Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-21 / 216. szám

2 ZAL'AMEGYEI ÚJSÁG í940 szeptember 21. Az erdélyi részek vérnélküli visszaszerzése elcsendesitette a zalai nyilasokat Meg kell akadályozni a veszedelmes szekták működését A közigazgatási bizottságban havonkintelő­terjeszteti leseményjeleritésiekből kitűnik az, hogy Zala megye lakosságának körében állan­dóan nyugalom és béke uralkodik. Nem me­rülnek föl olyan jelenségek, amelyek háborí­tanák a közbékét, zavarnák a nyugalmat, aka­dályoznák a békés munkát. Még a mai súlyos időkben is megőrzi nyugalmát s bár a hábo­rús viszonyok miatt néha egyben-másban szű­kölködnie 'is kell, ha a hadiszolgáltatások na­gyobb áldozatokat követelnek is, nyugtalan- kodásnak, vagy zúgolódásnak nyomát sem találjuk. Panaszok itt-ott hangzanak ugyan, de azok nem olyan természetűek, hogy elége­detlenkedésre lehetne azokból következtetni. 'A lakosság megérti az idők szavát- Tudja azt, hogy zökkenő nélkül nincs élet, de tapasz­talja azt is, hogy a halóságok mindenütt ott vannak, ahol segíteni kell s rendelkezéseik­nek pontosan engedelmeskedik is a lakosság. Elmondhatjuk tehát, hogy Zala népe legyei­mé zeit, de ez a fegyelmezettség nem a haló­sági erőszaknak, hanem a vallásos és haza­fias szellemnek, a józan belátásnak,^ megér­tésnek és munkaszeretetnek az eredménye. A legutóbbi hónapok eseményei tagadha­tatlanul súlyos feladatok elé állították nem­csak Zalának, hanem az egész országnak la­kosságát s ezek az események rendkívüli in­tézkedéseket tettek szükségessé és rendkívüli áldozatokat követeltek, de a magyar nép nyu­galommal fogadta az intézkedéseket és zúgoló­dás nélkül hozta meg az áldozatokat, mert megértette, hogy az idők ezt kívánják. Egyes helyeken, mint például a Zalaegerszeg—Zala- lövő között fekvő vidéken a nyilasok részé­ről el-elhangzott néhány meggondolatlan meg­jegyzés : mire való ez ? — nem lesz semmi hasznunk, sőt talán kárunk származik az egészből ! — máskép kellene mindent csi- tnálnlfy , hibás a kormánypolitika stb. így próbálták a békés állapotokat egy kicsit megzavarni, de ezek a törekvések nem súrol­ták az izgatás határait- Csak amolyan hangos­kodások, gége-politizálások v&lak- A nemnyi­lasok elbocsátották fülük mellett a szavakat, abban a biztos tudatban, hogy majd a té­nyek adnak azokra megfelelő választ. Úgy is lett Ezen a vidéken is leírhatatlan örö­möt keltett az erdélyi részeknek egy csepp vér nélkül való visszaszerzé­sé s megerősödött a bizalom az or­szág bölcs vezetői iránt. A nyilasok • nagy vereséget szenvedtek, amit leg­jobban bizonyít az, hogy a velők ro- konszenvezők huvrog'lák le okét a leg­hangosabban. Gége-politizálásuknak eredménye, — amint értesülünk — nagy térveszteség lett. A józan belátás győzedelmeskedett a meggondolatlap- ság fölölt. A nyilasoknak nem lett igazuk. Most nagyon csendesek ... A minap egy széki ás« ember állott a zala- egei szegi törvényszék büntető tanácsa előtt : Lázár János, 39 éves zalaudvarnoki földmű­ves. Azérl fogta perbe a kir. ügyészség, mert a kisszentgróli körjegyzői irodában -a honvé- dehm kötelezettség felől amolyan »szekiás« kijelentéseket tett. A többek között azt is mondotta, hogy, ha bevonul, kezébe veszi ugyan a puskái, de azt senki ellen sem fordít­ja, mert az ellenség is emberbestvér s az írásban ez áll : aki karddal Lámád, kard által vészén el. A tanúként kihallgatott körjegyző bizonyította, hogy Lázár ezeket a kijelentése­ket többek előtt megtette, amiért ő alaposan meg is leckéztette. Azt is mondotta a jegyző, hogy Lázár »szektás« ember. Szeklásoknak nevezik azokat, akik nem tartoznak egyik, bevett, vagy elismert felekezethez sem, hanem valami más »vallási« közösséghez. Zalaudvar­nokon és vidékén, mint a jegyzőtől értesül­tünk, — a Jehova Fiai szekta bocsátottal ki