Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-02-15 / 38. szám

ZALA MEGYEI ÚJSÁG 3 1941. február 15. Haragosok a bíróság előtt A „feleket“ megbüntették- A múlt év februárjában történi, kogy Miskó István sümegi hegyőr a szőlőhegyen bekopogta­tott Csiszár János piuoéjébe, ahonnan hangokat ’hallott és meg akarta tudni, kik vannak ott. Kérdésére »a gazda> volt a válasz- Miskó azon­ban nem távozóit, mert sejtette, hogy ott van régi haragosa, ifj. Végli József sümegi földműves is. Megvárta, míg kijönnek s amikor Végh egé­szen közelébe ért, szolgálati pisztolyával rálőít. A golyó Végknek kai felső oombjót érte. és napon belül gyógyuló sérülést okozott. A pisz- ollyl elvették Miskötői, akire most Vógk ráfá- macit és alaposan helybenhagyta. A dolognak1 a sümegi járásbíróságon lett folytatása és súlyos testisértésért Végb Józsefet 3 heti, Miklóst pe­dig 2 heti fogházra ítélték. Az ítélet nem jog­erős. Autóbuszjáratok a vármegye nyugati részein Zalaegerszeg összeköttetésbe kerül Nagykanizsával Zala megye nyugati és délnyugati részének közlekedési viszonyain sokat javítottak a celí- dömölk—-Csáktornyái vasútvonal megépítésével, majd jóval később, a 20-as években megindult útépítésekkel. Vannak jól megépített főutak, ezek­hez ]) ív) gra uhu szer űen. építenek bekötő utakat, de ezek még mind nem elégségesek ahoz, hogy a sűrű lakosságú vidékek a mai viszonyoknak meg­felelően bekapcsolódhassanak a nagy forgalom­ba, hogy könnyűszerrel megközelíthessék az ipari, -kereskedelmi, közigazgatási, kulturális gócponto­kat. Épen tízért általános is a ,panasz a közle­kedési viszonyok miatt s egyre sürgetőbben kö­vetelik a helyzet megjavítását. Hatóságaink is­merik jól az állapotokat és igyekeznek az or­voslás módját es eszközeit megtalálni. Általános a vélemény, hogy a helyzetben ja­vulás csakis az aulóbuszkálözat kibővítése révén várható és azért ebben az irányban tettek lé­pést a hatóságok is. Nagy megelégedéssel vette tudomásul a vármegye közönsége Brand Sán­dor dr. alispánnak a megyegyűlésen tett ama kijelentését, hogy Nagykanizsa—Bázakenettye kö­zött az autóbuszjárat már az cszlendő folyamán -megindul s így összeköttetés létesül Nagykanizsa —Lenti Zalaegerszeg közölt. Ez pedig igazán nagy .eredmény. Ezzel Zalaegerszeg úgy Kanizsával, mint Keszthellyel állandó összeköttetésben lesz autóbuszjárattal. Az irány minden bizonnyal Nagy­kanizsa — Becsehely — Borsfa — Bázakerettye, mert erre jól kiépített út vezet. Igaz, így kies­nék az útvonalból Letenye. mert Becsehelytől keletre történnék a fordulás észak felé. Egyelőre vz is sokat jelentene, de gondoskodni kellene Le­t tényé bekapcsolásáról is, valamint a Idényétől nyugatra eső vidékeknek is kellene járatot biz­tosítani. Szó van arról is, még pedig a legkomolyabb formában, hogy Lentitől folytatódnék a járat Zalabaksa—Csesztreg irányában. Ennek jövedel­mezősége sem kétséges és azért bizonyosra is vehető, hogy a Mávaut, lux megcsinálja a Nagy­kanizsa—Bázakerettye járatot, amely elvezet Lentibe is, a járatot kivezeti