Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-12-21 / 292. szám

XXIII. évfolyam. 292. szám. 1940. december 21. SZOMBAT. ARA 8 FILLÉR Megjelenik hétköznaponként délután Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg. Szénbenvi-tér 4. Telefon 12<S POLI TI K AI NAPILA Felelős szerkesztő : HERBOLYFERENC P Előfizetés: egy hóra 1.50, negyedévi« 4 R Hirdetések díjszabás szerint Postatakarékpénztári csekkszámla: Roosevelt politikáját és a hadiszállításokat Német­ország nem tekinti többé Amerika belügyének Az G Magyarországuk Gróf Pálffy Fidél. cikket: írt a Magyarság december 18-i számában Kísértetlátóú cí­men, és ebben beígéri nyilas alapon azt a Magyarországot, amelynek »kilátása nyílik ke­ményebi) hatalommá fejlődni, mint: aminőt bármikor jelenthetett a Magyarság Európa ^ számára. Ezt a nyilasok azzal érik el. hogy >a jövőt é.s annak realitásait tartják szem előtt.« A csillagos órákat újabb időben csak Szé­chenyi és Rákosi Jenő látták a magyarság jövőjében. Az tehetett, mert áldozatokat ho­zott érte. Emezé nem volt komoly, pedig nem is pálfifidéli várakozásba révük. Nem a történelem legragyogóbb Magyarországát akarta, csak a 30 millió magyar fantazmá- ját kergette az egyke, a kivándorló hajó, az Albina feltűnése idején. Keményebb magyar hatalom, mint Szent István, Szent László, III. Béla, Nagy La­jos, Hunyadi János és Mátyás Magyarorszá­gáé ? Ezek az emberek egyszer kihazudják a magyar történelemből az. igazi csillagos — nem órákat, de — századokat azzal, hogy itt nem lehetett példákat látni időkön ke­resztül ; aztán, amikor letarolták a magyar múlt hegyeit, előállnak Adyval, hogy ezen a földön csak ők a valakik, ők hozzák a fényes Magyarországot. A holdkórosok az ő realitásukról beszél­nek és a realitás az, hogy jelenre épül a jövő. Nincs Pozsony, Trencsén, Nyitva, Kis­marton, Újvidék, Szabadka, ' Zenta, Arad, Gyulafehérvár, Segesvár. És amikor ezek nin­csenek, Ők itt benn népcsoportra parcelláz­zák ezt a nyomorult maradék Magyarorszá- ot. Kézigránátokat gyű jíenek hungarista, aszáskeresztes és nyilas cégérrel. A damas- kúsi út helyett a kenderes) útra járnának • a közrend .legfőbb, őrét akarják legyilkolni, fegyvergyárat megőstromolni : egy szeren­csétlen álmodozót ültetni a hatalomba, aki nem képes felkészülni kétéves magányban egy komoly első megnyilatkozás 8—10 mon­dat ára. Ezektől lehet várni csak egy ko­moly, független csonka-országot is ? Kemé­nyebb magyar hatalom Európának, mint va­laha voll ? Tudnak ezek arról, hogy Salz­burgnak, Trau-nak magyar katonasága volt? Hogy Turnu Severin Szörény, Belgrad Ná­dorfehérvár nevet viselt? Hogy Német-, Fran­ciaország, Anglia voltak jelentéktelenebbek nálunknál ? Hát mire nézik ezek .« magyar népet ? Hát komolyan gondolják, hogy a Szálasi-, Hubay-, Grober-, Wirth-, Kovarcz-, Pálffy-vonal veri a magyar történelem leg­nagyobbjait ? Ki talál ezeknek megfelelő he­lyet megszállottságuk és tekergésük idejére? Avagy valóban nagy idők küszöbén áll­nánk, amikor már ránk köszöntöttek ily nagy emberek ? És érdemes volna kedvükért a történelem, alkotmány, jövő végeladására fel­készülnünk ? Ostromállapot Törökországban Isztanhul, december 21. Az ostromállapot­ról szóló kormányrendelet érvényét bizony- ! tálán időre meghosszabbították. Az ostrom- állapotot a török kormány a múlt hó 28-án a tengerszorosok mentén lévő hat vilajetre hirdette ki egyhónapi hatállyal. A török kormány elrendelte, hogy a hat vilajet területén