csápjait és magában a községben 70-re rúg a szektások száma, akik közül 17 lépett ki az egyházból. i Külföldről lapnak sűrű egymásután­ban nagymennyiségű propaganda- nyomtatványokat, amelyek a legdur­vább támadásokat tartalmazzák az A belügyminiszter értesítette az alispánt, hogy Révai Lajos, zalaszentbalázsi, Maros­széki Géza alsódörgicsei, Kosa Károly batyki, Vas János köveskáli, Balázs László dr. hévíz- szentandrási, Bedő Ödön vaspöri vezetőjegv- zőket, Petényi Tibor sümegi, Reményi Ká­Valamikor a Ferenc József (előbb gerlach- falvi) csúcs komor, kősziklás bércé uralko­dott a magyar hegyek fölött 2663 méter ma­gasságban. A végtelen magasságokban. kímé­letlen hidegséggel ragyogott a legmagasabb hegyóriás hósipkás csúcsa, amelyen sohasem olvad el a hó. Aztán egyszer nagyon mélyre zuhantunk. Elveszítettük a Kárpátokat, a Fe­renc József csúcsot, az erdélyi havasokat s hegyrajzi statisztikánkban így került első helyre az 1010 méter magas mátrai Kékes csúcs, amely 18 esztendőn keresztül büsz­kélkedett »a csonkaország legmagasabb he­gye« címmel. Talán maga is szégyelte ezt a hunyó dicsőséget s bizonyára olyannak érezte magát, mint a nagy ősökkel dicsekedhet ők összes Vallások ellen. Lázár kijelentette, hogy ő nem lépett ki az egyházból. A tanácselnök kérdéseire úgy hadarta az idézeteket, hogy végre is el kellett hallgattatni. Azután megkapta a választ a ta­nácselnöktől, aki kioktatta afelől, hogy csak hozzáértő, kellő tanultsággal rendelkező em­berek tudják alkalmazni megfelelően az írás szavait s rámutatott arra, milyen veszedel­met jelent a meg nem emésztett, át nem ér­zett kifejezéseknek alkalmazása, különösen olyan időkben, amikor ellenségeink majd meg­esznek bennünket. Sajnálkozással kell tudomásulvennünk, hogy ez a veszedelmes szekta befészkelődött már Zalába is és, amint Lázár esete is mulat­ja, már leplezetlenül végzi romboló munká­ját. Bízunk abban, hogy hatóságaink lehetet­lenné leszik tanainak terjesztését. (—) roly dr. zalaapáti, Kovács László zalagelsei és Molnár Mihály nemespécselyi segédjegy­zőket előjegyzésbe vette és szükség esetén Erdélybe leendő kirendelésök iránt intézke­dik. Egyben értesítette erről az előjegyzésbe ve lie ke L is. közé betévedt parvenű­Kárpátalja visszatérésével azután végesza- kadt ennek a dicsőségnek. A Kékes csúcs már csak a Mátrában hirdethette elsőségét, mert a kárpátaljai hegyek között kétszeresé­nél is magasabb csúcsot kaptunk a Hover- lával, amely havas fejét 2058 méterre emeli. Azután hazatért Erdély és hozott magával még ennél is magasabbat, a 2305 méteres Nagypélert, —- a Pietroszt — Máramaros leg­délibb csücskében, amelynek közelében, de már Beszterce Naszód megye területen emel­kedik a 2280 méter magas Ünökő- A magyar túristák külön örömmel fogadták ennek a két hegyóriásnak hazatérését, mert megmászásuk valóban komoly feladatot jelent. Budapest szive dobog ebben a hangulatos életképben. Az érdekes történet a Boráros-téren kezdő­dik — itt találkozik Kiss Ferenc és Szi lassy László Hat 10 magyar művész kapott jobb nál jobb szerepet: Mi- hályfíy, Könyves Tóth Erzsébet, Tompa, Pét hes, Kovács Károly, Ladomerszky, Pethes Ferenc stb. ^ Tolnay Klári a magyar filmek üd­vöskéje édes szerepet kapott, olyan ebben a filmben, mint a tava­szi napsugár. hét boldog­Fényes Szabolcs muzsikája fonja át ezt az izes történetet. ír­ták : Várkonyi Zoltán és Szatmáry Jenő. Ren • dezte : Tóth Endre. Kiss Ferenc életének legnagyobb filmszerepe ez. „Nyug­díjas betörőt“ alakit — egyik jelenetben vi­dám mosolyt kelt, a másikban megköny- nyeztet. ság Premier vasárnap az Edisonban Jegyét előre váltsa megl rvnnjirtrirunririnrvwvxjwi Előjegyzésbe vettek erdélyi kirendelésre tiz zalai jegyzőt Magyarország legmagasabb csúcsa a Pietrosz: 2305 méter

Next

/
Thumbnails
Contents