Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-12-21 / 292. szám

1940. december 21. fi2 templomban van 140 oltár 42 templomban van szószék 22 templomban van gyóntatószék 19 templomban van keresztelőkét (27 plé­bánián volt !) 40 templomban van 521 pad Az oltároknál említve van az oltárkép is, bár igen sok oltárnak nincs oltárképé. Vi­szont említés történik a zalahashágy.i Szent- háromság képről, amelyet igen réginek mon­danak. Az oltárok anyaga többnyire fa, de a kőoltárok száma is sok. Alakjuk vagy asz­tal, de ha kő az oltár, akkor mindig ko­porsó formára van építve. A keresztkut, a szószék is többnyire fa, de némely helyen (Szécsisziget. Kerkaszcntmiklós, Bá nokszent- györgy) kő. Ugyancsak a templom belsejében van a kórus. Régen a kórus helye az oltár előtt volt. de 1778-ban már mind a templom be­járata fölött volt elhelyezve. A 84 templom közül csak 55-nek volt kórusa : orgona pe­dig mindössze 24-bcn. A templom felszereléséhez tartoznak a szent- edények és a ruhák. A nyugat-zalai temp­lomok ezekkel is jól el voltak látva. A szentedények közül legfontosabb a ke­hely : összesen 111 darab volt \i78-ban. Azon­ban csak 5 arany, 64 ezüst, a többi ón és réz. írják azt is, bog) az andráshidai réz- kehelv nagyon régi. A többi edenyek, mint az ákloztató kehely, a szentségtartó, olajtartók és szenteltvíztartók is imádén plébániatemp­lomban találhatók. Ezek rendszerint rézből vannak, de sok ezüst is. A banokszentgyör- gyi és pákái szentségmutató például ara­nyozott ezüst ékes kövekkel. A ruhák közül legfontosabb a miseruha, amiből ekkor 513 da.ahol í.tak össze. Eb­ből 93 volt selyem, 106 félselyem, a többi azonban csak gyapjú. A nagy szegénység mi­att, a falusi templomainknak ez az átka, már akkor sem tudták az előírásnak megfe­lelő ruhákkal a templomokat felszerelni. A többi ruhák és egyéb szerek is megta­lálhatók kielégítő számban majdnem min­den templomban. Például templomi zászló 132 volt, amelyből 40 selyem. Alsólendván 14, de Milejben is 3 zászlót vettek leltár­ba. Néhány helyen már Szentsír is talál­ható. Ez a szokás tulajdonképen Németor­szágban keletkezett a XVI. században. Min­den pusztulás ellenére a XVIII. században itt Zalában is több helyen tartották. : A temp omi felszereléshez tar oz ak a könyvek. Hiány épen ezekben sem volt, noha nem is bővelkedtek bennük templomaink, íme : Misekönyv van 72 templomban 114 drb. Halottak misekönyve van 29 „ 55 drb. Szertartáskönyv van 48 templomban 76 drb. Evangéliumos könyv 50 templomban 60 drb. A könyvek — úgy látszik — mind újab­ban nyomattak. Csak Tótszentmártonban van két régi misekönyv. A templomoknak vagyona is volt, ami in­gatlan-, p énz- vagy egyéb jogokból á Jött. Ingatlana mindössze 8 templomnak volt, de pénze 49-nek éspedig összesen 9227 forint 64 krajcár, ami bizony meg'ehetős nagy vá­sárló összeget jelentett. Például 1 mérő bú­za akkor 1 fo int 30—50 krajcárba került. Némelyik templomnak kevés volt : a zala- háshágyinak csak 7 ft. 19 kr., a nagylen- g) e i.ek 16 ft. 30 kr., de a lentinek Ü58, a szecsiszigetinek 1400, sőt a bedatincinek 1864 forintja volt. A tmp.om pénze kamatra voll kiadva. A »holt kéz« vagyona akkor sem volt bolt, hiszen az akko.i tőkeszegény országban eny- ny} p mznek, legalább 5 ezer métermázsa búza árának, forgalomba adása igen sokat jelentett. A pénzt egyetek, sokszor a sze­gény jobbágyok vitték kölcsönbe. így a sze­gény jobbágy is jól járt, mert kapott némi forgótőkét, de a templom sem veszített, hi­szen a kamat némi jövedelemhez juttatta. A sok közül egyet ismertetünk ; a szécsi- szige.i templom adósait : Gr. Szapáry Péter kigyúrnál van 350.— ft Tütösy Mihály leit! nemesnél van 300.— ft Oszterhuber A. kir. t. elhöknl van 462.44 ft lurkó vies Konstantn skzrnat kusn.l 100.— ft Lakos Psrenc széesiszigeti lakomái 25.— ft ZALAMEGYEi lid SAG Basika IN reue széesiszigeti lakosnál 1.30 ft Kovács Ferenc széesiszigeti lakosnál 10.— ft Tóth Mihály dede3Í lakosnál vian 65»— ft Csora János lovászi lakosnál van 6.— ft Húsz Mihály kislakosi lakosnál vau 3.— ft Tury László kislakosi lakosnál van 11.05 ft Simonka László kislakosi lakosnál van 10.— ft Vasper Ignác kislakosi lakosnál van 5.