Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-08 / 32. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. február 8. Figyelem Háza eié drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással 0. HORVÁTH IMRE nitxski *«ak«rMked5nél Zaiaegeraxtf Telefen i 54. Miért...? avagy a magyarosítás dicsérete Megtilt megrökönyödtem. Egy névmagyarosításon (?) akarom mondani egy ne\változtatáson. Pedig en is szorgalmazom az ide- •geo hangzású nevek magyarosítasat. Do sokszor igazán borzalmas dolgok történnek. Uram. Atyám ! micsoda baklövéseket csinálnak. Olvasom a Zala megyei Újság február 1-i számában, hogy Kondákor György és Erzse- j bel gyönyörű szép nevét Szöllősre változtatta, j Ha még Boros-ok lettek volna — hagyj-m . | De Szőílős — oh. miért épen szőllős ? A Kondákor névben ugyanis a regi sze- j mélynév, Kende és n kende méltóság ive- .- zér) neve rejlik. V an egy ilyen nevű régi nemzetség is. De pogány magyar emlék is. Vannak, illetve voltak ilyen nevű faluk is. j így Kenderes, aztán Kondoros, Kondor, Kon- j dóra, Kondra, Kondorfalu. sőt Konda. Van ; itt Znia megyében, Zalaapáti határában egy | Kondákor nevűi dűlőnév is, amely egy el- j pusztait falu nevét őrzi. Ezt a Kondakort J 1430-ban Kondakw, azaz Kondakő-nek ír- j jak (Gsánki : M. O. tört. Földi*. III. 73. és | +öbh helye.'i A Kondákor név már most a kende kövét azaz áldozó helyét és kőbálványát jelzi. A Kende névből lett a Konda, amint Anony- musnál Ktmdu. a regékben és mesékben pedig Kund vitéz. Tehát a Kendekő-bői Kon- dakő. Az or — a szó végén — általában valami vallási ténykedést (vagy helyet) jeleni. Belőle jön az orvos szavunk, ami papot, jóst, gyógyítót jelentett, illetve jelzett. Aztán az or még jelentett valami tilosat, tilalmat, titkosat is (Innen az orv.) Végül is a Kon- dakő-or-bói összevonás révén Kondákor (azaz a Kende áldozó helye vagy áldozata. 1 ehat évszázados név. És a jó magyarjaink most letették, gondolván, hogy jobb magyar nevet keresnek, találnak és — kapnak. Hát kaptak ! A régi, szép méltóság, nagy méltóság helyett közönséges növényne- vet választani igen enyhe kifejezéssel is kolosszális könn yelmű ség. De legyen is vége — ennek a magyarításnak . Magyarosítas orvé alatt a régi szép magyar neveket is elorozni, kiirtani, (elpusztítani, kidobálni, mégis csak ostobaság. V'agy nem találnak szakértő embert, akit megbízhatnának a nevek kiválasztásával '< Én úgy j tudom, talaInának, Mennyi sok derék nyelv- í tudósunk van, akik bizonyára készséggel ál- \ tanának a belügyminisztérium illetékes ősz- | talyának rendelkezésére és segítségére ! Hát | miéit nem kérik lel őket ! V Soha nem for- j dúlhatna akkor ilyen elő. Az arany haláltánca A világsajtóban igen gyakran láttak napvilágot olyan híradások, amelyek arról számoltak be. hogy milyen óriási aranyszáliít- mányok érkeznek nap-nap után Newyorkbn, mekkora aranykészletek állanak az USA rendelkezésén* és hogy Amerika aranykészletéi egyre növekednek. Évek óta özön lile az európai arany Amerikába és ennek uz Özönlésnek az eredete a világháborúban gyökeredzik. 1940. március elején az Egyesült Államok aranykészlete meghaladta a 18 milliárd dollárt és ezzel a mennyiséggel Amerika az egész világ aranykészletének a kétharmadát megszerezte. 1939. végén még csak 17 milliárd dollár értékű aranya volt. Fegyverekért arany. Ennek a rendkívüli arany özönlésnek a csírája a világháborúban gyökerezik. A szövetségesek csak nehezen tudlak Németország ellen harcolni, annyira nehezen, hogy a háborús szükségleteket képtelenek voltak saját termelésükkel fedezni. Amerikát kellett segítségül hívniok és Amerika segített is, mert igen sok pluszt fektetett be a szövetségesek ügye érdekében, amely most egyszerre veszélyben látszott forogni, ha a szövetségesek a háborút Németországgal szemben elvesztenék. Igv hát szállított ágyúkat, repülőgépeket, fegyvereket, olajat és élelmi- szórt. Mindezekért a szövetségesek arannyal fizettek, mert a háborút viselő államoknak megfelelő értékű valutájuk nem volt, devizakészleteik pedig már teljesen elfogytak, s különben nem voltaic alkalmasak ekkora adósság törlesztésére. 