Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-12-21 / 292. szám

/ALAMEGYtii L.JSAG 1940. december 21 A pénzügy dicsérete avagy egy igen okos tanács mert az átalakításokat legjobban bírják. Meg­jegyezte még azt is. bogy a »kapucnik« kez­denek kimenni a divatból, helyüket a tur­bán foglalja el, mert ez védi a fület. Nagy választék áll ebből a közönség rendelkezé­sére. A munkánál vi ka nyerőt használnak, ami fokozza és biztosítja a gyorsaságot. Kedves Barátom ! Szemrehányásaidra az ígért választ íme itt küldöm. Azt veted a szememre, hogy a múltkor Rólatok, élő pénzügyiekről csak úgy mellékesen emlékeztem meg. Énben a mel­lőzésben, ha nem is lenézést, de néminemű kicsiny lést látsz. Holott — írod — elég sok ismeiősöm, sőt jo barátom is akad a pénz­ügynél. mégis a dicsérettel és a »boldog mo­solygó arcokkal« fukarkodom. Ne haragudjál rám, nem volt szándékom irántatok semmi kicsinylést sem mutatni Mert. tudod, a boldogságról a/, a felfogá­som. ami a néhai jó görög bölcsé, So Ioné volt. Tudniilik. a halála előtt senki nem le­het boldog. Már most hogyan írjam Kólá­tok. hog\ boldogok vagytok, holott még él­tek. Azt meg igazán nem kívánha od, hogy idő előtt tegyelek Benneteket a sírba. Ami a dicséretet illeti, ne neheztelj rám. hogy nem futott a toliam alá. Igazán nem szándékkal tettem. De most jut eszembe, va­lami mégis lehetett. Mert mindig előt­tem vannak azok az aranymondások, ame­lyeket annyiszor ismételtél előttem : Múl­tadban gyökerezik a jövőd ! — Meg : A múlt csak példa legyen most ! Na és mi a múlt? Tudniillik az í 778. év ! Mert erről az évről volt akkor szó. Mindent ugyan nem habar­hatok itt össze, de három dolgot mégis el­mondok : 1. A házadó. 1778-ban az 1. osztályú ház után fizettek 16 é3 fél, a második o. után 13 és a harmadik o. után 11 krajcár állami adót. Mivel pedig akkor itt a vidéken sem első. sem másod osztályú házak nem voltak, tehát é.i 11 krajcár volt egy-egy ház után az átlagos állami adó. 2. A földadó. Micsoda arany \ ilág volt akkor ! Négy osztályra vetettek adót. Az el­sőre 22. a másodikra 18. a harmadikra 16 és a n eg ved ikra mindössze 14 krajcárt. Per­sze holdanként I És persze egy egész évre I Sőt. még szökőévre is! 3. A rét. Rét meg épen csak három osz- táh volt. És nem nyolc, mint manapság. Ez után pedig- 16, 13 és 1 1 krajcárt fizettek. Mármost miért írtam ezt Neked V Azért, hogy térjetek vissza a múlthoz I Ne feledd aranymondásaidat és azt hogy »amelyik nép a múltját megtagadja és letér az őseinek tisztes és hagyományaival megszentelt útjá­ról, az elpusztul«. Mi pedig ugyebár el­pusztulni nem a a unk. sőt nem is fogunk! Y issza tehát ultin Sürgetően fog­jatok hozzá és írjátok át az egész adó-hó-. ■ beleváncot ! Lépjetek rá az 1778. év i nagy elődök szilárd és biztos útjára. Azaz a kraj- cáros adóra! A pengők, tíz pengők, a száz pengők és — Uram bocsa ! az ezer pengők tűnjenek el és helyettük írjatok közönséges, :szó.id krajcárokat! Ha ez utóbbi tanácsomat megfogadjátok, akkor — bár próféta u m vagyok — két dolgot is jövendölhetek Nektek. Egyik : ez esetben 14 midió magyar honpo'gar nap­nap után áld, magasztal és dícsér Titeket. Persze én is ! A másik és ez a fontosabb : bizonyosra veszem, hogy ez esetben eg\ krajcár adóhátralék n m lesz. Mindenki pon­tosan fizet. És a pénzügy igazgató úrnak nem kell minden hónap’ an, vagy minden negyed­évben iv szomo.