Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-19 / 240. szám
ZALAMEGYEi ÚJSÁG 1940. október 19. Angol diplomáciai mesterkedések Athén« lsen és Ankarában Német politikai körökben érdeklődéssel figyelik azt » diplomáciai aktivitást, amit Anglia Athénben és Ankarában kifejt. A Wilhelmstrassen úgy ítélik meg ezeket az angol fáradozásokat, hogy London ezen az úton próbálja megrendült tekintélyét és bizalmát a Balkánon helyreállítani. A Német Birodalom az angol intrikákat már csak azért is félénk figyelemmel kíséri, mert hiszen jelenleg minden esemény érdekli, amely az Anglia elleni harcával összefüggésben áll. Úgy gondolják Berlinben, hog}7 az athéni és ankarai államférfiak, akik reálpoliíikát akarnak folytatni, felfogásokban nem állhatnak túl messzire a berlini politikai körök felfogásától az angol intrikák értékelése szempontjából. Az United Press belgrádi jelentése szerint Jugoszláviában szigorú intézkedéseket hoztak, hogy a Dunán, kiilönö- #en a Vaskapu környékén megakadályozzák a rombolásokat. A Pravda vezető helyen római tudósítójának terjedelmes cikkét közli a közelkelcti eseményekről és a pénteki riíjpnai sajtó hangjárói hő szemelvényben számol he. Közli még a tudósító, hogy a római sajtó az utóbbi napokban kiagy figyelmet szentel a balkáni kérdésnek, különösen Jugoszláviának és jelentősen regisztrálja azokat a kijelentéseket, amelyek felelős jugoszláv körökből az utóbbi napokban ki tengelyhatalmak irányában elhangzottak. A lap a jelentést Hz első oldalon teljesen átszedett, nagybetűs címmel közli, utalva benne a barátságos kapcsolatokra. A Stefani-iroda jelentése szerint megerősítik, hogy Eden Törökországba és Görögországba utazik abból a célból, bogy Anglia balkáni politikájának zátonyraíutása után utolsó kísérletet tegyen Anglia maradék-tekintélyének megmentésére. Anglia szófiai képviselője útján neheztelését fejezte ki a bolgár kormánynak a tengelyhatalmak iránt tanúsított magatartása miatt. Bolgár politikai körök rámutatnak arra, hogy Anglia nem remélheti, hogy ilyen mesterkedésekkel eredményt érhet el. (MTI.) Omlóik n^iakaw/jakajái Tungsram Krypton lámpa aa! (A 40 dekalumenes 110 voltos Krypton lámpa például 3 pengői takarít meg átlagos égéstartama- alatt régebbi lámpákhoz képest^1 © Levél Göcsejből Igen tisztelt Szerkesztő Ur ! Ne szidja a postást, amikor levelemet kesébe adja. Nem az én hibám, hogy nem vagyok bájos, meg az se, hogy nem vagyok kislány. De úgy gondolom, hogy az én le- j velem még mindig több gyönyörűséget okoz, i mint teszem az olyasfajta levél, amelyik így kezdődik : könyveink átvizsgálásánál.. . De hogy a suj essék... amilyen szerencséje lehet Szerkesztő Uramnak, tán azt se tudja, milyen ián terem az ilyen körü.írás?! Mindegy, ha haragszik, ha nem, mégis szerető gondoskodásába ajánlom* igénytelen soraimat. Mert tudom én jól, hogy cudar ez a világ. De hat ha a betlehemi angyalok egyszer régen j azt énekelték : békesség a jóakaratéi embe- ! reknek a földön, akkor azt tartom, hogy akad- ; nak mostanában is, ha nem is sokan, ilyen j joakaratu felebarátaink. Ilyen jóakaratéi embernek vélem Szerkesztő Uramat is, azért csak újfent eléhozalcodok panaszaimmal. Nem igaz, hogy sohse legyen foganatja. Szerkesztő Uram ! Ha nem tudná, akkor megmondom, hogy mi, göcsejiek nagyon fel szoktunk horkanni, amikor a szerencsésebb csillagzat alatt született drága embéríestvér- kémk ^ gúnyolódnak a »göcseji sötétség« -en. Sötétség van ? Bizony nem mi vagyunk az okai, ha sokban lemaradtunk. Csak úgy vesz- szük be, mint a keserű orvosságot szokás, azt a rendelkezést is, hogy a fizikai sötétséget a jobb sorsra érdemes göcseji gazda havi hat deciliter petróleummá! kergesse el. Talán lehetne ezen is segíteni és egy kicsit bővebben mérni a drága olajat és nem kényszerül a szegény göcseji elbúsuló fejét téli álomra hajtani. Nem vagyunk igényesek, de azért jobban emberszámba kellene venni az apró göcseji házak lakóit is, mert ők is testből és leiekből állanak. Higyje meg nekem, elmúlt az Idő, amikor