Csesztregig, És ez már szintén a tavasszal elintézést is nyer­ne. Kilátás van még arra is, hogy megindul a Zalaegerszeg — Teskánd — Nagylengyel vona­lon is az autóbuszjárat. Ezeknek a terveknek kivitele nem is ütközik nehézségekbe, mert az utak készen állanak, a hatóságok pedig mindenben kezére járnak a Múvaulnak, hogy a hálózat kibővítése minél előbb megtörténhessék. Ezzel azután egyidőré megoldást nyernének Nyugat-Zala közlekedési vi­szonyai. Mindennemű géptisztításra alkalmas mo­sott rongyot a legmagasabb napi áron ve­szünk. Cím a kiadóban. Látogassa a Bödey vendéglőt, éttermet 1 Konyhája kitűnő, házias. Borai válogatott elsőrendűek. Söre felülmúlhatatlan. A Göcseji Sörkert páratlan. mávaut Autóbusz-menetrend. Érvényes 1940. évi december hó 15-151 MÁVAUT IMI —•— 8-05 13-45 15*30 —•88 8-28 14-12 15-54 8.29 14 14 —•— 3’90 7-08 _• _ 3.9 3 725 9-50 1535 Menetdij Menetdíj —88­150 3-90 Ménetdíj é. Bak Hangya szövetkezet ». Bak Hangya szövetkezet é. Hévizszentandrás . . é. Keszthely p. u. . . . , , , t ____f.w Ke dden és pénteken nem közlekedik | fi Csak kedden és pénteken közlekedik. Bak—Nova—Lenti. é. 7-15 7-45 8-58 13-30 15-20 i. 6-52 722 8-36 13-01 14-58 é. a —•_ 8-35 c 14 57 i. —•—- •— I — 1328 1553 i. —— —•— 13 05 15-30 —•— 8*15 14‘50 i. Bak pu...................................é. 6*48 . _•__ —■ 88 836 15*04 i. Bak hangva szöv. . . . é. 6*44--•__ 2* 40 9-20 15*50 é. Nova.....................................i. 6-00--•__ 3-4 0 —é. Lenti .....................................j. _•_ c Kedden és pénteken nem közlekedik. 12-59 12*15 Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján. 13.45 15.30 i. Zalaegerszeg Arany-B. sz. é. 7-45 1415 15 54 é. Bak hangya .....................i. 7-2 2 14-28 16.08 é. Söjtör Búza vendéglő . . i. 7-08 —"— 17-25 é. Szentadorján .... i. 5-55 Zalaegerszeg—Nagykapornak, _•__ o 7-20 c 1 2-40 —*44 7-28 12-48 1-10 7-39 1259 1-30 7*45 13-05 c Csak kedden i. Zalaegerszeg Arany-B. sz. é. Csácsbozsok ..................... Na gykapornak vasúti m. h. é. Nagykapornak községháza i. 14-55 14-37 c 8*15 8-07 7 56 7-50 c 13-35 1327 13 16 1310 Bt Megszólalt a Somlyói remete harangja A Keleti Kárpátok sziklabércei, Iniilámszerücn váltakozó magaslatai és völgyei között, nem mes»- sze az ősi szentélytől, Gsíksomlyótól, csendben, magányban emelkedik a régi-régi Salvalor-knf- polna s mellette az egyszerű remetekunyhó. Itt éldegél Imre bácsi, a csáksomlyói remete. Ró- zsafűzéreloet csinál, a maga módján képeket fest, szorgoskodik a kápolna körül, azután sokat imád­kozik és. ha hívják, becsületes napszámba is szívesen elmegy. Közben a kis kápolna ezüst- csengésű harangjával hajnalban, «félidőben, meg napnyugtakor, erdőn-mezőn, hegyen-völgyön túl­szárnyaló szóval hívja, figyelmezteti székely test­véreit Isten dicséretére ... Egv szép decemberi délután jól felöl lözködve, szögcsvégtt hegymászóbottal felszerelve nekivá­gok a íTomlyó sziklás kapaszkodójának, hogy meglátogassa Imre bácsit, a Somlyói remetét. Gyönyörű utam volt. Selymes, habfehér, vastag