Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-08 / 32. szám
ZÁLAMEGYEI ÚJSÁG 5 1941. február 8. Francia egyházf ejedelmek határozata A Franciaország megszállott területén tar- I tozkodó érsekek és püspökök értekezletre gyűltek össze, amelyen megbeszélték a teendőket j -a francia újjászületéssel kapcsolatban. A pá- i púhoz intézett üdvözletükben a következőket ] írták : »Szilárdan eltökéltük, hogy távoltart- j juk magunkat a politikától, egyedül a lelkek üdvéért dolgozunk. Teljes lojalitással állunk a francia kormány mellett és kérjük híveinket, hogy támogassanak bennünket munkánkban« . Zavarodik a távolkeleti helyzet Washingtoni jelentés szerint az egé$2 észak- arnerjkai csendesóceáni hajóhad kifutott a tengerre. Kopenhágai értesülés szerint ez a feltűnő esemény azzal kapcsolatos, hogy japán csapatok szállnak partra Hongkong vidékén. A jelentés kiemeli, hogy a hajórajokban feltűnően sok a csatahajó. Amerikai politikai körökben egyáltalában nem adnak hitelt annak a hivatalos közleménynek, hogy csupán flottagyakorlatról van szó. E körök szerint a hajóhad váratlan útrakelése közvetlen ősz- szefüggésben van a távolkeleti helyzet legújabb alakulásával. Lindbergh nem hisz Anglia győzelmében Newyork. február 8. A szenátus külügyi bizottságában az Anglia megsegítéséről szóló törvényjavaslat tárgy alásánál beszéltek : a ’Chicago Tribima kiadója, MacCormick. Lind- berg ezredes és MacNieder, az American Légion volt parancsnoka, azelőtt kanadai követ. MacCormick szerint nehéz elképzelni, Fogy az Egyesült Államok ki lennének téve a támadás veszélyének. A legnagyobb crdeklő- álést Lindbergh beszéde váltotta ki. Az ezredes kijelentette, nem hiszi, hogy Anglia megnyerje a háborút. El kell vetnie a javaslatot azért is, mert további lépéseket tesz az USA jelenlegi, kormányformájának megváltoztatására, ezenkívül azért is, mert az Egyesült Államok védelmi készültségén inkább ront, mint javít. Lindbergh szerint ha Amerika védelmi ereje tovább csökken, vagy pedig Anglia elveszti a háborút, akkor valóban az invázió veszélye fenyegeti Amerikát, miután annyira beleavatkozott a háborúba. Jelenleg azonban ilyen veszedelemről szó sincs. Ha pedig a jö-s vőben felmerülne, azért azok lesznek felelősek, akik most az amerikai fegyvereket a külföldnek adják. Egyébként az ezredes azt szeretné, ha megegyezéses békére kerülne sor Angiin és Németország között. Lindbergh határozottan ellene van annak, hogy az Egyesült Államok a háborúba belépjenek. MacNider a bizottság előtt .tartott beszédében. kifejtette, hogy ha a helyzet félannyira rossz lenne, mint ahogv a bizottság elnöke mondja, akkor a leghelytelenebb politika, \ hogy fegyvereinket ilyen körülmények között másnak odaadják. A hallgatóság egy része erre tapsban tört ki. úgy, hogy" az elnök a termet kiüríttette. NŐI ÉS ÚRI DIVATLAPOK, szezoulapok, eredeti francia modellek- nagy választékban állandóan kaphatók a Zrínyi könyvkereskedésben. Látogassa a Bödey vendéglőt, éttermet 1 Konyhája kitűnő, házias. Borai válogatott elsőrendűek. * Söre felülmúlhatatlan. A Cocseji Sörkert páratlan. / mávaut Autébus*»me«iets*«nd. Érvényét 1940. évi december hó ISdSI MÁVAUT Za aeg« erszeg—Bak—Hévlzszentandrás— Kész the y. mssCUlij 805 1345 15-30 i. Zalaegerszeg Arany-B. sz é. 7*15 7-45 858 13-30 15-20 —•88 8-28 1412 15-54 é. Bak Hangya szövetkezet . i. 6'52 722 836 1301 14 58 8.29 14 14 —•— «. Bak Hangya szövetkezet . é. d —•— 8-35 c 14 57 3*90 7-08 —■— é. Hévizszentandrás . . . i. —-— — —■— 1328 15-53 3.90 725 9-50 15-35 —*— é. Keszthely p. u ....................i. — 13-05 15-30 Menetdij-•88 2-40 340 Menetdíj —88* 1 50 3*90 Ménetdíj c Kedden és pénteken nem közlekedik j d Csak kedden és pénteken közlekedik. Bak—Nova—Lenti. c 8- 15 836 9- 20 14-50 i. Bak pu ...................................