBUCBMad aaaaaaaaacaa BaBIBBBRBBia iKUfiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa iaaaaasBaaaaaaasaaaaaaaar~ IRBBBBIIIRBMRaBaBRBBABllBa]_ ■■■■■■»■aaaaaanaaaaaaaaaaa ’irar SS iaa PÁL és IIW lő R A cégnél (Postával szemben). A HAabi segifségóvel felépitik az uj Nemzeti Szinházat Budapest, január 25. Mint ismeretes, a Nemzeti Színház évtizedek óta vendéghajlékban tartja előadásait. A ré^gi színházat^ amely a Múzeum-kőrút és a Iiákóczi-út sarkán a Grassalkovich-telken állt, már régebben lebontották s azóta az ország első színészgárdája a főváros épületében játszik. Az új színház tervei már régen elkészültek, sőt készen áll az a módosított terv is, amely szerint a hatalmas színháztömb egy kisebb színházat, a Nemzeti Kamaraszínházat is magá- bafogad. A tárgyalások a legutóbbi időben újabb ösztönzést nyertek. A belügyminisztérium és a kultuszminisztérium azzal a tervvel foglalkozik, hogy a színházat a Mabi tartaléktőkéjéből kellene felépíteni a Grassalkovich-telken. A Nemzeti Színház országos, alapítványa és a Mabi között elkészült az a ! szerződés, amellyel lehetővé válik a külsőségeiben is szép és modern színház felépítése. A szerződés szerint a Mabi több évtizedre bérbeveszi a Grassalkovich-tclket, a kincstár pedig arra kötelezi magát, hogy a bérleti idő alatt kifizeti azt a kölcsönt, amelyből elkészül a színház. Az építkezés költsége mintegy 4 millió pengő. A bérlet lejárta után a Nemzeti Színház épülete a kincstár tulajdonába megy át. A magyar dohánytermelő földeken 809 kg a holdankénti termésátlag 35—40.000 hold terméséből öt évre nagyobb kiviteli szerződést biztosit a kormány Az ország 11 millió hold mezőgazdasági művelés alatt álló területéből hozzávetőlegesen 35—40.000 holdon termelnek dohányt. A kormányt épen ezért a dohánytermelők nagy számára való tekintettel egyes külföldi államokkal beható tárgyalásokat indított meg ,a termésfölösleg elhelyezésének biztosítása érdekében. Mint ismeretes, egy katasztrális hold dohányföldnek a megművelése évenként 130 munkanapot igényel, az ország egész dohánytermő területének megművelése pedig — ideszámítva a dohány kiképzését is — 4 millió 600 ezer munkanapra tehető. A világháború kitörése előtti évben Nagy-Ma- gyarországon 83.000 katasztrális holdon termeltek dohányt, öt évvel később ez a szám 46 ezerre, 1919-ben pedig 25 ezerre süly- lyedt, noha a dohánytermelő területek kétharmada a csonka ország területén maradt. Az eg)- holdra eső termelés mennyisége is erősen csökkent, mert míg 1900-ban 709 kg volt a termésátlag, addig 1919-ben már csak 249. kg volt a terméshozam. A pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó Dohányjövedék a kormány elgondolásainak megfelelően erőteljes akciót indított a dohánytermelés fokozására. Tatarozás! és beruházási kölcsönökkel igyekezett megkönnyíteni a gazdáknak a dohánytermeléshez szükséges pajták megépítését. Ennek a munkának az eredménye volt, hogy; 1926-ban a termőterület 40.000 holdra emelkedett. A tíz év előtt érezhetővé vált gazdasági nehézségek dohánykivitelünkben visz- ,szafejlődést idéztek elő, a belföldi fogyasztás szintén kisebbedett, ezért a termőterületet újból csökkenteni kellett. Később a nemesítés! törekvésekkel újból emelkedett a dohánytermő terület.