a búbosban hunyókáló parázsra némán bámuló emberkék, vagy emberek fejében csak tündérmesék születtek. Manapság nem a kalendárium szolgái egyedüli olvasmányul népünknek. Betolakodott hozzájuk is a sokarcú betű és szeretnének eldiskurálni velük az esti lámpafénynél. De, ha már ezt nem is engedik meg nehézre fordult életünk mostoha körülményei, annyi viliágítószerí mégis ki kell szorítani Göcsej népének, hogy jószágai körűi munkáját zavartalanul elvégezhesse. Mondom ezek után : valahogy megnyugszunk a kényszerből fogant rendelkezésekben, ha egy kicsit nagyobb velünkérzés- sel alkalmazzák, de hogy mindörökre ránksüssék, hogy a szellemi sötétségben jól érezzük magunkat, ez ellen tiltakozunk. Az az igazság : Göcsej népe tanulni, művelődni akar. Megfeszített munkával kívánja rendbehozni a régi mulasztásokat, amelyekért nem szabad felelőssé tenni őket. Szereti és megbecsüli iskoláit. Deres fejjel se szégyenig ha az apró iskolás gyermekektől eltanul, elles valamit, amit ő gyerekkorában meg nem tanulhatott, mert senki se gondolt azzal, hogy elegendő iskola épüljön Göcsejben. Saját szememmel láttam, hogy a teheneket őrző Pali bácsi, aki iskolába sohase járt, az erdő aljában tanuló iskolások közelébe terelte állatjait, hogy hallgassa a tanítást és öreg fejébe szedjen valamit belőle. Annyira belemerült a figyelésbe, hogy észre sem vette a tudományok iránt kevésbé érdeklődő Bimbót, hogy tilosban csatangol és Pali bácsi tudományszomját kihasználva, vígan tömte a bendőt. Pali bácsi csak a tanító szavát leste és magában restelte, hogy azok biz többet tudnak nála és kiismerik magukat a betűk rengetegében. Tanulni akar Göcsej apraja-nagyja egyaránt. Hogy is mondta a költő ? »Mit ránk kentek a századok, lemossuk a gyalázatot«. Nem, a sötétség rút bélyegét nem hordjuk tovább. Ránk kenték, de megmutatjuk, hogy a világosság fiai akarunk lenni. Kedves Szerkesztőm ! Ebben segítenie kell! Lássa csak ! A magyar kultúrára éhes szánkat nem akarják megtömni. Sőt, a legszükségesebb falatokat is, mintha elvennék tőlünk. Nem állítom, hogy készakarva teszik ezt, de egyik-másik rendelkezés eredmény* mégis csak ez. Van egy jellegzetes göcseji község : Mikefa. (A göcseji hétre a göcseji házat onnan mintázták.) Egytanítós iskolájában állandóan 70 80 között a tanulók száma. Elege van szegény tanítónak. A tanév elejével újból megkezdte a győzködést a gyerekekkel. A cukor- és petróleumjegy elosztásán kívül, amíg st szomszéd falu tanítója bazafiúi kötelességet teljesített, annak a tanítványait is vállalta. Október elejével azonban a bevonult szomszéd kartárs leszerelt. Van öröm. A megosztott munka több eredményt ígér. Ketten csak jobban megbirkóznak az apró magyarokkal, buksi fejekkel. De hát az öröm korai volt. Megint csak igaz lett : ember tervez.... Több mint 10 napja a mike fai tanítót hirtelen babívták. Segédszolgálatos minősítése miatt a komoly behívásoknál egyszer se került rá a sor. Mint c. őrvezető, valahol zsidó munka- szolgálatosok mellett tölti az idejét. A kölcsön viszonzásakép a most hazakerülő szomszéd község tanítója szeretné a tudást két falu iskolásainak kiosztani. Hogy ez lehetetlen, vagy csak igen kevés eredménnyel járhat, meg vagyok róla győződve. Szerkeszt» Uram ! Ma minden becsületes magyar, honvéd, katona is. De, amikor a jelen pillanatban nem mindnyájunknak kell elmenni, akkor mégis tekinteni kellene olyan fontos feladatokat is, mint az iskola munkája és cM kellene segíteni az iskola zavartalan munkáját. Úgy vélem, hogy egy tanító munkája a nemzet kertjében értékesebb, mint a zsidó mun- kaszolgálatosok mellett. Adódnék még idő, amikor ilyen szolgálatot is elláthatnának a segédszolgálatos tanítók. Természetes, amikor a haza érdeke nagyobb, vagy a legnagyobb áldozatokat is kívánja, akkor minden más szempont alázattal meghajol a szent akarat előtt. De épen azért, mert nekünk Isten, Haza mindennél szentebbek, irtózunk a szellemi sötétségtől és enyhén szólva kínosan felszüsa- szenünk, amikor a kis göcseji apróságok is-
