Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-12-24 / 294. szám

1 ßegjeWik h/‘'-aznaponként délután. '->zefx fu.-^óség és kiadóhivatal : Zaífa^^s^p . Széchenvi-tér 4- Telefon 128.

POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLYFERENC

Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 R Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 49 368.

RENDELET

MÉNÉ KI AUGUSTUS CSÁSZÁRTÓL...

Schnattner Szigfrid O. S. B.

Három évvel ezelőtt ünnepelte Róma városa Augustus császárnak születése kétezredik évfordulóját. Mikor ott jártam, már lázasan folytak az előkészületek és hordták az anyagot a világkiállításra. A központi kupolacsarnok körül több mint kétszáz teremben helyezte el a jelenkor mindazt, amit a legnagyobb császár örökségeként féltve őríz. Bemutatták Augustus birodalmának gyarmatosító politikáját, a leigazolt provinciákat, a kétezer év gazdasági eredményeit, a művészet és technika alkotásait. Róma katonai erejének világot reszkető és félelmetes hatalmát. A kiállítás centrumában a nagy császár szobrainak egész sorozata, valamennyi kői*ől, aranyból, ezüstből, fából vagy ércből mintázott alakja a fölséges Augustusnak. A látogatók elbeszélése szerint azonban az emberen szinte végigfut valami szent borzongás, amikor a központi nagy teremben megáll egy óriási nagyságú tejüveg-ablak előtt. Az üveglapot hátulról a vili an végok százai világítják meg, hogy élesen kiemelkedjenek rajta a fekete betűk, amelyek döbbenetes erővel és méltóságos egyszerűséggel tolmácsolják az evangélium elbeszélését : »Történt pedig ama napokban : rendelet méné ki Augustus császártól, hogy írassák össze az egész földkerekség...« Ügy mondják, az embernek majdnem gyökeret ver a lába, megakad a lélek- zete, amint olvassa, hogy »felméne József is Betlehembe, hogy ösz- szeírassék ő is Máriával... és Mária sziilé az ő egyszülött fiát, bepólyázd őt és jászolba fekteté, mert már nem kaptak helyet a szálláson.« Ebben a pillanatban, elhiszem, mintha semmivé válnék a gigantikus világbirodalom nagy császárának minden alkotása, eltörpül a Mostra Auguste jelképes berendezésének imperialista, kulturális, hadi és világátfogó mutatványa, törekvése s mindezeken túl lenyűgöző és bámulatos erővel, fönséggel lép elénk az az evangéliumi fejezet, ami soha nem fog elmúlni s ami talán egyedül őrzi majd meg Augustus császár uralkodásának történeti valóságát.

Karácsonykor, a Gyermek és Bölcső mellett állva, mily ki- csmyek lesznek nagy problémáink, mennyire önzők a vágyaink, minő botor és gonosz a legtisztábbnak vélt szándékunk is. Karácsonykor, csak az Augustus császári idők első szent éjszakájának legszentebb fensége igéz meg bennünket s mindaz, ami ekkor jelent meg kézzelfogható valósággal számunkra Betlehemnek majorjában : béke, boldogság, nagy öröm, végtelen kegyelem és isteni irgalom. Karácsonykor hihetetlen és nevetséges lesz előttünk a csillagászok való- szerű számítása, hogy egynémely csillagról a fény huszonöt évig jő hozzánk. Szomszédosaid) és közvetlenebb közelségben van e szent éjszakán hozzánk az Isten, mint Augustus császár szobrához a tejüveglap, itt van emberi testbe öltözve, rongyokba takarva, jászolba fektetve, barmok lehetői melegítve. J3 a jászol-bölcsőnél torzó lesz az emberiség esztelenül hódító törekvése és háborús-, véres éhsége, itt csak az érdekel és nyűgöz le bennünket, Aki eljött, Akit Isten irgalmas jósága már pár órával a paradicsomi bukás után kilátásba helyezett, Akiről a próféták szóltak, Akit a világ négyezer évig

epedve várt, Akit az angyal a Magasságbeli Fiának nevezett és Akinek eljöttén angyalok kara énekelte a dicsőség és békesség kardalátj

Ahogyan Augustus hatalmas fórumi szobra van a Mostra közepén, úgy van karácsony ténye és jelentősége az emberiség történetének központi helyzetében. A császár hatalmas világbirodalma mint alkalmas és nagyszerű előkészítő szerepel az isteni Gondviselés kezében Á világbódítás és műveltség legelőkelőbb színhelye lett szállásadó ja az emberiség élete legnagyobb pillanatának : nagykarácsony éjszakájának, Betlehem köré ettől az éjjeltől kezdve az alacsony és nagy gondolatoknak, a gyűlöletnek és a szeretetnek, a hitnek és a csűrés-csavarásnak olyan folyama fonódik, aminő nem volt és nem is lesz soha a világtörténelemben. Ami Betlehem előtt volt, csak történelem, ami utána van : Élet, amelynek két pólusai v an : szenvedés és szeretet. Betlehemben van a kereszténység történelmének kezdete, az istenország megvalósulásának első fényjele, a krisztusközelség v alóra várt hite.

Augustus kegyelmet hint a térdencsószó meghódoltaknak, de vasat a lázadóknak, Jézus dicsőséget hirdet Istennek és békét minden jóakaratéi embernek. A büszke római császár palotája és a betlehemi istáló között áthidalhatatlan űr van, a kegyetlen légionáriusok és a jámbor pásztorok, a világhatalom és a néhány lépésnyi barlang között kirobbanó ellentét feszül. A bölcső Gyermekének vállán nyugszik az új világ impériuma, az eljövendő és soha el nem múló hatalom és dicsőség minden fényessége, Bajta kell teljesülnie a próféciák évezredes jövendölésének : »megnövekszik az ő birodalma és a békének nem lesz határa«.

Ennek a birodalomnak ő lesz a Királya, ennek a békének ő lesz a Fejedelme.

Augustusnak, azt hiszem, nyugtalan és álmatlan éjszakát okozott volna, ha megtudja, hogy ezen az éjjelen megremegnek roppant birodalmának tartópillérei, új Király jő, akmek vezérmotívuma lesz a dicsőség és békesség. Megjöttt az új Király, akit nem kell a szenátusnak az istenek sorába emelnie, mert Isten az igaz Istentől ! Ez a Gyermek nem fog lealázkodni Augustusig, de felmagasztosul a szenvedőkig. Nem pályázik Augustus provinciáira, nem kell neki Babilon ipara, Hellasz műveltsége, Kréta kereskedelme, bár hadsereget fog toborozni, de bénákból, betegekből, nincstelenekből, koldusokból és kifoszlottakból.

Augustus eltűnt, birodalma összedőlt, a betlehemi Gyermek él és országának nem lesz vége. Minden áldott esztendő karácsonyán születésnapját ünnepli a világ, mert nem tud és- nem akar megfeledkezni arról a históriai szent tényről, hogy amikor elnémult a próféták ajka, amikor elérkezett az idők teljessége : ama napokban rendelet méné ki Augustus császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség...