Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-07 / 204. szám

2

ZAL-AMEGYEI ÚJSÁG

1940 szeptember 7.

Ifesti telefon.

Hivatalosan jelentik: Horthy Miklós kori- Imányzó hitvesével együtt Nagyváradról külön- vonaton visszautazott Gödöllőre. Ugyanezen a vonaton utazott vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter és Werth Henrik, a honvédvezérkar főnöke fs. Radocsay László igaz> ságúgyminiszter és Varga József heretskede- lemr és iparügyi miniszter gépkocsin utaztak a fővárosba •

*

A német repülök az éjjel és ma reggel több ízben bombázták az angól partokat. Különösen a Temze torkolatát támadták nagy erővel. Több benzin- és olajraktár gyűlt ki. A lángnyelvek messzelátható fénnyel lobogtak. Olasz jelentés szerint a támadásban 200 bombázó és 200 vadászgép vett részt.

*

Romániában tovább folyik a régi rendszer felszámol ása. Antonescu tábornok, állam vezető, erélyes kézzel fékezi meg a rendbontásra luszítókat. A Vasgárdia új vezetője Horia Simla lett- Első intézkedésével megtiltotta a párt' tagjainak, hogy a bécsi döntéssel kapcsolatban bármilyen tüntetésben résztvegyenek- *

A francia kormány lemondott. Vichy bői jelentik, hogy Pétain tábornagy, miniszterel- tnök, a kormány jogkörét az újonnan megalakítandó államtanácsra bízta. Ezenk?vül Franciaország ügyeit az államtanács alá rendelt kormánytanács intézi, amelynek elnöke s egyben az államtanács alelnöke Pierre Laval egykori miniszterelnök.

Hétvégi tehermentesítő balatoni vonatokat indit a MÁV.

A m. kir. Államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a balatoni hétvégi utasforgalom akadálytalan lebonyolítása céljából fa szeptember 5-től beszüntetett személyvonatok közül a következők közlekednek :

7- én, szombaton, az 1114- sz. vonat Budapest Déli pályaudvartól Tapolcáig, az 1214 számú vonat Budapest Déli pályaudvartól Nagykanizsáig.

8- án, vasárnap az 1131 sz. vonat Tapolcától Budapest Déli pályaudvarig, az 1213 sz. vonat Nagykanizsától Balatonboglárig és az

1211/IL sz. mentesítő vonat Balatonboglár- tól Budapest Déli pályaudvarig.

Félreértések elkerülése végett közli a Máv, hogy fenti vonatokat csakis ez alkalomra állították be. Egyébként a menetrendben szei- replő, a szeptember 5-től csökkentett személy- szállító vonatok forgalma van érvényben.

Fenti vonatok részletes menetrendje a menetrendkönyvekben található.

Ibundák

l

rendelésre mértékűién

legolcsóbban Ifj. Laky Sándor

•zücsmettternél készülnek Alakításokat vállalok.

Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5.

— ÁRAMSZÜNET. A polgármesteri hivatal közli, hogy jó idő esetén 8-án, vasárnap, reggel 5 órától délután fél 2-ig vonal javítás miatt áramszünet lesz.

rejtette arcát, nem engedte kiolvasni szeméből, hogy fiatal. Ült, kicsit előrehajolva s egy pillanatra sem tévesztve szem előtt maiidul as ze mű növendékeit, beszéltHárom harangszőr ól szólt halk hangon, egy

sak a négereknek. Nem voltam tehetségtelen,- Négy évi inaskodás után felszabadítottak. Az oklevelem valahol itt van a szekrényemben- Apám kívánta, hogy zenét tanuljak- Jó» hírű cigányprímás tanított hegedűre- Két hónap múlva a cigány felkereste apámat lésí

Három haranőszó.

P. LITVÁNYINAK, a Kegyelemnek kijáró alázattal és tisztelettel, áttérése huszadik évfordulójára* Zalaegerszeg, 1920. július 18.— Taming, 1940. július 18.

