Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-19 / 240. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4- Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49 368. Erdáif üzenete Egybegyűlt újra a székely főiskolai hallgatók egyesülete, hogy ezúttal már ne a gyász komor színei között, hanem díszülésen emlékezzék meg Erdélyről. Huszonkét éven át, hányszor, de hányszor '.olt így együtt az erdélyi bujdosók csapata s huszonkét éven át wem volt velük Erdélyből semmi, csak karácsony éjszakáján egy illatos fenyő a messzi Hargitáról. Mennyi könny hullhatott rá, menynyi néma fájdalom és — sokszor — mennyi reménytelenség övezte ezt a kis fenyőfaágat. S mégis ! Bujdosósorban, szegénységben, lemondások és nélkülözések közepette ez a székely ifjúság volt erjesztő kovásza a magyar nacionalizmusnak. Huszonkét esztendőn át a SzEFHE mutatott példát arra, hogy miképen lehet nagy gondolatokat, célokat, egyetemes magyar eszméket szolgálni önzetlenül, meliéktekinteíek nélkül. De nemcsak az erdélyi gondolatnak voltak hű harcosai a székely fiatalok. Munká juk óriási erőtöbbletet jelentett a fajvédő gondolat, a keresztény nacionalizmus harcaiban is, ahol szintén keményen állottak helyt. Ha valakinek, úgy nekik ebben a régi fajvédő szellemben igazán joguk van útmutatást, eligazítási adni, amint azt a minapi székely-est egyik szónoka meg is tette. — Az erdélyi küzdelemben — mondotta — a Mag yar Szent Korona volt vezérlő csillagunk, láthatatlan szimbólumunk. A Magyar- Szent Koronát itt az anyaországban, a fővárosban is fel kellene állítani, különösen ott, ahol politikusok kerülnek keresztutakra s nem találják meg a helyes tájékozódást, hogy mindenkit figyelmeztessen : mit jelent hozzányúlni az ország közjogi kincseihez. Mindenki megtanulhatja abból a szimbólumból, hogy egy ország határait, elnevezését nem a szobákban, nem a politikusok irodájában csinálják meg, hanem a történelemnek évszázadaiban vívják meg vérrel és karddal. Megtanulhat'ák aköny- nyelmű politikusok, hogy a Szent Korona magában tudja foglalni mindazt, amit ők csak mint neveket és mint fogalmakat olyan köny- nyen tudnak szétdobálni a közvéleménybe. Ezt üzeni Erdély. Erzeni, mert a fajvédő gondolat szolgálatában eltöltött huszonkét év után joga van ehez. És kell is, hogy figyelmeztessen, botlásoktól óvjon mindenkit Erdély lelke. A kubikos szobra A hála és megbecsülés jegyében Szentes városa szobrot állított a kubikosnak. A szobrot le is leplezték, ünnepélyesen felvirágozták és átadták a városnak, a nagyközönségnek, hogy lássa, meggondolkoztassa és a munkás megbecsülésére intse. Mert a Nagy-Alföld legnehezebb munkával bajlódó rétege az elismerést, a megbecsülést meg is érdemli. Mocsarakat csapolt le, termékeny földeket varázsolt oda, ahol azelőtt pusztaság volt. A s törökdúlás után ő csinált rendet az Alföld j lápjaiban, ő nyitott utat a haladó mezőgaz- laság felé, csatornákat vájt, kis talicskájával, lapátjával olyan munkateljesítményt végzett, »milyent talán egyetlenegy munkás sem a magyar mezőgazdaságban. Az öntözőműveket az > kitartó munkája nélkül sosem lehetett volna negcsinálni. Legendás munkaerő, teljesítményével nem lehet versenyezni. Keze kérges, építő kéz. Ö a vad természet megszelídítő je. Amerre talicskája, lapátja járt, arra termékem földek zsendültek fel. Sosem rombolt, mindig dolgozott. Neve a munkával örökké eljegyeztetett. Ez a fogalom, hogy kubikos, folytonos munkát jelent. Soha megnyugvást és soha meg nem szűnő harcot. Most benne, szobrában megteljesítették a munka hősét. A magyar lápok, mocsarak lecsapoló]át. A magyar kultúra fizikai úttörőjét. Immár szobrára rá is mutatnak : »íme, a kubikos«. Bizonyára szép beszédeket is mondtak a szoboravatásnál, méltatták is kellőképen sujtásos Szarvakkal a kubikosi teljesítményeket, mert mi ünnepelni mindig szépen tudunk. De gondoltak-e arra, hogy a kubikos társadalmon segíteni is kell ? Gondoltak-e arra* hogy meg kell adni ennek a rétegnek is a biztos megélhetést, nyugalmat ? Azt a nyugalmat, amelyet ő ásójával teremt az elavult földeken. Gondoltak-e arra, hogy nemcsak szoborban kell levezekelnie a magyar társadalomnak azt, amit eddig a kubikosokkal szemben elmulasztott, hogy gyakorlati formában is meg kell adni a kubikosnak azt, ami őt megilleti ? Megszűnnek a lugkömérgezések Irta: Takács László dr. m. kir. tisztifőorvos. Október hó 1-én életbelépett a kereske- j delem- és közlekedésügyi miniszter 41701/ j 1940. számú rendelete, amely az erőshatású j lúgoknak, legíőképen a lugkőnelc forgalmát i nagymértékben korlátozza, a lugkő elárusí- j tását magánháztartások részére teljesen meg- ! tiltja és a rendelet rendelkezéseinek megsze- j gőit pénzbüntetéssel, visszaesés esetén eizá- j rással sújtja. \ égre tehát bekövetkezett, amit orvosok j és a közegészségügynek munkásai évtizedek j óta sürgettek ! És vájjon miért tették ezt ? 