Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-12-05 / 278. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Pp^ta takarék pénztári csekkszámla: i9 3ö.x A zöldinges .gróf A nyilasok zűrzavaros világában már igen sok furcsaság termelődött ki. Beszédeik, tetteik néha mosolyra hangolták a komoly elemeket, máskor meg nem tudtuk, mosolyogjunk, avagy bosszankodjunk e rakoncáilankodásnak, gyér meki csinytevésnek látszó politikai játékaikon. Hogy komolyan nem vehettük őket, azt egyik törzsökös emberük, Maróthy Meizler Károly is elismerte, amikor a lajstromos mandátumok átvételek* r a vármegyeháza nagytermében úgy nyilatkozott hogy örülniök kell, hogy nem kaptak az országban többséget; előbb fegyelmet kell tanulniok... Hogy az azóta eltelt másfél év alatt milyen fegyelmet tanultak nyilasék, arról most a kö zelmultban néhányszor bizonyságot tetfek. áz egész magyar nemzetnek felháborodását vál tóttá ki „javaslataikkal" terveikkel, amelyek egyenesen az egységes magyar nemzet és magyar haza szétszaggatását célozzák. No, persze, kellett cselekedniük valami nagyot és merészet, hogy tanúságot tegyenek fegyelmezettségükről, érettségükről Kezdték Hubayék, követték őket Wirth Károly és társai. Most legutóbb Páiffy Fidél gróf vizsgázott le a „Magyarság" ban. Erről az irásműrő! a „Szózat" Meskó Zoltán hétfői lapja „Halálos javaslat" cím alatt a kö vetkezőket Írja : „Érdekes — mondhatni figyelemre méltó cikk jelent meg a szélsőjobboldal reggeli sajtó ában. ,Uj élet, uj fogalmak, uj meghatározások“ cim alatt gróf Páiffy Fidél „magyar népi szövetség“ megalakítását javasolja, mert „függetlenül az államhatároktól csodálatos népi szemlélet alakul ki, amely felülemelkedik a régi világnak államhatár fogalmain", „A haza fogalmát első sorban magában a nép együttélésében és csak másodsorban az együttélés helyében ismerjük fel és látjuk." íme két mondat a cikkíró tollából s mind a két megállapítás, mint valami kísérteties ha rangkondulás itt kong, itt rémit a téli kopár- ság felett, rádöbbent a szomorú valóságra, hogy van már program, van már magyar nyelven, magyar újságban, magyar fővárosban irt cél kitűzés, amelynek a haza, műnyelven „az együttélés helye" másodrendű fontosságú. Európában — a „modern felfogás" szerint „ál lamkeretekre való tekintett nélkül" jegecsesed- nek ki népi teltek s épen ezért sürgősen, azonnal haladék nélkül tömörüljünk „magyar szövetségbe“. Uj meghatározások, uj fogalmak, hangzik a dobütés (milyen szörnyű licitálás!) s a magyar nemzet helyett beszélnek magyar népcsoportról, haza helyett rosszulértelmezett „életteret“ emlegetnek: az örökkévaló magyarság gondolatát uj műszó váltja fel. Dehát hol vagyunk volíaképen ? A német erők megnagyobbodott területekre folytak szét s vitték magukkal a kizárólagos rendelkezést, a német uralmat. Az olasz megújhodás messzi időkre függeszti szemét s áldozatot hoz, terveket sző fasces uralmáért. Mindenütt az államkeretek növelése; mindenütt a nagyobb térkép, mindenütt a nemzeti öntu dat jelent uj világot s itt a Dunamedence tá ján furcsa eszmei forgószél piszkitja be a fogalmakat, kavarja fel a port, szórja egy kis társaság szem be. A „népcsoport* — a magyar töredék — szer VéZkedni fog. Kanadában, Franciaországban, mindenütt van magyar összefogás, magyarok j közös erővel képviselik érdekeinket, miért ne szervezkedjük csoport alapon „ideha-a *? M ért ne legyünk saját hazánkban kölcsönösségre utalt idegenek, akik megihletett balek módjára kilépnek a magyar uralmi helyzetből s az itt élő eeyébb kisebbségek jogáig húzódnak visz sza. Sírjunk vagy nevessünk? Ez lenne a diadalmas magyar feltárnád ás! Ez az uj világ? Ez a husvét, amely nem a