Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-12-21 / 292. szám

l(J4Ú. deeémber 21. Tűzifa kitermelése Most, hogy az időjárás kedvező az er- t ekei munkálatokra, néhány sióval rá aka- , rank mutatni a földművelésügyi miniszter j legújabb rendeletével kapcsolatos tudóivá- j lókra : Az 5780/1940. M. E. számú rendelet zár íj Iá vette az összes kitermelt és a most ki­termelésre kerülő tűzifát. Ugyanez a ren­delet előírja, hogy minden termelő köteles bejelenteni készletét a m. kir. földművelés- agyi minisztérium erdészeti főosztályának, Bu­dapest. A termelő eladás esetén köteles a kötlevelet, vagy annak másolatát — saját maga is lemásolhatja, de ebben az esetben aláírásával hitelesítenie kell az okmány szó­szerinti szövegét — beküldeni a fent em­lített hivatalnak, ahonnan megkapja az el­adás engedélyezését. Amennyiben a minisz­térium nem hagyná jóvá az eladást, úgy a termelőt semmiféle kártérítés nem kötelezi a vevővel szemben. Az eladás a termelő ál­tal kiskereskedő részére, vagy magányos ré­szére csak erdőn tő mellett, (tő me Jet d szó alatt értendő a levágott és méterbe rakott és szállítása tűzifa) vagy saját rakodóján (udvarban, vas­úti kirakodó, erdei kiközelítő hely) történhe­tik. Fuvarozást a termelő nem vál alhat, a megvett tűzifának a vevő által Idje.ölt hely­re való leszállítása a vevő feladata. A fen­tiektől függetlenül eladhat a termelő nagy- kereskedőnek, akinek kijelölt telepére a tű­zifát saját maga is lefuvarozhatja. Lábon álló erdőt kitermelésre csak a föld­művelésügyi miniszter áLal kijelölt tűzifa - nagykereskedő vásárolhat. A fenti rendelet 11. §-a kimondja, hogy amennyiben a termelő illetéktelennek ad el, vagy a fentiektől eltérően adja el készletét, úgy az eladót 800 pengőig terjedő pénz­büntetéssel, a készlet elkobzásával büntetik. Amennyiben valaki a tűzifán agy kereskedői kije ö.és colt aita el k '.terme és re erdőoir- tokát és a vevő nem lett nagykereskedővé kijelölve, úgy kötését érvény e ennek kell tekinteni. Éhben az esetben a jogosu’atlan vevő semmiféle kártérítést tőle nem köve­telhet. 4ALAM EGYES UiSM, Hogyan él ma az amerikai diák? tanul, este pincér nem szégyen j Este épúgy varinak e őadásek a leghíresebb egyetemeKen, mint nappal, ugyanazt tanít­ják is s a sz rzett dpoma is ugyanaz, csak \ az esti tanfolyam 1—2 évvel tovább tart, mivel kevesebb idő áll rendelkez s e. Rend­szerint 7-tői 10-ig folyik a tanítás. Diplomás pincérek. Azok a diákok, akik rjyárra nem ta'álnak más munkát és a newyorki me égtől is tá­vol akarnak maradni, elmennek a nyaraló­helyekre pincérnek, pice Rónak, ha zenészek, akkor jazz-ba .dne. E ..er és ezer o yan diák van, aki évről-évre ugyanabba a hotelbe megy nyáron pincérnek, sőt igen sok, ami­kor már elvégezte tanulmányát, mint kezdő orvos, tanár vagy ügyvéd is boldogan pin- cérkedik. A kezdő diplomás ak i t is épen oly n ház, mint nálunk, sőt még nehezebb. A fél lmetes nagy Newyork ai o yan nagy távolságok vannak, hogy, mondjuk egy kez­dő orvos nem várhatja el ismerősétől azt, hogy a vá os mánk végéből őt keresse fel. Kicsit kü önbözik a pi :cér élete i.t egy európai nyári fürdőhely pincérének, vagy más alkalmazó t á ak eletető!. Az itt teje­sen maga nil érte ö Ak, hogy a pincér dél­után vagy este munka a végeztével beül a vendégek közé a te viaszra s ká.tyáJk. vagy Karácsonyi szükségl étéit cipőben, úri és női divatcikkekben mielőbb s z e r e z z e b e dr. Nappal Semmiféle munka Amerika, a sokat emlegetett »korlátlan le­hetőségek hazája«, a tanú ás terén valóban korlátlan lehetőségeket nyújt. Nyugodtan