1 A lugkő igen erős méreg s ennek ellenére I Magyarországon nemcsak ipari, vegyi- és j gyógyeélokra használták, hanem kiterjedt hasz- ! nálatban volt a magánháztartásokban is, mo- | sás, takarítás, súrolás, szappanfőzés céljaira j a szegényebb városi és a földművelő falusi j lakosság körében. Ennek az erős méregnek j a felhasználása pedig a lehető legnagvobb j könnyelműséggel történt. Ennek az volt a kö- j vetkezménye, hogy bár a lugkő forgalmát j 1925-ben, majd szigorúbban, de még mindig \ nem eléggé, 1928-ban korlátozásoknak vetet- ! ték alá, a lugkőmérgeések száma hazánkban a legutóbbi időkig sem kisebbedéit s Magyar- ország a lugkőmérgezések terén az egész világon vezető helyet foglalt el. Magyarországon 1923-tól 1929-ig összesen 5065 különböző mérgezési eset fordult elp 558 halálozással s ebből 1683 lúgmérgezés volt 323 halálesettel, vagyis a mérgezések következtében meghaltaknak majdnem 60 százaléka lúgmérgezésnek esett áldozatul. 1930 és 1932 között az országban 1157 lúgmérgezés volt. A zalaegerszegi városi közkórházban az 1930-tól 1939-ig terjedő 10 évben lúgmér - gezés és következményei miatt 103 egyént gyógykezeltek 2062 ápolási napon át, akik közül 13 halt meg. A mérgezettek közül 57 gyermek volt, 41 pedig fiatal nő. Ez az ősz- jj szeállítás természetesen korántsem foglalja j magában a Zalában történt lúgmérgezéseket. S A marólúg áldozatai nagyrészt épen a leg- j egészségesebb, legvállalkozóbb szellemű gyér- i mekek közül kerülnek ki. Rettenetes fájdaí- j makat okoz ez a mérgezés és a halál valósa- ; gos megváltás ilyenkor, mert az életben maradottak hosszas szenvedésekkel és kínos utó- betegségekkel fizetnek életbenmaradásukért. Az arcra, szájba, torokba, gyomorba kerülő marólúg kiterjedt és mély roncsolásokat okoz, néha megvakít, jobb esetben is nyelőcsőszűkületek és egyéb szövődmények kísérik. A lugkövet háztartásukban használó tömegek könnyelműségére jellemző, hogy egy-egy családban egymásután több gyermek is áldozatául esett e méreg vigyázatlan kezelésének' és eltartásának s előfordult az is, hogy egy lúgmérgezésből felgyógyult gyermek egy év múlva egy másik, halálos mérgezésnek esett áldozatul. Ez a szomorú állapot váltotta ki a köz- egészségügy i szakembereknek a lugkőhaszná- lat lehetetlenné tételére irányuló évtizedes törekvéseit s e törekvések elég késői sikere- képen ezt a legújabb lúgrendeleteí, amelytől most már a lúgmérgezések átkának csökkenését, majd megszűnését reméljük. Az új lúgrendelet lehetetlenné teszi a lug- kőnek magánosok részére történő kiszolgáltatását s ezzel a háziszappan-főzést is lugkő felhasználásával. Kiszámították, hogy a házi- szappan-íőzés kikapcsolása évente körülbelül 5—600.000 pengőnyi nemzetgazdasági kárt okoz, ezzel szemben azonban ekkora összegű lesz a megtakarítás a lúgmérgezések gyógykezelésének szükségessége folytán eddig felmerült kórházi költségek megtakarítása révén, nem számítva a magánosok ilyen természetű megtakarításait. A lugkőmérgezéseknek és szövődményeinek kórházi ápolási költségé egyedül a budapesti Szent István kórházban évente 50—60 ezer pengőt tesz ki. De szappanfőzés lehetséges lugkő használata nélkül is. Az Országos Közegészségügyi Intézet épen a lugkőnelc a szappanfőzésből történő kirekesztése miatt eljárást dolgozott ki a lugkő nélküli szappanfőzésre és ezt az eljárást széles körben sikeresen próbálták ki. Ha ez az eljárás, amelynek leírása e lapszámhoz van mellékelve, körülményesebb is az eddiginél és még mindig elővigyázatot igényel, alkalmas lehet arra, hogy egy kis gyakorlással elfoglalhassa a lugkővel történő szappanfőzési eljárás helyét a magánháztartásokban, vannak veszélyei, szenvedései és hiábavaló költségei nélkül, az egészséges, vidám kis gyermekek valóságos áldásául. E helyen kérem meg a népnevelés minden lelkes munkását és mindazokat, akiknek a munkás- és földműves családok életére hatásuk van, vessék latba minden befolyásukat, hogy a lugkőhasználatban érdekeltek az új az új lugkőrendelet szigorú intézkedéseit megértsék és kövessék őket. Kérem őket, terjesszék köztük ez ismertetés adatait és segítsék őket abban, bogy a házi szappanfőzésnek a mellékletben ismertetett módját megismerjék és a gyakorlatban is sikerrel alkalmazhassák, hogy ezzel is egészségesebbé és erősebbé tehessük nemzetünket.