A kínai alkony különös, fátyolozottan kék felhői foltozták az eget. A tarajos körfat egyre sötétebben ölelte körül a zsúfolt városkát, amely az isszonyú, párás nyári melegben most is olyan bágyadtan és ernyedten csüngött a fal karjaiban, mint éjjel, korahajnalt, vagy délben : hiszen a hőmérő kitartóan negyven Celziuszt mutatott- Csörgött rólunk a veríték.

Mégis, kezemben megállt a legyező és egy pillanatra, mint akit bűvölet ér, a levegő fekete papírjára meredtem, amelyen élesen, hajlékonyán és finoman futottak a kínai jelek oszlopai.

Igen, ifjúságom álma volt, hogy' írok egy könyvet: csupa igaz élettörténettel töltöm meg. Megkérdezek jezsuitákat: mondanák el, miként lettek jezsuiták. Csodálatos, izgató, gazdag feladat!

Hogy az évek futottak, gondoltam, regényt írok. Talán Tolsztoj gróf könyvei és megdöbbentő megfigyeléseim vittek erre a gondolatra. írni akartam arról : hogyan emelkednek ki emberek, fiúk, diákok, tornászok, nagy- vágyú, erős, életrevaló és vidám fiatalok a mérhetetlen embertömegekből egy szóra, a Kegyelem hívására s hogyan indulnak el, futnak össze mint kis folyók valami csodálatos tóba — ez. a tó a noviciátus —, hogyan indulnak harcba, soha meg nem írt, imád- ságos, lélegzetállító, idegtépő és emberfeletti küzdelembe a Hivatásért; hogyan hull el itt egy, győz ott a másik, mint buknak el és amikor győztek, hogyan alakulnak, edződnek, vé- reznek, kibuknak és diadalmaskodnak.., gyönyörű, gazdag téma, egy Háború és Béke anyaga !

Soha nem írhattam meg, engem is vitt a Kegyelem : iskolapadokon, balatoni nyarakon és pesti noviciátuson át Pekingbe készülő misszionáriusok házába.

De most, a szobában, ahol ültem, követelő lett és parancsszerü kötelesség a régi vágy. Öten, vagy hatan lehettünk a nem nagy szoba szögletében, közel az ablakhoz. A hatalmas íróasztal telve az elemi és középiskola növendékeinek ecsettel írt dolgozatfüzeteivel ; a falakon túsrajzok : vad, halk, jellegzetes kínai tájak : finom bambuszok és mord hegyek, szelíd teázók, méla utasok, dühös paripák és lusta bivalyok ; a szekrényben a diákok aprólékos és kezdetleges famunkái ; a nyitott ajtón át egy természetrajzi szertár felboncolt iés preparált állatokkal, aztán kis ambulancia vizsgáló szerszámokkal, orvossággal és éter- szaggal, ;a folyosó végén egy sötétkamra, ahon- níét százával hullanak kitűnő fotográfiák a gót templom pirosbiiiétumos keresztény és pogány énekeseiről, komoly és figyelmes kis ministránsokról, a kis zenekar kürtöseiről, a csellistáról, klarinétosról, a nagydobosról, aki majd akkora, mint a dobverője : a dob hozzáképest valóságos ház ; a fürdőző fiatalokról, ügyetlen tornájukról, ijesztő arcú sárkányaikról, a rakéta-ágyúkról, amely alatti olyan vészes arccal motoznak a csöppségek, hogy ebben a háborús világban megrémül tőlük az ember ; igfen, itt van falra függesztve az ügyes összeállítású, de primitív zenekar.. ötünk közül három : suttogó pajkos kis elemista, akik bámulnak minket, de semmit nem értenek különös magyar beszédünkből... — szemben pedig ő ült, az iskola vezetője, lelke, a kifogyhatatlan ötletű ember, a papi lés jezsuita vagy harminckilenc éves ember, aki többnek látszott, hiszen szőkésbarna, hosz- szú szakállába ezüstszálakat szőtt az idő s fekete szemüvege, amely csaknem egészen elétet csodálatos misztériumáról.

