Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-01 / 26. szám
2 ZAHAMEGYEI ÚJSÁG »«sasai il.V 1941. február 1. megnyílt PÁL és iNDRA Zalaegerszeg Telefon: 170. vált, hogy a megye minden tartozását ki- j fizesse, az államkincstárra! szemben fenn- j álló tartozásán kívül. A múlt évben a nyug- j díjasok illetményeinek biztosítására felvett 65 ezer pengős íüggőkölcsönt az idén januárban az alispán szintén visszafizette. Egészségügy. Az 1940. évben összesen 868 új trachomas megbetegedést jelentettek be. Ez a magas megbetegedési szám az általános trachomakutató vizsgálatoknak megyeszerte történt elvégzése miatt állott elő. Az év végén a megyében összesen 2578 trachomas állott gyógykezelés alatt, míg 1939 végén 2594 trachomas volt. Népmozgalom, j A vármegye területén november-december ] hónapban élve született 1068, halva született j 28 gyermek, házasságkötések száma 413. Meg- j halt 1 éven aluli 105, 1—7 éves korban 20, \ 1 7 3 tbc-ben 56, rákban 27, nem természetes ha- jj lállal 22, egyéb betegségben 574, összesen j 804. a természetes szaporodás tehát 264, az f 1939. év ugyanazon időszakában 478. A jelentés többi része nagyobbára egyezik j a közigazgatási bizottság elé terjesztett je- ! leütésekkel. Fegyelmi ítélet 7 ... Mézes: László üg yében £ / A vármegye fegyelmi választmánya ma délelőtt foglalkozott Mózes László, volt yá- rosi tűzoltóparancsnok ügyével. A fegyelmi választmány Mózes Lászlót hivatalos kötelességeinek megsértésével és a köztisztviselői állással össze nem férő magatartásával elkövetett fegyelmi vétségekben bűnösnek mondta ki s ezért őt a hozzátartozók ellátási igényeiknek elvonása mellett hivatalvesztéssel sújtotta. Legújabb A magyar-jugoszláv vegyesbizottsági ülések tegnap kezdődtek meg. Az üléseken először a kettősbirtokosok helyzetével foglalkoznak. A tárgyalások előreláthatóan több napig tartanak. Az olasz lapok foglalkoznak Teleki miniszterelnök beszédével, amelyet a külügyi bizottság előtt mondott a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződéssel kapcsolatban. Székesfehérvár ki s gyű lés én elhatározták, hogy 108 ezer pengő költséggé! menhélyet építenek a gyógyíthatatlan betegek számára. Bukarestből jelentik, hogy a Poruriea Vre- mii című újság a lázadással kapcsolatosan cikket közöl és abban a lefoglalt fegyverek tömegéből azt következteti, hogy Homárnál az; elmúlt napok!tan nagy veszély fenyegette. Ha Antoreseu nem lép közbe idejében, az ország sorsa megpecsételődött volna. De az államvezető erélyes intézkedései elhárították a fenyegető .veszedelmet. Hitlernek Pétain üzenetére adott válasz nem ultimátum Paris, február 1. (NST) A francia politikai helyzet feszültsége nőttön-nő s Páris és V iehy között egyre jobban kimélyülnek az ellentétek a német—francia együttműködés kérdéseken. A végső döntés most már nem halasztható sokáig, mert a német kormány franciaországi megbízottja, Abetz nagykövet befejezte németországi tárgyalásait és visszaérkezett Parisba, hogy rendezze az ügyeket. Amikor Abetz néhány héttel ezelőtt Néniéi országba utazott, a Vichy-i kormány nevében Pétain különböző kérdéseket juttatott el az ő révén a német kormányhoz s azóta Víchyben feszült izgalommal várták a német választ. Abetz nagykövet Párizsba való megérkezése után azonnal magához kérette a vichy-i kormány párisi megbízottját, Bri- non nagykövetet és hosszabb megbeszélést folytatott vele. V iehy. február 1. Parisból telefonon közölték Pétain marsallal Hitlernek az üzenetére adott válaszát. A vichy-i politikai körökön sötétenlátó hangulat lett úrrá, bár túlzás volna azt mondani, hogy Vichyben reménytelennek és kilátástalannak tartják a helyzetet. Hitler válaszát a marsalíon és talán néhány belső munkatársán kívül senki sem ismeri még, de tudni vélik, hogy a válasz rövid és részben igen éleshangú. Az itteni politikai körök most egyre inkább hangsúlyozzák, hogy milyen fontos Pétain ma> sári személye és hogy ő maga gyakran beszélt előre nem látott nehézségekről. Azt mondják, bármennyire súlyos is Hitler válasza, mégsem