Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-02-01 / 26. szám

4 zalamjegyei újság 1941. február I. nádor ellen panaszkodnak megható levélben a királynőnél: Gyöngyösi Nagy Ferenc szál­lította a mi eleinket ezen 1. N. „Szála vár­megyében levő szepetneki pusztájára oly kondícióval, hogy egy helytől (sessiótól) 6 forint árendát fizetnek pusztán, de katonás- kodnak is. »Amint húsz válogatott legénye­ket adtunk..., kik is az eíőbbenyi prussus- sal való hadakozásra (1756—63-i háború) vi­tettek és voltak több esztendeig mint a ne­mes urak. Csak ezekre költöttünk 1336 fo­rintokat.« Ezután a nádor mégis robotozasra akarta őket fogni, de ők régi szabadsaguk mellett tartva nem engedtek. A nádor erre »minden földünket elvévén... sokakat kö­zülünk kiüzetett úgy, hogy alig maradtunk meg harmincán. Uj contractusra kénytele- níttettünk s közinkbe jobbágyokat, ami na­gyobb lutheránusokat keresztény pápista or­szágunkba szállított, azoknak jobb-jobb föl­deinket osztogatta, mi pedig sovány homo­kon nyomorgunk.« Gróf Batthyány Lajos nádor 1757—59-ben telepített ide Németújvár vidékéről néme­teket, többnyire evangélikusokat. Gyöngyösi Nagy Ferenc polgárai viszont magyarok vol­tak, de az 1708—09. évi pestis után, ami­kor is a lakosság háromnegyed része el­halt, évről-évre új hon át telepesek jöttek, úgy, hogy lassan a horvát elem jutott túl­súlyra. Azóta azonban elmagyarosodtak. 1710-ben Zágráb-egyházmegye szervezte újjá plébániáját. Először 3 fíiiája volt, majd 1720 óta Fityeházát, 1752-ben pedig Baj­osát is újra megülték a lakók — s így a plébánia szinte a legújabb időkig 6 falu­ból állott. Anyakönyvei is 1710 óta vaunak és sok érdekes dolgot tartalmaznak. Sok kedves bejegyzés, írás, felkiáltás, mennyi mindent elmond. 1852-ben addig már évek óta ma­gyarul vezetett anyakönyveket ismét latinul vezetik. A horvát nevű, de magyar szíva Korbatsits plébános be is írja : »Túlsó la­pon új rubrikák következnek: nem tudni, mikor lesz vége az újításoknak — talán utoljára németül is megy.« Na persze ! Öt még az is boszantotta, hogy az illyrek sók kárt tettek neki, de kárpótlást sehonnan sem­mit nem kapott. A tagosítást, 1860-ban, szépen végrehaj­tották. Egész rövid ideig tartó tár gyalás után megtörtént az egyezség, de nem kaptak ele­gendő földet ők sem. Más kenyér után néz­tek. Azóta napjainkig közülük sokan, nagyon sokan távírda-munkások^ röviden drótosok. Bejárják ők az egész országot s találkozik az ember velük mindenfelé. S ilyenkor fel­száll a sóhaj, hogy a határban is akad­hatna nekik kenyérkereseti lehetőség, ha a föld, az a föld annyira kötve nem volna... Mi újság az élelmiszerpiacon? Budapest, február 1. A budapesti nagy vá­sártelepen pénteken reggel közepes volt a forgalom. A zöldség- és főzelékfélék pia­cán a hideg iránt érzékenyebb cikkek fel­hozatala csökkent s ezért az ilyen cikkek csak drágább árakon voltak beszerezhetők. A fejeskáposzta (14—32), a paraj (60—100) és a sárgarépa (12—16) ára emelkedett és drágult a csipérkegomba (180—320) is. A gyümölcsfélék piacán az árakban nem tör­tént lényegesebb változás, csupán a sárga- belű narancs (60—94) olcsóbbodott kisebb mértékben, mivel az elmúlt napok folya­mán történt nagyobb behozatallal kapcsola­tosan a km a lat elenkebb volt. A baromíi- piacon az élőtyúk. (180—200), a tisztított szedett csirke béllel (200—260) és a tisztí­tott pulyka (240-—260) olcsóbban volt kap­ható, ellenben a rántani va-ó élőcsirke (240 —260), a sülnie aló élőcsirke (220—250). a tiszti toll liba (240—270) és a tisztított csa (230—270) tíz fillérrel drágább lett. A tojáspiacon megszilárdult az irányzat. Az ere­deti ládatojást (230), a kiolvasott ládatojást (230—240), a hűtőházi, eredeti tojást (190 —200), a hűtőházi, kiolvasott tojást (200— 210) tíz fillérrel