Én pedig mozdulatlanul, tágranyílt szemekkel, megmeredve, hogy egy szavát se veszítsem, a Kegyelemnek kijáró alázattal és tisztelettel hallgattam.

»Komáromban születtem, a Szent András templom árnyékában. 1901... Harangoztak, amikor világra jöttem, én a protestáns gyerek. Apám hitének fia voltam : anyám is protestáns, bár ő tisztelte a szenteket. Tizenhárom éves koromban vesztettem el őt- Apámat áthelyezték Zalaegerszegre. Lelkem mégis Komáromé maradt. A Dunáé, a vashídé, Ó- Szönyé, Szent András templomáé, ahol harangoztak, amikor én megszülettem

Belőlem katonatisztet akart nevelni az apám. Középiskolába küldött s én nem nagyon tanultam. Harmadikban megbuktam mennyiségtanból. Apám nem engedett javítóvizsgálatra. Megismételtette velem az osztálytEgy katonatiszt, fontos, hogy táncos legyen. Tanáraim ellenkeztek, de apám elküldött.

Ott ismertem meg Fehérkét- Fehérke magas, karcsú, szőkehajú, kékszemű lány volt Szép. Szerettük egymást. Ha lehetett, soha nem táncoltunk mással.

Egy napon elmaradt.

Megtudtam, hogy jezsuita tart missziót a plébániatemplomban, oda jár. Mit tehettem ? Elmentem a katolikus templomba, felosontam a kórusra es a hallgatók között kerestem őt. Sokan voltak, nem találtam. Unatkoztam. Unalomból csak úgy félfüllel figyeltem a jezsuitára, szemeimmel és telkemmel Fehérkét kerestem.

Nem is érdekelt a beszéd s mégis egyszer- csak ez futott át rajtam : ez semmi Ez nem közönség. Ez nem munka. Én pap leszek, elmegyek Afrikába a négerekhez és hatalmas, tömegeknek prédikálok.

Futó ötlet volt- Soha nem szabadultam meg tőle. Fehérke minden este ott volt. Mit tehettem. Jártam tovább én is.

Nem figyeltem a szónokra, hanem gondolkoztam. Eszembe jutott, hogy csak úgy prédikálhatok a négereknek, ha megjavulok. Jó, hát katolikus leszek.

Nem lehettem. Törvény szerint várnom kellett tizennyolc éves koromig.

Fehérkével egy táncórán, keringő közben megbeszéltük, hogy ő apáca, én meg pap leszek.

Nem lett apáca. Mikor elbúcsúztam hazulról, férje oldalán fogadott és két gyereket} vezetett kéznél fogva elém ...

Rájöttem arra, hogy jobban kell tanulnom, így nem lesz semmi a tervemből. A negyedik osztály végén tiszta jeles bizonyítványt vittem haza.

Apám édesanyám halála után. a gyászév leteltével újra nősült. Katolikus asszonyt hozott házába. Tervemet nem fedhettem fel előtte. Második anyám és hozzátartozói úgy gondolták, hogy mindenki haljon meg abban a vallásban, amelyben született.

A gimnáziumban, mivel nekünk tizenegykor szabadóránk volt, a katolikusoknak meg hittanuk, beültem az utolsó padba és figyeltem. A hallott anyag nem elégített ki. Könyveket szereztem és magam végiglanulmányozr tam minden fontosabb kérdést. Volt egy pont, ahol csaknem megroppant minden igyekezetem. A csoda. Szent Januáriusz száradt vérét ünnepén fejéhez érintik és a vér frissen forrni kezd — lehetetlen. Komoly, nagy harcokat vívtam, emberi segítség nélkül.

Nem tágítottam- Második anyám apjának bőrüzeme volt, cipőgyára is, rengeteg alkalmazottal. Már a világháborúban voltunk akkor. Elhatároztam, hogy a szünidőkben esi szabad időmben kitanulom a cipészmesterséget, hogy az Igével együtt cipőt is adhas-