Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-31 / 198. szám
1940- augusztus 31. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 A románok gyászolnak. Bukarest, augusztus 31. A román kormány | elrendel le,, hogy a Romániát ért gyász következtében péntek este óla mindenütt tilos a zene. A szombatra virradó éjszaka korona- ' tanács volt Bukarestben. Különösen kiemelik a lapok, hogy Németország és Olaszország Románia területi épségéért kezességet vállalt. Az árvizkormánybiztos látogatása Zalaegerszegen. Vitéz Bbnczös Miklós belügyi államtitkár országos árvízkormánybiztos Sopronból jövet pénteken Kőszegen és Szombathelyen folytatott tárgyalásokat. Ugyancsak pénteken délután érkezett Zalaegerszegre; s itt Brand Sándor dr. alispánnal és a gazdasági felügyelővel folytatóit tanácskozásokat a betakarulássál kapcsolatosan, Fehér János dr. tb*.‘ főszolgabíróval pedig a« árvízsegélyek elosztásáról beszélt. Az államtitkár a jelentéseket meg|- elégedéssel vette tudomásul és őrömimel állapította meg, hogy Zajában ezeknek üz ügyeknek elintézése körül teljes rend uralkodik'. Különleges kormányhatósági intézkedésre szükség nincs. Az államtitkár még a' délután folyamán autón Veszprémbe utazott. A francia összeomlás oka; a parasztság elhagyta a falut Képtelen falvak elpusztult birtokok hevernek a Francia Birodalomban. A francia forradalom megszüntette a nagy Uradalmakat, felszabadította a parasztságot kizsákmányolóinak igája alól. Lényegesen könnyített gazdasági helyzetükön, azonban az ajándékba kapott szabadság csalóka volt, mert a földet kereskedelmi portékává alacsony ltotfa le, ami a spekuláció érdekeit szolgálta csupán A parasztot a birtoknak hovatovább nemzedékről nemzedékre való feldarabolására kényszerítették, ezzel maga a paraszt szüntette meg lassacskán saját életének alapját. A francia földműves sorsa eléggé bizonyítja a földtulajdonjog sorsdöntő jelentőségét- A paraszti birtokok kényszerfeldarabolása következtében az 1892 évi 5,702.452 mezőgazdasági üzemből 2,235-405 lett (39.2 százalék), ezek a birtokok csak egy hektár nagyságúak, vagyis életképtelenek voltak : 2 millió 617.558 paraszt csak 1—10 hektár nagyságú birtokkal rendelkezhetett ugyanennek a törvénynek következtében. Ez a 4,852.963 kisüzem az összes mezőgazdasági üzemek 85 százalékát alkotta és 12,572.000 hektár területet foglalt összesen magában, vagyis a mezőgazdaság szempontjából hasznos föld 25-5 százalékát. Eme kényszerfeldarabolás által keletkezett törpebirtokosok — igazi agrárproletárok — képezték a faluhagyók növekvő számának főkontingensét. Ez az osztály régóla korlátok közé szorította a gyermekszületések számát. A helyzeten a termelés fokozásával sem lehetett segíteni, az elhelyezési lehetőségek hiánya miatt; a népszaporodás stagnálása sem tette lehetővé a piacok bővülését. A mezőgazdasági produktumokinak francia gyarmatokról és egyéb tengerentúli országokból való kényelmes behozatala még csuk csökkentette a piacok befogadóképességét. Éhez járult még a mezőgazdasági munkaerők hiánya. így kezdődött meg ismét gyors ütemben a francia mezőgazdasági élet kiszáradása a múlt század közepén és ezzel vette kezdefét a ncfgy paraszt- halOndóság' is. így Közép- és Dél-Franciaországban tisztán I mezőgazdasági vidékein, a Garonne, Bhone, ] Loire és Seine gazdáig termékeny völgyei-) I ben, valamint Normandiában és Provence-* jj ban csappant meg legjobban a születések! száma. Düledező falu házak, teljesen elnép-i telenedctt falvak jellemzik e vidéket. A föld mérföldeken át parlagon hever, vígasztalaní sivatagi kép tárul az ember szeme elé- Újon- j nan épült ház a legritkább eset. Az 1896-tól 1901-ig terjedő időben nem j kevesebb mint 62, leginkább falusi karakté- \ rű departementben csökkent a lakosság szá- i ma. A 444-ről 613 főre emelkedő összes sza- \ | porodás a fennmaradó, majdnem kizáróan ) I ipari jellegű departementokra esik. Ezt a pusztulást rendkívül súlyosbította j az általános faluhagyás. Egyedül 1872-től I 1891-ig terjedően nem kevesebb, mint 3,{í-66X)15 ember menekült faluról a\ városba. Igen súlyos emberáldozatot követelt a fran- ) cia parasztságtól a világháború is. Egymil- \ lió francia paraszt maradt a csatatéren és ! 300000 volt a sebesültek száma. Azonkívül félmillió mezőgazdasági munkást tartott visz- sza a város a maga iparával. Ez mind nem elég ! Míg 1910-ben a faluhagyók évi átlaga körülbelül 100000 volt, addig 1929-ben ez a szám már 300.000-re szökött. 1921—1926 között 41 departementben csökkent a lakosok száma, ugyanannyi departementben pedig1 változatlan maradt a lélek- szám. A lakosság gyenge szaporodása íőképen ipari vidékeken található és inkább népidegen elemek bevándorlására vezethető vissza. A kétéves népfronturalom idején, a zsidó Blum vezetése alatt 180.000 család költözött be a városba faluról. A vasutaknál a 10 órás munkahét bevezetése miatt szükségessé vált személyzeti létszámemelés 80000 mezőgazdasági munkaerőt vont el a mezőgazdaságtól. így nőttön-nőtt az elhagyott gyomlepte udvarok száma, amelyeknek tulajdonosa elköltözött, vagy utód nélkül halt meg. Egész dél-nyugaton, a Prove.nceban és Perigord-> ban- La Drone departementban van egy Mont Naux nevű falu, amply 1882-ben pontosan 160 lelket számlált;*“ ebből 1913-ban még -W élt, ma ketten vannak az egész faluban. Nemcsak a házak, de omiadozóban van már maga a templom is. 1'932-ben egy francia újságban megjelent közlemény arról számolt be, hogy Bourgog- nebaji egy elnéptelenedett egész falut kínáltak eladásra 500000 frankért. (A körülbelül 2000 éves Aubepine helységről volt szó, amely még 10 évvel azelőtt 150 lakost számlált, de amelyet abban az időben — 1932- ben — már csak két idegen család lakott). Minthogy a felkínált falunak nem akadt vevője, nagytőkések vásárolták meg, nevetséges áron. E helyzetre való tekintettel az utóbbi években társaságok alakultak, amelyek feladatul tűzték ki a kihalt falvak benépesítését kollektív alapon. A mozgalom nyilván nem találhatott valami nagy visszhangra a francia lakosság körében, mert a toborzás színhelyét rövidesen áttették a francia gyarmatokra. így nem is csodálható, hogy a francia föld értéke 1871—1937 “között majdnem 60 százalékkal csökkent fnég a termékeny departe- mentokban is. Míg 1880-ban a mezőgazdaság a francia nemzeti vagyonnak kereken 21 százalékát szolgáltatta, addig ma 13 százalékkal is, inkább többre, mint kevesebbre becsülik ezt a részesedést. JNlézze meg a ZRIJSlYl kT. könyvesboltjának erdélyi tárgyú kirakatát!