árusították, drágábban. (A zárójelben a nagy vásártelepi árak). MEGJELENTI ÉDESANYA A 496 oldalas, 29 művészi melléklet­tel illusztrált mű ára 8 oengö. Katonaszökevény garázdálkodik a városban és környékén A rendőrkapitányság figyelmezteti a kö­zönséget, hogy Tóth Imre álnevet használó Lóth Ferenc 30 éves nemessándorházai la­kos, katonaszökevény, Zalaegerszeg környé- j kén, esetleg a városban bujkál, csalásokból j tartja fönn magát s Zalaegerszegen is kö­veteit el bűncselekményeket. Az illető 165 i cm. magas, sovány arcú, fekete hajú, bajusz- j tálán, bal szemfoga hiányzik, zöld hajtókás i katonai egyenruhát és fekete box cipőt vi- i seb a cipőszár fölött a cipőtől teljesen kü~ j lön kettős csa ttot hord. Feltűnése esetén át I keli adni a hatóságnak. i i — jfJagy eredmények a gyógynövények kivitelében \ Az elmúlt 1940. esztendő a gyógynövény- \ forgalom szempontjából teljesen a háborús I viszonyok hatása alatt állt. Rendkívül nagy j volt a kereslet és emelkedtek az árak a gyógynövények piacán. A mostoha időjárási viszonyok azonban sok tekintetben károsan befolyásolták a helyzetet. Nagy károkat okoztak az áradások, amelyek mennyiségileg és minőségileg is rontották a gyógynövény- termelést. Legnagyobb átvevőnk Német­ország volt, amely mennyiségben és érték­ben jelentősen több gyógynövényt impor­tált tőlünk, mint azelőtt. Nagy kivitelünk volt még ezekből a cikkekből Svájcba, Svéd­országba, Dániába, Olaszországba, kisebb mennyiséget exportáltunk Finnországba, a Balti-államokba és Szlovákiába. Legfontosabb kiviteli cikkünk a borsmenta ■ volt, amelynek minősége azonban, sajnos, nem I volt kielégítő. Ez a speciális német fogyasz- i tásra termelt növény volt tavaly a gyógy- j növ énykereskedelem legnagyobb üzlete. Az í év elején kidolgozott beváltási és értékcsí­ZAlL&EGEBSZEGI KÖLCSONKÖNYVTÁR LORO BOTHERMERE-UTCA 5­Újdonságok. Török: Puszipajtás * Szántó : Volgadal. Vaszary : A nő a pokolban is úr Fcndrik : Nászinduló Urdun : Viszontlátásra édes ... Walpole : Christina tési megszervezés teljes egészében bevált. A szekfűvirág mennyiségileg meghaladta az előző évi termést, minőségileg azonban szin­tén kifogásolható volt. Bodzában és hársfá­ban az időjárási viszonyok kedv ezőtlensége miatt a begyűjtött mennyiségek csekélyek és minőségileg gyengék voltak. Hársfában a belföldi szükségletet is alig tudtuk kielégí­teni. Ugyanez a helyzet a. pipacs, ökörfark­kóró és szarkaláb virágnál is. Cicka fark - virágból, varádics virágból, napraforgó szi­romból és kökény virágból azonban jó ter­més volt és minden mennyiség elkelt. Kere­sett cikk volt az akác-, mályva-, kankalin- virág, a homokgyopár és a sotnkóró. Igen. sok csalánt és nyírfalevelet exportáltunk. Ezekből a cikkekből, valamint a többi ten­gerentúli drogok helyettesítésére szolgáló í rógynöv ényekből a háború végéig minden I mennyiséget el tudunk helyezni. Az alkaloida J tartalmú levelekből, maszlagból, bili üdékből szintén minden készlet elkelt. Nadragulya- levélből annyit sem gyűjtöttek, amennyi a csekély belföldi szükségletet fedezné. A teapótló kivitelében nagy a visszaesés. Ennek oka főként a német beviteli hatóság árpolitikája. Egyedül a szamócalevél kivite­lét engedélyezték idejekorán, míg a málna- és szederlevél árát csak az idény elmúltával hagyták jóvá. Ezekből a növényekből külön­ben is igen nagy mennyiséget igényel a bel­földi szükséglet. Csalánlevélből nagy meny- nyiségeket exportáltunk. A különböző füvek­nél is nagy eyporttöblctet értünk el. Vi­szont nagy hiány van pemetefűben, pásztor- táskában. A gyökerek közül a fehér mályva- gyökér volt a legker esettel). :— Viiézi bál. Február 1-én lesz a vi­tézi bál a vármegyeháza dísztermében. — LAKOK NYILVÁNTARTÁSI KÖNYVE KAPHATÓ A ZRÍNYI KÖNYVKERESKE­DÉSBEN.

Next

/
Thumbnails
Contents