Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-08-31 / 198. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. augusztus 31. udvar csarnokát az óriási közönség zsúfo­lásig megtöltötte. A katonai zenekar a ma­gyar, német és olasz himnuszt játszotta. Ä kocsiból kiszálló minisztereket vitéz Keresz- íes-Fischer Ferenc belügyminiszter, a minisz­terelnök helyettese üdvözölte. Az üdvözlésre előbb Teleki Pál gróf miniszterelnök, maid Csáky István gróf külügyminiszter válaszolt. Szóltak a bécsi döntés létrejöttéről, annak következményeiről s arról a munkáról, amely most a nemzetre vár. Köszönetét mond­tak Németországnak és Olaszországnak az eredményért, együttes munkára buzdították a nemzetet- Kiemelte a külügyminiszter, hogy A bécsi döntésről pénteken délután rádió útján értesült a közönség. A városok és fal­vak zászlódíszt öltöttek, este fáklyás és lam- .pionos menetek vonultak 'föl hazafias nó­ták éneklése közben. Bizonyos azonban, hogy még külön ünnepélyek keretében emlékezik meg az ország népe arról, hogy Erdély északi része a Székelyfölddel együtt ismét birto­kunkba jutott és, ami a fő, egy csepp vért sem kellett ontanunk érte. Zalaegerszeg közönségéről azonban — legnagyobb sajnálkozásunkra — ebből az alkalomból nem szólhatunk dicsé­rettel- 1 A rádióból, majd röviddel utána a , Zalamegyei Újságból értesülést sze­rezhetett a lakosság az örömhírről, a - zászlók azonban csak itt-ott jelentek m\e.g a házakon,esőt még ma reggel is , a legltöbb ház zászló nélkül volt. A hatóságot természetesen nem hibáztatjuk, mert hiszen arra ideje már nem volt, hogy a pénteki napra vonatkozóan rendelkezzék. Inkább az ifjúságra szóltunk­Berlin, augusztus 31- Angol légitámadás volt Berlin felett. Az ellenséges repülők gyújtó és robbanó bombákat dobtak le. Egy bomba Korábbi években a nagyobb folyók, a Duna, Tisza és mellékfolyóik okoztak sok bajt- A mostani időkben alig volt velők baj. Annál nagyobb károkat okoztak a kisebb folyók és patakolí, amelyeknek pusztító munkáját csak növelte a vadvizek áradása. Ezek a jelentéktelen folyócskák, amelyeket nyaranta a libapásztor leánykák is könnyen átláboltak, most a legnagyobb kártevők vol­tak. Azért volt ez lehetséges, mert a víz­szabályozásoknál alig fordítottunk reájok gon­dot. Elhanyagolásukért most álltak bosszút. A jövőben tehát a folyószabályozásoknál ezeknek a rakoncátlankodó vizeknek meg- rendszabályozására kell a legnagyobb gon­dot fordítani. Eddig csak a saját medrekben ásott sekélyes gödrökben folydogáltak, part­védelmük nem volt, gátak nem őrködtek fo­lyásuk fölött. Nem csoda, ha már kisebb záporok vizeit sem tudták levezetni s víz Isten a nemzet válságos óráiban mindig tá­masztott olyan férfiút, aki a nemzetet a vég romlástól megmentette s a boldogulás útjára vezette. Ilyen férfiú most vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. A fogadtatás után 'fáklyásmenet vonult a német és olasz követség elé, ahol erdélyi származású képviselők mondtak ünnepi be­szédeket. Budapest az éjjeli órákban fényárban úszott. A honvédség légvédelmi alakulatai is resztvettek az ünnepi fény emelésében fény­szórókkal. Ma ünnepel a iráros A városi hatóság ma a kora délelőtti órák­ban a következő felhívást adta ki : Zalaegerszeg megyei város hazafias közön­sége ma, augusztus 31-én, szombaton, az er­délyi magyarság visszatérésének örömére ün­nepélyes felvonulást rendez. Felkérjük a va­ros minden hazafiasán érző polgárát, hogy a felvonuláson vegyen részt. Gyülekezés 7 óra 15 perckor (19 óra 15 perckor) a Move, sporttelepen, onnan a menet a Horthy-léren, Batlhyány-utcán, Szécbenyi- téren, Kossuth Lajos-utcán, Hunyadi-utcán,, Erzsébet királyné-utcán át az országzászló­hoz vonul, ahol rövid ünnepség lesz Felkérjük az éren az útvonalon lakó pol­gártársainkat, hogy ablakaikat erre az időre világítsák ki, kereskedőinket és mindazokat, akiknek kirakatjuk van, pedig arra kérjük, hogy ki rakatjaikat díszítsék fel és világít­sák ki. A polgármester felhívja az összes leventé­ket, hogy ugyancsak ma, szombaton, este 6 óra 30 perckor a tűzoltólaktanyában levente- sapkában jelenjenek meg. kórházra esett, két bomba pedig a kórház melletti templomra. A légitámadásnak három emberáldozata van­| alá borították a környező vidék mezőségeit s beiszapolták a réteket, legelőket­így voltunk a talajvizekkel is. Ezek ellen sem védekeztünk s hagytuk, a|míg a nap sugarai fel nem szívták, de amikor már az évi termény jórészét megsemmisítették. Ré­teket, legelőket beiszapolásukkal a különféle állatbetegségek