külön bíróságokat kell fel-- állítani a rendkívüli állapotokra vonatkozó rendelkezések ellen vétők feletti ítélkezésre. I Zürich, december 21. V Neue Züricher j Zeitung berlini tudósítója figyelemreméltó je- s leütésben számol be arról a hatásról, ame­lyet Roosevelt elhatározása az Angliának nyúj­tandó hadianyag-kölcsönről Berlinben keltett. Úgy látszik, az amerikai semlegességi tör­vény ilyen radikális félretétele után illetékes német helyen nem ragaszkodnak többé ahoz az eddig folytatott taktikához, hogy a ha­diszállítások kérdése és általában Roosevelt politikája Amerika belső ügyének tekintendő, amit Berlinben hallgatólagosan tudomásul vesznek. A lap berlini tudósítása szerint ez a német magatartás nem megváltozhatatlan, sőt nagyon valószínű, hogy a német sajtó már rövidesen foglalkozni fog az Egyesült : órakor bomba robbant Macsek lapjának, a Hrvatski Dnevnik-nek szerkesztősége élőit. A robbanás elpusztította az épület kapuját és betörte a szerkesztőség és a szomszédos épü­letek ablakait. Szerencsére az anvagi "káron U. Mindenkor szemünk előtt kell tartanunk, hogy a török 150 esztendő alatt ismételten végigdúlta Zalát. Természetesen a 150 esz­tendei dú l ásnak szörnyű következményeit hosszú-hosszú ideig érezte, sőt ma is érzi megyénk. 1778-ban még inkább! Csöppet sem szabad csodálkozni tehát, hogy temp­lomaink sem számban, sem minőségben nem vetekedhetnek a külföldiekkel. Amíg ná­lunk a háború járta, ott többnyire béke vi­rult : amíg nálunk a kardot forgatták, ott a békés munka nyugodtan folyhatott. így érthetjük, hogy a 200 év előtti száz templom helyett csak 84-et láthatunk 1778- ban. Sőt, a 84 közül is 25—30 az utóbbi negyedszázadban épült. Milyenek lehettek ezek a templomok be­lülről s milyen lehetett a felszerelésük ? — Államok politikájával és a/, Angliának váló szállítások árúlritel-alapon való lebonyolítá­sával. Berlin érdeklődése az amerikai szállítások ügye iránt annál érthetőbb, mert legújabb washingtoni jelentések azt mutatják. hogy Roosevelt nem is várja meg, míg a kong­resszus hozzájárul a tervhez, hanem máris felhatalmazta az Egyesült Államokban mű­ködő brit bevásárló bizottságot, kezdje meg a rendeléseket az árúkölcsönzés alapján. Az amerikai gyárak már most felvehetik a ren­deléseket, elkészíthetik a szerződéseket és csak az aláírást hagyják arra az időre, ami­kor a kongresszus már megszavazta az erre vonatkozó törvényt. kívül áldozata nem volt a merényletnek. A rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást. Felteszik, hogy az úgynevezett frankisták, szélsőséges ivánvú horvátok akartak tüntetni a bombával. vetődik föl a kérdés, amikor tudjuk, hogy. itt 150 esztendeig a folytonos háború miatt nem értek rá az emberek békés dolgokkal foglalkozni ? Templomaink mind hosszúkások, téglaala- kúak voltak. A 84 templom közül mindössze négy volt kifestve : az egerszegi, a kerka- szentmiklósi, a pákái és a szécsiszigeti. Azon­ban értesülünk arról is, hogy a novai ki­festése tervbe van véve (Dorffmaister ki is festette) és a lenti, templom ki festését is megígérte a földesúr — Esterházy Miklós herceg. Különben ő most nemrég 1776—77- ben a pákáit és kerkaszentmikíósit festtet- 1e ki Czimbál Jánossal. A templomok berendezése bár nem tel­jes és akad hiány, mégis kielégítőnek mond­ható. Íme : Bomba robbant Macsek lapjának zágrábi szerkesztősége előtt Zágráb, december 21. Csütörtökön este 10 Nyugat-Zala templomai 1778.

Next

/
Thumbnails
Contents