— ft Tury László kislakosi lakosnál van 6.45 ft Szabó Miklós kislakosi lakosnál van 4.48 ft 1359.72 ft Az összeg után átlag 5 százalékos kama­tot adtak, de Gr. Szapárv Péter 6 százalé­kot fizetett. itt a tmiíplomvágyomiál említjük meg az alapítványokat. Kétféle alapítvány van : a nemjavadahni és javadalmi. A nemjavadal­mi alapítványok a kereszt, vagy a templom fenntartására szolgáló alapítványok. Ilyenek csak néhány helyen voltak. — azok is mind ingatlanban. A javadalmi alapítványok eg\ kivételével mind szentmise alapítványok, összesen 34 ala­pítvány volt ilyen, aminek fejében évente 440 misét kellett elmondani. A tőke ez volt : 79 kapás szőlő, I és fél hold szántó és 5585 forint készpénz, ami persze kamatra volt ki­adva. A kamat azonban néha el is veszett vagy legalább is elmaradt : így a szentgyörgy- vöigyi plébánia alapítványaiból 5Ü0 forint volt a zágrábi káptalannál, de ez még 1778 májusában sem fizette meg az előző évi ka- i matot. Egy szentmise stipendiumára 30—40 krajcárt, de igen sokszor 1 forintot is szá­mítottak. szepetneki tanító hercegi pénztárból a szegény gye- Egyed Ferenc. Egy alapítván) volt a részére is. A Batthyány évente 25 forintot kapott rekek ingyen oktatásáért. Dunántúl és Erdély Irta : dr. Schmidt Ferenc egyetemi tanár, hala to nf üre d i szanatóri um i i gazgató - f co rvos. Zrínyi Miklós Erdélyt a magyar korona legszebb gyémántjának nevezte és ez a gyé­mánt, ha nem is terjes egészében, de érté­kes töredékeiben ismét a miénk. Sok igaz­sága van ennek a rajongó nyilatkozatnak, amellyel a nagy dunámúii költő és hadve­zér Erdélyt magasztalta. Dicsőíti vele Ér­dél) magyar népét, amely oly kémén) el­szántsággal és csodálatos bátorsággal vett részt Magyarország minden harcáoau any- nyi sokféle ellenséggel szemben, jelenti az erdélyi szabadság szeretetét, de Erdélynek a földjét is, amelyet a természet bámulatos szépséggel dízíett fel, és amely mélységei­ben nagy kincseket rejteget az egész Ma­gyarország számára. Mi. diinántú iák, szívünkbe véstük a nagy Zrínyi Miklós lelkes mondását és szeretet­tel köszöntjük a magyar korona legszebb gyémántjának visszaszerzett darabjait. Sokan vagyunk, akik csak gondoláiban jártunk a Királyhágón, a Hargitán, Borszéken és Tus­nádon, de gondolatainkkal szere.ehink in oda­szállít és sohasem féltünk attól, hogy azért nem marad elég szeretet a saját szülőföl­dünk, a kies Dunán.út kedves, dombos vi­déke, különösen a Balaton számára. Nem, még ha nem is volna ilyen kedves, ilyen szép, akkor is szere nők Dunántúlt és a Ba­latont, m rt szülőföldünk ; de szeretjük Er­délyt is, ez is hazánk egyik darabja és so­hasem fogunk versenytársat látni benne. Amint mások a természet szépségei ennek a két darab főidnek, amelyeket a természet Magyarországnak kit e.le .kező o dalára he­lyezett, épen úgy mások azok a kincsek is, amelyekkel a Gondviselés ezeket megaján­dékozta, de mások azok a gyógyLó ténye­zők is, amelyekkel a betegek szenvedéseit gyógyítják és enyhítik. Erdélyben a gyógy - fürdőket hegyóriások veszik körül, az ég­hajlat magaslatai, könnyen vál.ozó és hűvö­sebb, tehát el őcorban a már bizonyos fo­kig edzetteknek kellemes *és hasznos. A Ba­laton vidékén a tavi és gyógyfürdők, az egyenletes, enyhébb klíma teszi eredményes­sé a gyógyítást, erősíti a gyermekeket és edzi az elpuhultakat. Igaz szeretettel kívánjuk, hogy a most már összeforrott ország egész területéről mi­nél nagyobb' zarándoklások induljanak meg I usnád ősfenyvesei, a szovátai sóstó, a bor­széki szénsavas források és Erdély sok más értékes fürdői felé, hogy ott pihenést és j gyógyu ást keressenek. De arról is meg va- j gyünk győződve, hogy akiknek felzaklatott idegeit a Balaton szelíd hullámzása gyógyí­totta meg, akiknek szívbajára a balatonfü­redi szénsavas fürdő és az egyenletes éghaj­lat hozott enyhülést, továbbra is hívek ma­radnak azokhoz a helyekhez, amelyektől ed­dig gyógyulást és enyhülést kaptak és ide várjuk az erdélyieket is. Hisszük azt, hogy amikor az itt ni vonatok megindulnak ke­let fe.é azokkal akik ott keresnek felfris­sülést és gyógyulást, ugyanakkor onnan is .megindul:ak n)u at felé azok, akik a Ba­laton vidékétől, az itteni gyógytényezők.ől re­mélik munkaerejük visszaadását vagy foko­zását és egészségük visszaszerzését. Gyógyít­sa egymást Magyarország nyugati és keleti része, mint ahogyan két jó testvérhez il­lik, Reméljük, hogy Erdélyben a Balaton új halálokat fog nyerni és a régieket vis za- vonzza, mert vannak régi erdélyi barátaink is, akik a megszállás idején Í3 felkeresték a Balatont, amikor ez sok bajjal és kelle­metlenséggel járt, de Balatonszerelétük győ­MEGJELENTI ----------------­ij wtii iii ■ mm iB I Pehm József pápai prelátus EDESAHIYA--- —— rni mifum m—i— im— mi ci mü könyve, amely gyönyörű tartal­mával és kiállításával a könyvpiac legszebb könyve. A 496 oldalas, 29 művészi melléklet• tel illusztrált mű ára 8 pengő. Kapható a Zrínyi rt. könyvesboltjában

Next

/
Thumbnails
Contents