ú jelentést adni, hogy aszondja : adóhátralék pedig ennyi és env­oy) pengő. Talán két ikedel ? Hit — azt mondom — csak próbáljátok meg e régi fajta adózási módot, m glátod, milyen tüneményes si­keretek lesz. Amihez szerencsét és dicsére­tei kíván az akkor majd könnyen fizető barátod. Széttekintés a zalaegerszegi üzletekben A karácsonyi ünnepeket közvet1 énül meg­előző napokban látogatást tét tünk a kü ön- böző üzletekben, hogy tájékozódást nyerjünk egyrészt az árúkész.etekről, másrészt pedig a karácsonyi vásár forgalmáról. Mivel megállapítottuk, hogy a gyermekek a mai háborús időkben inkább a »hadifel­szerelések« és a mechanikai dolgok iránt ér­deklődnek. először a Bánfai-féle látszerész- es fényképező üzletbe néztünk be, ahol a játékok a legnagyobb mennyiségben és a legváltozatosabb kiadásban tarhatók. Az üzletvezető megerősítette föltevésünket, hogy a gyermekeknek, természetesen a fi­úknak nem kell más, mint ágyú, tank, re­pülő, vonat. Ezek ott a kirakatban pompás elrendezésben sorakoznak, a vonatok futkos­nak, akár csak az él then. De vannak nagy mennyiségben falovak, kocsik, szőrme-állatok, viaszkosvászonból szeld- és vada latok. Hát még a leánykák kedves játékszerei, babák, babakocsik ! Dús raktár, fímyn árúk, szo­lid árak. N in is panaszkodik az üzletve­zető. Vásárolnak sok szemüveget, lát ócsöveket, fényképezőgépeket és anyagokat: stb. Bneze Maliid ka'apszalon iában is nagy a forgalom. A tu­lajdonosnő kérdezősködésünkre megjegyzi, hogy, bár a külföldi anya' ok b lioza a a nagy nehézségekbe ütköJk, mégis sikerült velúrt» tompot annyit beszereznie, hogy a keresle­tet kielégítheti. Ezek az anyagok azért ör­vendenek különösen nagy kelendőségnek, Fangler Gyula fűszer- és csemegekereskedőnél a szokásos* nagy forgalommal találkozunk. A régi cég — 1873-ban alapította a tulajdonos atyja, i Fangler Mihály — nemcsak a városban, ha- i nem i távoli vidékeken is jól ismert. Anyag- | hiány miatt — leszámítva a rizst — nem ! panaszkodik. Még eddig mindig kiszorulhat­ták a vevőket. Finom - italok is nagy vá­lasztékban kaphatók. Városi és falusi vevő i egyaránt megkaphatja azt, amit fűszer- és; | csemegeüzletekben vásárolni akar. Az autó-' ! syphonnak, ennek a háztartásokban olyan ; nagy kedveltségnek örvendő cikknek. Zala- j égerszögén egyedüli árusítója. Horváth Jenőnek I a plébániaépületben elhelyezett divatüzle­tére ízléses és dús kirakata hívja fel a fi­gyelmet. Az üzletben mindenféle divatcik- j kék, rövidárúk, linóm férfi selyem ingek, j nyakkendők, nyakbavetők. kesztyűk, férfi- kalapok, női és gyermek fehérneműek, já- i tékok sorakoznak és ingerük vásárlásra a fia- j tál üzletet máris előnyösen ismerő nagyszá- ; inú vásárló közönséget. Hangszerek is kap— í hatók : elsőrendű hegedűk, kitűnő húrok. Németh László i Kossuth Lajos-uteai fűszer- és csemegeüz­lete hatalmas kirakatával elárulja, hogy a raktár semmiben sem szenved hiányt. A kö­zönség kezdettől szívesen keresi föl ezt az üzletet, mert a legnagyobb választék van ott fűszer- és csemegeárúkban. A személy­zet, élén a főnökkel, alig bírja a kiszolgá­lást. Állandóan élénk forgalom jellemzi az üzletet, amelynek raktárára rámondhatjuk, hogy kifogyhatatlan. Bődey Gyula étterme, borozója, sörözője, találkozó helye úgy a helybeli, mint a vidéki, úgynevezett »jóközönségnek«. Ez természetes is, mert ahol elsőrendű ételek, italok, figyelmes ki- szoigá.ás fogadják a vendégeket, oda szíve­sen mennek az emberek. Bár borai is ki­tűnőek, mindenki a »ßodey-sört« emlegeti, amely már va ó ággal foga om lett a közön­ség körében. Bődey január elsején meg­nyitja a sörnagykereskedést, ami jobb ke­zekbe nem kerülhetett volna, mint nála, azért, ha ő látja el sörrel a zalaegerszegi vendéglősöket, a sörre szomjas ember min­denütt kim nő sörhöz juthat. Legszebb kar ’csonyi ajándék egy csodaszép férfi ing, kalap, nyakkendő es kesztyű cJCorváiíi ©7 enő DIVATÜZLETÉBÓL Női divat és jatekaru

Next

/
Thumbnails
Contents