el­mondhatjuk, hogy bárki, bármit és bármi­lyen időbeosztásban megtanulhat — ingyen. Állami, városi, magánjó ékoriy ági intézmé­nyek az abc-tői kezdve a legkülönfélébb ipar­ágakon keresztül egészen a legmagasabb tu­dományig, mindent tanítanak és mindenre lehetőséget adnak. Éhez járul például New- Yorkban a városi ingyen könyvtárak egész tömege, ahol bálid, elemista gyerekek is, minden betét, vagy letét 3 forma ág nélkül tag lehet és ha akar, féltucat könyvet is haza vihet. Más az egyetemi tanu'ás. Az egyetemek túlnyomó részét Amerikában nem az állam, vagy más hatóság, hamm magánosok tart­ják fenn s ha nem is üzleti vál alkozácok, de a neves és mindennel felszerelt egye­temeken a tandíj és az élet elég drága. A szegény diák a tanulásra szükséges ösz- sacget itt nem sze-ezheti meg úgy, mi it ott­hon, hogy más diákot tanít, mert ez itt alig van szokásban. A szegény diák nappal dolgozik valahol és este jár az egyetemre. Hogy mikor tanulnak, az az ő titkuk, de hogy tudnak és sokat tudnak, az tény. 5 ping-pongozik velük. Valahogy úgy van, hogy sokszor a pincérnek nenn akarózik leeresz­I kedni a vendéghez, pedig nagyon hívják. Sok nyári helyet: a lányok mamák, vagy j lányok mama nélkül épen azért favorizál- i nak, mert tudják, hogy ott a személyzet 1 egyetemi hallgatókból, nagy kezdő diplo­másokból álí. Egy volt pincér, aki ma már jól kereső ügyvéd, elmondó ta, bogy miután egy időben nekik az étteremben a vacsora után is sok dolguk volt, a tánchoz ellenben nagyon szükségesek voltak, igen sokszor a vendéghölgyek bementek nekik segíteni el- törölgetni a poharakat s evőeszközöket, hogy minél hamarabb készen legyenek. Ez itt nem | k d lycsseg, hanem természetes gondolkozás. Mulatságos, amikor a kezdő orvos vagy [ tanár mondjuk egy növendékét kénytelen I vé eJe.ml kiszolgálni s tőle borravalót elfo­gadni, hiszen épen a borravalóval pótolja I igen szerény jö,edelmér. \ Ismerünk egy magyarországi származású, ottani egyetemen előadó taná t, aki büszkén meséli, hogy egyik d ákja véletlenül ugyan­abba a vendéglőbe jört vacsorázd, ahol es­ténként ő pincéreskedésrel pótolja szerény jövedelmét, a diák odahívta a barátai is, hogy tana uknak nagyobb jövedehne legyen. 15ü—239 dollár a kereset. A pincéred ák egy kisebb nyári hotelben, ahol teljes el átást kap, megkeresi a követ- k ző év tandíját. Ez a kereset 150—200 dol­lár s az egyetemi tandíj is körülbeül eny- nyit szét ki. Sok pénz ! Legjobban szeretik a pincérek azokat a. vendégeke% akik va árikor maguk is pin- céreskedéscel, vagy hotelpo tási á lássa! ke­resték megélhetésüket. Ezek adják a leg­több borravalót, a tip-et. Mert az Egyesült Államokban nincs százalékos borravaíórend- szer. A vendég tetszésére van bízva, hogy mennyi borrava’ót ad. Rendszerint megadja mindenki a szokásos összeget, mert itt sen­kitől s m várnak irigyen munkát és megbe­csülnek akármilyen munkát is. Sokan azzal magyarázzák Amerikának ezt az »elma adottsága.«, hogy Amerika csak a saját újdonságait sz réti, ha valamit nem itt csináltak m g elősző •, akkor igen hosszú idő kell ahoz, amíg a közönség rászánja ma­gát az ú'ítás átvételére. Az a r e i ai diák i icér azonban nem bán­ja, akármi yen a apón kapja is a do 1 Író­kat c ak az érdekli, hogy a bankszámláján minél tibb pénz leg ea. Mert bankszámlája, csekk-köny" e te mészetecen még a legsze­gényebb diáknak is van. IGMÄNDI KESERŰVIZ minősége égy dűli Látogassa a Bödcy vendéglőt, éttermet i Konyhája kitűnő, házias. ) Borai vá'ogatott elsőrendűek. Söre felülmúlhatatlan. A Göcseji Sörkert páratlan.

Next

/
Thumbnails
Contents