tekinthető ultimátumnak akár tárgyi, akár időbeli tekintetben. Azonkívül a politikái körök úgy vélik, hogy a válasz j beható vizsgálata alapján minden bizonnyal találnák majd megoldást s ezt a megoldást j Pétain marsall époly Jóhiszeműen igyekszik j majd megtalálni, amilyen jóhiszeműen ed- I dig is megtartotta a fegyverszüneti megái-- j lapodásokat. (NST). Megoldás felé közeledik a szálloda-kérdés Papp Béla cukkrász hajlandó a Kossuth Lajos utcán szállodát építeni Szinte megszoktuk már, hogy Zalaegerszegnek nincs szállodája. Nevezetesek is vagyunk erről az országban. Szomorú nevezetesség, az bizonyos. Az utolsó évtizedben magunkra tudtuk irányítani az egész ország figyelmét, örültünk is nagyon, hogy jó oldalunkról ismertek meg bennünket. De azután az örömbe alaposan beleszólt a szerencsétlen szálloda-ügy véghetetlen anyagi és erkölcsi kárára a városnak, a meglehetősne fejlett iparral, kereskedelemmel és élénk vasúti forgalommal dicsekedhető megyeszékhelynek. Illetékesek megpróbálkoztak már mindennel, hogy a kérdést valamiképen megoldhassák, de eddig még a tervezgetésen túl nem jutottak. Nehéz dolog is egy ilyen ügynek dűlőre juttatása különösen a mai időkben és, hogy a kérdés ólomlábaikon jár, azért nem is okozhatjuk a város vezetőségéi. A múlt év tavaszán felmerült tervet ismertettük annak idején. Most egy újabb tervről szerezhetünk tudomást. Papp Béla jó| nevű zalaegerszegi cukrász foglalkozik a szál- í lodaépítés gondolatáv al, amit a Kossuth Lajos-utcában akar megvalósítani. Megvásárolta ugyanis Bődy Zoltán ny. alispánnak Kossuth Lajos-utca 27 számú házát s azt szándékozik megfelelő építkezésekkel 15—20 szobás szállodává alakíttatni.. Elgondolását rövidesen terv formájában tudomására hozza a polgármesternek és, ha bizonyos föltételek teljesítésére számíthat,, akkor nem lesz; semmi akadálya a terv kivitelének, A szálloda természetesen mindenben megfelelne a kor követelményeinek, étteremmel és kávéházzal lenne összekötve, vagy esetleg a panzió-rendszert vezetnék l>e. Kínálkozik tehát most már két lehetőség a szálloda-kérdés megoldására s ez a körülmény minden bizonnyal olyan lendületet ad az ügynek, hogy az hamarosan döntőbe kerül és Zalaegerszeg belátható időn belül modern szállodához jut. Tiégi zalai utazás III. Itthon végezve, neki készülődtem az indulásnak. Nagy és szép út áll előttem, hiszem ezen a területen hajdan szebb’ élet volt. Meg aztán a XVI. században a nyugat-zalai részen valami 350—400 falu állott, 1910-ben pedig csak 218. Ha pedig megkíséreljük a lakosság hozzávetőleges számát is megállapítani, úgy azt mondhatjuk, hogy a XVI. században legalább 50—60 ezer ember élhetett itt. (Egy falura átlag 150, esetleg 200 lelket számítva). És 1910-ben kereken 141000. Tehát alig mégegyszer annyi. Ami mutatja azt is, hogy mennyire visszavetett minket a török 150 éves embertelen pusztítása. Elindultam tehát kies hazámból. A rossz nyelvek szerint azért kies, mert a kultúrából kies-ik. (Bocsánat érte — nem én találtam ki !) No, azért van némi kultúra itt is, íme bizonyság e nem mindennapi cikk. Ez persze nem is olyan nagy öndícséret. Azért nem mindennapi, mert hisz ki olvasná el mindennap. Legföljebb néha napján. De remélem, hogy ezt elolvassa a nyájas olvasó. Szóval mentem, mendegéltem s jjgy órai nem is nehéz út után megérkeztem Szepet- nckre dominus Imre esperes-plébánoshoz 1550-ben. Ismerős a hely. Na hogyne ! Itt segédeskedtem 10 kedves, felejthetetlen hónapon át. Amint megérkeztem, a jd Sándor bácsi szárnyai alá menekültem. Tőle aztán megtudakoltam a tudnivalókat. Hogy t. i. milyen a nép, a szokások, az erkölcsök stb. efféléket, amikre ugyebár mégis csak szüksége van egy segédnek. Végül -- ma is csodálkozom könnyelműségemen — azt találtam kérdezni tőle, hogy miért épen Sze- etnek a falu neve. Na. lovat adtam Sándor ácsi alá ! Kerekített nekem a falu történetéről olyan előadást, hogy Szeklu Gyula, Hóman Bálint és megyénk neves történetírója, Holuh József is szégyenkezve elbújhatnának! mellette. De Pais professzor úr isi