termőtalajává tették. Az eb­ből támadt májmétely száz meg száz gazda­sági állatot ragadott el, amígnem egy magyar professzor találmányában, a Disztolban meg nem találták a pusztító állatbetegség ellen­szerét. De, ha mái* megnyugodtunk abban, hogy ia magyar a maga kárán tanul, fordítsunk több gondot a jövőben a vadvizekre is s véde­kezzünk kártevéseik ellen ! A rakoncátliainkodó folyócskákat ártalmat­lanokká tehetjük medreiknek olyan kiszé­lesítésével, hogy nagyobb víztömegekét is le tudjanak veretni, kiáradásaikat partvédelmi munkával á gátak emelésével akadályozhat­juk meg. A talajvizeket pedig árkolásokkal szoríthatjuk az árkok medrébe s verethet­jük el az elöntött területekről. Olyan egyszerű és természetes munka ez, Jiogy minden nagyobb szaktudás nélkül a károsult községek népe a maga erejével is elvégezhetné, csak lennének, akik erre okiét kioktatnák és figyelmeztetnék. Csak az a baj, hogy ilyenek nem igen akadnak, a népet károsodásuk okaira nem figyelmeztették s még árra sem gondoltak, hogy a kultúrmér­nöki hivatal segítségét kérjék, vagy munká­ját ttgénybevegyék, mert féltek az esetleges költségektől. Inkább veszni hagyták termé­süket. Úgy is teltek, mint a falusi ember, aki csak azért nem megy orvoshoz, hogy fi­zetni ne kelljen. Inkább belehal betegségébe. Munkához kell tehát látni A sürgős vízsza­bályozásokba állítsuk be a közmunkaszolgá­latosokat is, akiknek önzetlen példája a kö­zönyösségben tespedőkre buzdítóan hat maid­A népművelési előadások sorozatába is ik­tassák be a talajvizek elleni küzdelem is­mertetését. Jó, ha a nép általános ismeret­szerzését költői rigmusok, versek, logarilmus- táblák ismertetésével is szélesítjük, de az első mégis csak a kenyér megmentébe szemben a mindenféle áradások és vadvizek kártevései­vel- Németh János. A szőlő édességei azaz cukortartalma a fajták szerint aránylag kevésbé ingadozik, ellenben nagyobb befo­lyással van rá az időjárás, a fekvés, a mű­velési mód, a trágyázás, a szüret ideje stb. Általánosságban gyengébb cukörtarlalmúak : Izsáki sárfebér. Szlankamenka, Fehér baker, vagy Erdei feliér, Pozsonyi fehér, Rakszőlő; magasabb cukörtarlalmúak : Leányka, Olasz- rizling. Mézesfehér, Ezerjó Ha a fenti célra akarjuk felhasználni a mustot, akkor lehe­tőleg későn kell szüretelni, hogy tökéletesen beérjenek a fürtök, esetleg lehet szalmán,, gyékényen kiteregetve néhány napig töppesz- feni is. Csakis a színmustot és az első, gyenge sajtolású mustot kell használni, mert az erős sajlolású utóbbi részletek már mindig alacso­nyabb cukörtarlalmúak. Nagyon tanácsos a mustot savtalanitáni és kénezni is. Nagyon jó mustot nyerhetünk a következőképen : hek-1 tóliterenkint egy szál kénszelettel megkénéz­zük a mustot s a savanyúság szerint hektó- litenenkint 6—10—15 dekagramm iszapolt szénsavas mésszel savtaianítjuk. Az erős ke* nézés azért szükséges, hogy egyrészt 5—8 napig ülepíthessük a mustot, másrészt, hogy í á sárgulást, bámulást megakadályozzuk- A | tisztája mustot óvatosan lefejtjük s felhasznál- [ hatjuk. Ha savtalanítottuk is, akkor széles, nagy lábasban vagy üstben folytonos kavar- gatás közben lassan felforraljuk, forralás köz­ben lehabozzuk, majd hordóban 3—1 napig ülepedni hagyjuk. Ez az előzetes felforralás azért szükséges, hogy a keletkezett borkő­savas meszel teljesen eltávolílsuk. mert kü­lönben hidegen csak egy része válik ki, míg a többi akkor, amikor már a gyümölcsízzel együtt főzzük és a borkősavas mész ilyen­kor homokszem, apró kristálykák alakjában válván ki, recsegővé tenné a gyümölcsízt; Az előzetes forralást kiegészíthetjük még tény­leges besűrítéssel is, mert ha csak egy harma­dát, vagy felét főzzük el a mustnak, akkor még egyáltalán nem bániul meg, különösen, ha erősen volt kéne zve. Ily módon 30—35—40 százalék cukortartalmú mustot nyerhetünk, ami lényeges előnyt jelent az eredeti 20— 25 százalékkal szemben, mert sokkal köny- nyebb besűríteni a mustot magában, mintsem a gyümölcspéppel együtt­FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ Az őpömhir hatása az országban A legközelebb megegyezés lesz a románok és a bolgárok között is. C raj óva, augusztus 31. Crajovában a ro- ! már végleges megegyezés jön létre. A bol- mán-bolgár tárgyalások kedvezően haladnak gárok bevonulása több mint valószínű, egy­előre. Remélik, hogy jövő hét első napjain | beesik „a magyarok bevonulásával. Angol repülők Berlin fölött. A nagy áradások és árvizek utáni Iktassák a népművelési előadások keretébe az áradások elleni védekezést.

Next

/
Thumbnails
Contents