é. 6*48 15 *04 i. Bak hangya szöv. . . . é. 6’44 15'50 é. Nova.....................................i. 6'00 j —*— é. Lenti.....................................i. —•— c Kedden és pénteken nem közlekedik. tm. 1259 1215 Zalaegerszeg—Bak—Lispe-Szentadorján. 13.45 15.30 i. Zalaegerszeg Arany-B. sz. é. 7-45 1415 15 54 é. Bak hangya....................i. 722 1428 16.08 é. Söjtőr Búza vendéglő . . i. 7-08 —"— 17-25 é. Szentadorján .... i. 5-55 Zalaegerszeg—Nagykapornak, c c —•— 7-20 12-40 — 44 7-28 12‘48 1 10 7-39 1259 1-30 7‘45 13-05 c Csak kedden i. Zalaegerszeg Arany-B. sz. é. Csácsbozsok . . , . . Nagykapornak vasúti m, h. é. Nagykapornak községháza i. 14-55 14-37 c 8-15 8-07 7 56 7-50 c 13-35 1327 13 16 13-10 iK megnyi 11 PÁL és 1NDRA Divatképek a történelemben A divat hatalma a nők tetszeniv ágyasában és hiúságában rejlik. Ez ellen nem emelhetünk szót addig, ameddig esztétikai és egészségi szempontból kifogás alá nem esik. Különösen az egészség szempontját kell szem előtt tartanunk. Az a divat, amely páncélszerű fűzövei szorította le a belső szerveket, amely abronccsal kipuffasztott szoknyákkal nehezítette meg a közlekedést, amely ven- déghajakkal segítette elő a vértolulást az agy ban, kétségtelenül egészségtelen és ép ezért a haladás folytán meg kellett szűnnie. Idők folyamán a nők csodálatos leleményességre tettek szert a divat terén, még a primitív népek asszonyai is bámulatos ügyességgel ci- comázzák magukat fel, hogy szebbek legyenek. A szépség is relatív, ami az ő szemükben tetszetős, az lehet nálunk visszataszító. Már az egyiptomiak drága vászon-, gyapot-anyagból készített kalaziriszt viseltek, amely egy hosszú, pántokon lógó, rövidujjas ing volt. ügyesen festették a szöveteket, lótusz, szkarabeusz mintákkal, meander-díszítmény ekkel ékesítették. Nagyon szerették a kendőzőszereket és ők voltak az elsők a történelemben, akik parókát hordtak. A görögök visélete a férfiaknál és nőknél egyforma volt, szabadon hulió redőzet jellemezte. Két darabból állott, a chitonból és a himationból, az előbbi megfelelt az alsó, az utóbbi a felső ruházatnak. Az egy darabból álló ruhában rendkívüli változatosságot lehetett kifejteni a ráncok különféle helyezése, felkapcsolása, összetűzése által. Mindenkinek módjában állott egyéniségének megfelelően öltözködnie, testének hibáit eltüntetnie, előnyeit érvényre juttatni. Lábukon, j fűzött szandálokat viseltek, de hajukra nagy í gondot fordítottak, diadémmel ékesítették és magasra felfésüiték. A rómaiak térdigérő alsóruhájának tunika volt a neve. igazi nemzctviseletük, amely hivatalos viseletül is szolgált, a toga volt. Nadrágot csak katona viselt. A római fejét nem fedte be, csak rossz időben, amikor tógáját fejére húzta. A nők viseleté ugyanabból a két darabból állott, mint a férfiaké, köpenyüket pallának nevezték. Hajviseletükben a görögöket utánozták, de míg azokat az egyszerű, finomság jellemezte, a rómaiak gyakran ízléstelenségekre ragadtatták magukat. A nadrág és kabát viselete csak a népvándorlás után vált általánossá. A középkori aszké- tizirms. amely a test megvetését hirdette, egészségtelen irányba terelte az öltözködést a test túlzott burkolásával s a szoros fűzés által a nők alakja elvesztette formáját. Ek^ kor jött divatba az úgynevezett darázs-derék. Azonban rövidesen jelentkezett e túlzott egyszerűség ellentéte, a fényűzés és hivalkodás a XIV. században. Ilyen volt például férfiaknál a ruhára varrott csörgők divatja, valamint a csőrös cipőké, amelyeket a levágott orrú. medvetalpú cipők váltottak fel. A nők zárt ruhája is eltűnt s az új divat ‘ fedetlenül ha^;^;; yállaikat s ér vény l*é jul- ! tatta á test formáit. NémetorsFá“!?^ üidult | ki a férfiak Lándsknecht-divatja, amely" j térdnadrágból, zakóból, rövid, tompaorrú ci- j pőből állott, tarkán-barkán összeállítva, úgy, 1 hogy sokszor a nadrág két szárának is más