hólakaró fedte a vidéket. Az évszázados, hatalmas fenyők pedig csakúgy roskadoznak a millió és millió hókris- lály terhe alaki. És némán, lialk zizegéssel, sűrű kövér pelvhekben folyton hullt a hó... A szüntelen csobogó, kristályos bprvízforrás- nál már feltűnik a hegyoldalban a ferencesek Szent Anlal-kápobiája. Valamikor, 300 évvel ez­előtt Csomortány Antal ferences atya építteti« a tatárok betörése után azon a helyen, ahol a vérengző, pusztító hordák garázdálkodása alatt rejtőzött. A kis fehérfalú, egyszerű, de nagyon kedves Szent Antal-kápolnát elhagyva a hegyoldal fél- útján már túl vagyunk. A kápolna mögött a sziklás kapaszkodón világháborús emlékek : be­fedte, elhagyott lövészárkok meredezjiek. Odább jellegzetes székely kereszt emelkedik. Talán hő­sök pihennek alatta. .. Megyünk tovább. Sziklás, fárasztó úl után feltűnik a Salvatoivkápolna tor­nya. majd a sűrű hóesésben a remetekunyhó körvonalai bontakoznak ki. Az imáüságos áhí­tatnak, csendnek, békének ezt a hegyek magá­nyába rejtett, paradicsomi kis szigetét magas kerítés veszi körül Szükség is van rá. Mert mint hallom, az oláh uralom alatt csúnyán el­szaporodtak a farkasok, dúvadak, amelyek az­után szívesen szimatolóznak erre is. ősi, fakilineses kapun át kis temetőbe jutunk. Sűrű, fehér hókristályokkal fedett, süppedt sí­rok, korhadt fák eresz lek fogadnak. Úgy hallom, évszázadok óta ferences kispapok pihennek ittv akik nem érhették meg a felszentelést és az első szentmise erejével kezükbe-szívükbe szálló Krisztus-fogadás boldog örömimnepél. És haló poraik fölött emelkedik az ódon. hosszú évszáza­dok sorára visszatekintő Salvator-kápolna. Ke­leti oldalán, jellegzetes régi írásmód szerint az alábbiakat olvashatjuk : »Ezen helyen láttatott az égből lebocsátlátni lajtorja és itteni csodala­tos proeessiójárások és énekszók éjszaka halíál- tak, azért hivatott ezen hely Salvator begyének. 1734. die 30 aug.» ■ Az egyszerű, primitív kis kápolna s a körü­lötte elterülő temető mellett húzódik meg a ke­mény gránit szik Iákból összerótt, egyszerű, igény­telen. kis remetekunyhó. Parányi, gondosan fa- sítoll kis kert veszi körül. Néhány lépés csu­pán és a remetelakban vagyunk. Imre. bácsi a ferencesekéhez hasonló szabású, csuklyás, hamuszürke, durva szőr csuhában épen a gyalupadnál foglalkozik. Kemény bükkfából ke­reszteket farag a Csíkszeredái szanatórium szá­mára. Szakálla t végigsimítja és szelíd tekintet­tel néz végig egész napi fáradtságos munkáján. Kérdésemre elmond ja, hogy mikor tavaly ősz­szel az oláhok már minden falevél rezdülés© mögött magyar összeesküvést gyanítottak, egy sötét, borús októberi estén ől is elfogták. Elő­ször a nagyváradi, majd a kolozsvári katona- börtönbe hurcolták és szörnyű, kegyetlen ütle­gelések között vallatták. Mikor azután látták : minden hiába, akkor Karácsony előtt súlyos be­tegen, belső vérzésekkel elbocsátották. A jó yíli- cés apácák vették ápolás alá. azoknak csinálja hálából a kereszteket... Míg Imre bácsi halkan, megfontoltan szól, ki-

Next

/
Thumbnails
Contents