Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-25 / 20. szám
ZALAMEGY&Í UJoAG 1941. január 25. Levél Göcsejből Kedves Szerkeszt» Uram ! Hát tehetek róla, hogy ilyen a természetem ? ! Egyre sarkantviiz, hogy ír jak, hogy levéllel kedveskedjem jó Uramnak. Úgy látszik, hogy a lepényiesőm a gyerekkori sok odatapintó figyelmeztetés ellenére se tudott beletörődni a pihenési állapotba. Minduntalan hápog. Csak beleüljön meg, kedves, ezzel a fura természetemmel. Ha nem beleülne, az se segít. Lám, csak el-elkialtom magamat. De, hogy az igazságon csorba ne essék, meg kell mondanom, Szerkesztő Ur is ludas a dologban. No, csak nyugodtan ! Nem szabad mindjárt füstölögni. Korosabb ember meg épen fogja szorosan az indulatok gyeplőszárát. Az a csúnya guta mindig ott szaglászik alattomosan az ember körül. Meg aztán én azzal a »ludas«-sággal inkább meghatottságomnak akartam kifejezést adni. Csitt! Hess ti áruló könnyek ! A férfi ember igen szégyenlős természetű. Szóval meg voltam hatódva. (Suszter igazgató úr, most tudom, a fülem után nyúlna. De mór elhibáztam.) így kellett volna mondani: Nagyon meghatódtam. Attól, amit Szerkesztő Ur újságjában olvastam. Nagy gyönyörűséggel. Fclcsukló léleksírással-örvendezéssel, valami kétszer is, ha nem háromszor. Rövid hírek voltak csupán. De Göcsejről szóltak. Szerkesztőm, ugye nem haragszik, ha egy kicsit elkanyarodom a tárgytól ? De már mondtam, a nyelvemben van a hiba. Meg aztán Göcsejről van szó. Göcsej ! Micsoda varázsa van ennek a névnek ! Emlékszem rá, hogy fújtuk annak idején napsugaras gyerek-korunkban : Ha a föld Isten kalapja, úgy Hazánk bokréta rajta. Nos, a bokrétában a legszebb virág Göcsej. A göcsejiek legalább is így látják. Hát szép ! Igen Í3 az ! Készen is voltunk a parázs vitára, ha valaki gúnyosan oda merte döfni : jó, jó, elhiszem, szép. de sötét. És fejünkre kezdték olvasni, hogy így, meg amúgy, milyen elmaradottak vagytok. Deresedő fejjel, akkor is inkább csak magunknak, akkor is félve elismergettük, hogy hát, bármennyire nemes és dicséretes ez a mi ragaszkodásunk a göcseji földhöz, azért csakugyan sok itt a tennivaló, sok mindennek meg kellene változni. Anyagi, szellemi elesettségünkön valóban segíteni kell. És mivel nagy igazság van a közmondásban : néma gyereknek az anyja se érti a szavát, látva, hogy hangos, dacos patriotizmusoktól még nem lesz jobb Göcsej sorsa, mindig szemérmesen, de kezdtük meg-meg- mutogatni fájó sebeinket és már nem szé- gyeltük hangosan rimánkodni a sorsunk doktorainak. Nagyon figyeltünk a jótanácsokra, használtuk a szegény receptre kiadott orvosságokat és úgy tudunk örülni a legkisebb javulásnak is. Elvetettük az álszégyent. Nyíltan mondjuk meg minden bajunkat. Akarunk meggyógyulni. De még messze vagyunk attól. A lábadozás igen sokáig tart. Hm. Értem már. Köszönöm a barátságos hátbavérést. Hát nem tehetek róla, ha Így elábrándozom Göcsejről, mint Maris az ideáljáról. De tisztességesen. Nem olyan égbekiáltó hiba. De, hát persze, így soha se tudja, miért pergetem megint nyelvemet és mért dicsérem Szerkesztő Urat újságjával együtt ? ! Annyit fentebb kiböktem már: a göcseji hírekért hálálkodom. Azt olvastam ugyanis, hogy a népművelési munka központi előadókkal megindult a göcseji járásban (már mint a novaiban is és a sötétséget lebíró világosság kezd l'ellobogni a jófajta göcseji koponyákban. Az érdemes, tudással felszerelt es Göcsej népét szerető előadók előre meghirdetett előadásaira a legtöbb faluban becsületes kíváncsisággal és tanulnivágyással siet a falusi nép. bizonyság arra, hogy Göcsej népe haladni akar és nem nyugszik abba bele, hogy mások mögött lemaradjon. Nem akar maradisága miatt olcsó clcek torz alakja lenni. Az előadásokat altal tban vasárnapok déltitánjaira hirdették. Az előadókat ebben az a gondolat vezette, hogy vasárnapokon van legtöbb ráérő ideje a falusi embernek. Meg aztán az Ur napja miatt úgyis ünneplőbe öltözik, nem kell hát külön az ünnepi ruhát elővenni, ha tisztességes ruhában akar az előadáson megjelenni. A haszontalan időtöltést is megakadályozhatja az ilyen vasárnapra tervezett előadás. Mondom, igen alkalmasnak tetszik a vasárnapi népművelés. Szerkesztő Uram, említettem, hogy szeretnénk minden bajunkból kigyógyulni. Most már nem szégyeljük felfedni a hibákat sem. Mert bizony, akad itt is, ott is egy csokorra való. Hogy is mondjam ! Inkább csak úgy súgom, mert ez a Vasmegyéből eresztett tisztelendő úr egyszerre kész, hogy megsértse a göcseji önérzetemet, ügy van biz az, hogy a felséges Úristen megáldotta ezt a mi Göcsejünket erre is, arra is egy kis nohával. Ezt meg