1915-től 1918-ig az Egyesült Államok 1.13 milliárd dollárt szerzett. ebből fel milliárd dollárt csak 1916- bau. Ezzel az arannyal azonban a szövetségesek az amerikai behozatalnak csak egy igen kis részét tudták fizetni. A nagyobbik részt hitelbe vásárolták, ami azonban magában rejtette azt a veszélyt, hogy sohasem kerül visszafizetésre. A legnagyobb aranyszáiiítók ebben az időben Franciaország és Oroszország voltak. Oroszország akkori aranykészlete 2.5 milliárd márkát tett ki. Az első fordulat az amerikai arany özön- lésében 1925-ben következett csak be, aminek különböző körülmények voltak az okai, többek között Németország visszatérése az aranyvalutára, ami 100 millió dolláros arany, kölcsönt jelenteti, valamint az indiai arany- készletek fokozása. A sokat kergetett arany. A második aranyözönlés Európából Amerikába 1923-ben kezdődött az északamerikai pénzreform és a font leértékelése után. Ennek az aranyözönlésnek azonban már egészen más és különleges célja is volt, nevezetesen a >Félelem a háborútól«. Ez azután óriási aranytömegeket hajtott ál az óceánon. Az Egyesüli Államokat úgy tekintették, mint egy békés oázist, ahol nem lehet háború, nincs veszély és az arany ara természetellenesen magas, unciánként 35 dollár. Ezeknek az aranyszállítmányoknak menynyi sége ismeretes : ez év áprilisában az USA aranykészlete a szállítások következtében 18.5 milliárd dollárra emelkedett, ami már a világ aranykészletének a kétharmadát jelenti. A látszólagos amerikai jólétnek összeomlásával a huszas évek végén megkezdődött az arany haláltánca. A júliusi bankkataszt- rófa Németországban, a devizagazdálkodás bevezetése, a fizetési moratórium, a leértékelés Angliában és az USA-ban voltak ennek a halaltáncnak az első lépései. Az úgynevezett aranyblokk államok, elsősorban Franciaország, Hollandia és Svájc voltak az utolsó bástyák', amelyek még megkísérelték megmenteni ezt az elöregedett rendszert, azonban ők is széttörtek. _ ugyanaz a helyzet, mint volt a világháborúban. Az Egyesült Államok ismét szállítanak hadianyagot, repülőgépeket, ágyút, fegyvert és élelmiszert Németország ellenfelének. Ma ismét aranyban történik a fizetés, akár csak a világháborúban, az aranyj szerepét azonban ma már másként és sokkal tisztábban látják, mint a világháborúban.. Sokáig azonban Anglia sem tud arannyal fizetni. Amszterdam, Brüsszel és Zürich el-* vesztette jelentőségét, »gazdagságuk« pedig már átvándorolt Amerikába, vagy pedig Londonban vár indulásra a legközelebbi hajóval. Felmerül tehát, az a kérdés, hogy mi lesz;, ezután az arany sorsa? Az USA bankemberei. farmerjei, és tisztviselői egyaránt épen | eleget törik ezen a kérdésen a fejüket cs i igyekeznek megfejteni az »aranyrejtvényt«. 1 Amerika szállít arany ellenében. Azonban nem közömbös a saját szempontjából az, hogy gazdasági teljesítményüket egy olyan fém ellenében adják el, amelynek az igen magasra becsült értéke nagyon is kétséges. Irving Fischer régebbi könyvében a Pénz illúziójának nevezte, ma pedig az Arany illúziójának, mert az aranynak értéke mégis csak tula jdonképeni hivatásában, mint nemzetközi fizetési eszközben van. Munkát és munkásértéket közvetít, de ez az érték mégis illuzórikus lesz. ha egy ország minden arany birtokába jut. míg a többinek nem marad semmi s ha az egész tánc az arany körül csak azért történik, hogy a világ egyik helyén kiássák és egy másik helyén gyorsan ismét a föld alá rejtsék. Ki garantálja azt az amerikaiaknak, hogy évek múltával aranyukért ismét visszakapják azt, amit kiadtak? Ki biztosítja azt, hogv nem. járnak-e úgy féktelen aranyéhségükben, mint a mesebeli Midas király, akinek az volt a kívánsága, hogy minden, amihez ért, arany legyen, s kívánsága teljesedvén, még az étel is arannyá változott a szájában. Bármi lesz is azonban az aranyból, egy bi*tos, igazi értéke mindig csak az, hogy a termelés szolgálója és nem pedig a gazdasági rend uralkodója legyen. Sokkal fontosabb az aranynál a nép termelő ereje, szociális teljesítménye, eszmevilága és alkotó munkája. Legújabb A Popolo tji Jionia ífeményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter expozéjával íoglalkozik és megállapítja, hogy a beszéd újabb tanu- jelét adta Magyarország és a tengely hatalmak együttműködésének. Darlan tengernagy tegnap visszautazott Vi- chybe, ahol politikai megbeszélésseket folytatott. A brazíliai kormány rendeletet adott ki, amelyben az idegen nyelven megjelenő újságokat kötelezik, hogy brazil nyelven jelenjenek meg. A japán császár fogadta francia Indokína és Sziám küldöttségeit. Sziám kiküldöttje értékes ajándékkal kedveskedett a császárnak. BUNDÁK l HHHIHHHHHHHBHfll I rendelésre mértékűién 'legolcsóbban Ifj. Laky Sándor ■aüotmesfernél készülnek Alakításokat vállalok. Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5.