kó szikla el hengert tését ragyogiatja, legfeljebb a lelkesült tömeget egy „uj“ ideológia jeges vizével önti nyakon. Gróf ur, igen tisztelt cikkíró, mi lesz a ha íotfdkkai? Mi lesz a millió és millió magyar hőssel, akik tíz évsházadon keresztül más népcsoportok á tál latoit vidéken hullattak vért s önök szerint talán „rossz helyen, „más életiérben*' estek el. Az együttélés helye „kevésbé fontos“, de mi lesz a temetőkkel? Kolozsvár, december 5. A vasgárdista terror elől magyar területre menekült román bLaialos politikai és katonai személyek száma meghaladja már a háromszázat. Csak Kolozsvár környéken több, mint 169-an lépték át a határt, köztük számos olyan hivatalnok, aki annakidején résztvett a vasgárdisták üldözésében. Kolozsvárra menekült TataruCo- riolan volt erdélyi királyi helytartó, Károly király egyik bizalmasa. Kolozsvárott tartózkodik Stefanescu-Goan- ga, a kolozsvári Ferdinand egyetem volt rektora. aki ellen a vasgárdisták Kolozsvárott revolveres merényletet követtek el és sebeiből hosszú hónapok múlva épült fel. Kijelentette, hogy két vasgárdista szöktette át a határon, mivel nagyösszegű pénzt adott nekik. Vitéz Tamássy István dr. polgármester budapesti utjának eredményeiről a következőkben tájékoztatott bennünket: A nép és családvédelmi alapból kiutalt 40 ezer pengő felhasználására vonatkozó tervet bemutatta az országos felügyelőnek, aki azt teljes egészében jóváhagyta. A tervezetben van négy kislakás építése is, .Az összeget december ! 31-ig kell felhasználni. j Forgalmiadó részesedés címén ismét számot- j tevő összeget Ígért meg erre az évre belügy- I miniszter. Ha az élők feladnák is őseik jogát, — másodrendű helynek tekintenék e föld t — van még valami vigasztaló A magyar temetkezés tiz évszázada: Hősök, halottak, fejfák megje löinek egy területet. S milyen csodálatos: ez a magyarság államhatára. Nagymagyarország“. A „Szózat“ cikkét szóról szóra közöltük — nyilasaink okulására. Nem tettünk hozzá semmit nem is hagytunk ki belőle semmit. De kérdezzük elsősorban is a mi zalai nyilasainktól: magukévá teszik Páiffy Fidél „elgondolásait“? Ők is azt kívánják, hogy a „magyar nemzet“ hulljon porba a „magyar népcsoport*’ elóíi? Feiíéielezzük, hogy az, aki becsületes magyarnak vallja magát, tisztában van a nemzet és a haza fogalmával és elutasít minden olyan zagyva meghatározást és valóban „halá los“ javaslatot, ami Páiffy Fidél agyából pat tan ki. hf. Bukarest, december 5. (NST) A december 8-i bukaresti frontharcos gyűlés, amelyen An- tonescu tábornok-miniszterelnök is beszédet mond, a jelek szerint, újabb tüntetés lesz a bécsi döntés ellen. A román frontharcosok vezetője, Bagulescu tábornok, a gyűlés hívásáról intézkedő kiáltványban többek között azt mondja, hogy a román állam határait 1916—19-ig szinte elképzelhetetlen áldozatok árán terjesztették ki a románok a Dny észterig és a Tiszáig. Egyenetlenség és intrika most elvette a románoktól Besszarábiát, Észak - Bukovinát és Észak-Erdélyt, a románok azonban nem felejtik el »az elcsatolt területeken« maradt tíz- és tízezer sírt, amelyekben »román frontharcos halottak fekszenek és nem találják nyugalmukat«. A tisztviselők karácsonyi segélyére vonatkozó közgyűlési határozat jóváhagyása — a kisgyülés jóváhagyásától feltételezetten — megtörténik. A viüamosügybcn a legmesszebbmenő jóindulatról biztosították a polgármestert az iparügyi minisztériumban. Résztvett a polgármester kedden délután a Városok Országos Szövetségének ülésén, amelyen megjelentek a most visszakapcsolt részek polgármesterei is. Erdély volt királyi helytartója Kolozsvárott Mz oláhok újabb kirohanásba készülnek ft polgármester budapesti tárgyalásairól