épen nagyon tudják mifelénk becsülni. Úgyhogy az egyik jegyző úr sebtiben értesítette a központi előadót: jaj, — aszongya. — nem jó lesz vasárnap, mert olyankor a férfinépség inkább kint tájész a hegyen és nincsen érzéke az előadáshoz. így van-e tényleg ? Én nem tudom. A jegyző úr tudja. Meg igaz is lehet, ha mondja. Tény, hogy a szombatra helyezett előadásokon ott szorong iák a derék göcsejiek és a pincekulcsot nem lehetett náluk felfedezni. Csak az egyik faluban történt, hogy egy-két hivatalos hallgató jelent meg, de a nép tisztára hiányzott. Úgy, hogy az előadást nem lehetett megtartani. Talán az a magyarázat, hogy nemcsak vasárnap, de ott szombaton is inkább a hegyre járnak? Hm. Talán vilcken- deznek ? ! Ezt kedves uram, keserű szájízízel mondom. A fészkesíülemülét van a göcseji embernek jó dolga. Megdöbbentő közönyösség ez egyik-másik helyen. Ezt nem lehet szó nélkül tűrni. De mennyire szükséges a népművelés. Ilyen helyeken különösen. A derék faluvezetőket Göcsej szerelmére kérem, dugják össze fejüket és találják meg a módját, hogy a lélekgazdagí- tásra rendelt vasárnapokon ne csak a hegyi természet szépségeit keressék a jó göcsejiek, hanem örömmel ízleljék a szellemi táplálékokat is. Értsék meg végre, hogy boldogulásuk előfeltétele, hogy szakítsanak ma- radiságukkal, szíves-örömest ragadjanak meg minden alkalmat a tanulásra, önképzésre és így pótolják a régi mulasztásokat, amelyek anyagi és szellemi téren egyaránt meggátolják haladásukat, jobb sorsuk kiverekedését. Ked vés Szerkesztő Uram, nagy fontosságú a népművelés Göcsejben, de való igaz, tok nehézséggel kell megküzdeni azoknak, ikik előtt a népművelés nem papírosmunka, íanem az éietre való komoly munkálkodás. Egyik helyen megérkezik a központi eloldó. A falu nagyon mostoha posta viszonyai niatt a helyi vezetőség nem nyert kellő időién értesülést a központi előadásról. Nem ehetett mást tenni, mint sebtiben kidobol- atni. Előbb azonban a derék' községbíró an- íak rendje és módja szerint szabályosan íe- gazolíatta az előadót. Nagyszerű. Igen bölcsen cselekedett a bíró úr. Bárcsak lehe- etlenné válnék a bódult xaluboldogííók káros, a nemzet jövője tekintetében szörnyen veszedelmes álaposioikodása ! Akkor a jó nag vetést nem fenyegetné az elhatalmasodó gaz felburjánzása. Az igazoltatás símán ment és megnyílott az iskola az előadónak. A dobozéra megjött a falu népe. Tehát szórványos — hála Istennek — a közönyösség. És megkezdődött a váltó, bankügylet,. hitelélet meg\i’ágíiása a sötétségbe burkolt is- koiateremben. Mert a petróleum hiányát nagyon érzik a göcseji falvakban. A tanító úrnak saját személyére is szűkén mérik a petróleumot. A népművelés céljaira meg úgy látszik, épen semmi se kerül. Mégis mikor a vastag sötétségben csak sejteni lehetett az alakokat, meg egy-egy köhintés árulta el, meg szuszogás, hogy itt emberek vannak, a tanító a kultúra oltárára áldozatul hozta maradék petróleumát és így világosságban fejezhette lie tanítóelőadását az előadó. Ked'. es Szerkesztő Uram ! A nehéz viszonyokról, rendkívüli időkről nem keli beszélni nekem. Sok mindenben megnehezült az élet, de tény, hogy a falusi népművelés világítószer híján egyszerűen nem megy. Előbb, mint az esti órákban, nem lehet tartani az előadásokat, mert örül a falusi ember, hogy valahogy sietve elvégezheti munkáját allatai körül. Este szívesen tanulna, olvasna, de hát sötétben nem lehet. A népművelés, egyesületi élet kútba esik. Szóval nem tudunk mozdulni. Nem lehet előre menetelni. Baj. Baj. Hogy a népművelési tevékenység meghozza a ráfordított munka és anyagi áldozatokkal arányos eredményt, valahogyan ne felejtsék ki, hogy világítószer nélkül az esti szellemi munka lehetetlen és az eredmény valóban papíroson lesz, ha ugyan meg tud alkudni a helyi vezető a lelldismeretével és csak épen bejelent valamit. Köszönöm Uram, hogyr Göcsej ügyeit szívén viseli. Érdemes szeretni megyénknek ezt az elhagyatott, több figyelmet érdemlő vidékét. Igenis, reméljük, Szerkesztő úrral együtt, hogyr a sok nehézség ellenére is segítség történik egyben-másban és a népművelési tevékenység áldásos eredményeket ér el Göcsej kicsi faluiban. Búcsúzik szeretettel a Göcseji Magy ar. Zarab Leander a német filmeken világ hírnévhez jutóit svéd világsztár csucsfilmje ez a kiállításban gazdag, cselek ményekben izzóan forró és tájfel • vételeiben szinte utolérhetetlen film Nem mindenuapi film, amely tele van exotikummal, boditó muzsikával és csodás tájszépségekkel. Regftsuftatja az Edison 27 és 28-án, hétfőn és kedden V2Ö, V27 és V29 órakor. (7*5 órai előadásokon a helyár 20-70 fillér.)
