Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-04-06 / 78. szám

1940 április 6. ZALAMEGVEI ÚJSÁG 3 Nem pusztán romantikus érvelés : akik iga­zán szeretik egymást, beérik kevesebbel is- A mai magyar életet sem szabad üres csil­logásra, hanem áldozatos szeretetre kell épí­teni ! Kincsek, amiket az írás szerint a rozsda és a moly megemészt, nem sokat érnek. Ér­ték, ha kell, a hősi áldozatokat is vállalói lé­lek. A csendőrök, pénzügyőrök házasságainál is lehetetlen állapotok vannak. Derék csend­őreink a magyar falvak legegészségesebb fia­tal férfiaiból kerülnek ki. Fizetésük van olyan, hogy amikor megértek a házasságra, gond nélkül tudnának hozzálátni választott­jukkal a családi fészek rakásához. De akár­hánynak deresedni kezd már a feje, amikor végre »kijön a kérvény, az engedély«. A menyasszony már hervadni kezd, a vőlegény, ha, ha, szerencsésen át- i> vészelte a kritikus éveket, valahogy elfásull, elfáradt és nem igén találja kedvét szabad óráiban a bölcsőrin- gatásban. Elöljáróik dicséretes buzgálmat fejtenek ki annak kipuhatolásában, hogy nem lesz-e el­hibázott a csendőrvőlegény választása ? Na­gyon helyes. De ne hagyják évekig megoldat­lanul a szegény jegyesek legkínzóbb problé­máját és gondoljanak arra, hogy a rendelet hideg betűi okai lehetnek mindenkép elkerü­lendő erkölcs te l ens ég ne k. A család, nemzetvédelem hangoztatásával még nem sokra megyünk. Aztán a felvetett kérdés megoldásánál nincs is új anyagi ter- hekről szó, mint a családvédelemmel kapcso­latos egyéb rendelkezéseknél, megoldásoknál. Csak azt kell észrevenni, hogy akadnak terü­letek, ahol a fontos nemzeti szempontok fi­gyelembevételével tenni is lehet valamit. Nagy mulasztást követnek el az illetékesek, ha az adódó lehetőségeket nem használják ki. Ma nagyon nagyon szeressük ezt az árva Hazát. Szeressük értékes fajunkat, amelynek elerőt- lenedni, megromlani, elfogyni nem szabad ! Nem, mert a magyar álomnak valósággá kell válni 1 Szakítsuk el a múlt korcs szálait ! Há­mozzuk ki a bogokat ! Hadd épüljön meg sok­sok magyar szentély, családi fészek. Kicsi magyar életek fölé hajoljanak boldogan mo­solygó, egészséges, édes szülők ! Akkor lesz kikelet és int felénk a magyar nyár. F....S. A Szociális Missziós Társulat pénteken délután 5 órakor tartotta havi gyű­lését, amelyet özv. Szalay Lászlóné elnöknő nyitott meg imával. A mult ülés jegyzőköny­vének hitelesítése után Pehm József prelá- tus előadása következett a Quadriagesimo A li­nóról- Majd az egyes szakosztályi vezetők beszámoltak az elmúlt hónapi tevékenység­ről- Léránt Margit szociális gondozónő is­mertette a normagyűjtés eredményét, a Szent József Szeretetotthon anyagi helyzetét, az Otthon 'r észére beérkezett pénzbeli és termé­szetbeni adományokat és egyéb külső és belső ügyeket. A gyűlés 6 órakor imával zárult. Képkeretezések legolcsóbban LÉRÁNT-nál Kossuth Lajos-utca 26. sz, Régi képkeretek kijavítása, aranyozása szakszerűen. Tükrök újra borítása. Szentkép, Kegytárgy. — Tóblaüveg eladás. ?- MAGYAROS DIVATLAPOK kaphatók a Zrínyi könyvkereskedésben. Az olasz király a milánói kiállítás megnyitásán. Milano, április 6. III. Viktor Emánuel ki­rály és császár ma délelőtt megnyitotta Mila­nóban az országos ipari kiállítást. Az ural­kodó az olasz kormány Lagjaival végigszem­lélte a kiállítás összes látnivalóit­Az olasz lapok behatóan foglalkoznak a szövetségeseknek Németország ellen szóló blo­kádjával. Az olasz lapok annak a nézetüknek adnak kifejezést, hogy a blokáddal nem lehet eldönteni a háború sorsát. A nyilasok nem telepedhetnek meg a régi városházán If j. Eitner Sáncior a nyilaspárt részére bér­be akarta venni a régi városháza első eme­letének három helyiségét: a volt polgármes­teri szobát az előszobával és a volt főjegyzői irodával együtt havi 10Ü pengőért. Ajánlata a jogi és pénzügyi bizottság elé került. Az ajánlat előterjesztése után bejelentették, hogy a honvédség hajlandó a két kisebb helyiségért évi 700 pengő bért fizetni. Vitéz Tamásv István dr. polgármester a nyilas-ajánlat elfogadása ellen szólt, mert nem tartja helyesnek, hogy abban az épületben, amely ma is közcélokat szolgál, politikai pártnak adjanak helyet. Mindenki tudja, hogy olt ülésezik a képviselőtestület, furcsa lenne lehál, ha azon az épületen pártjelvények len­genének. Árvay István dr. a város gazdasági érde­keire hivatkozással az ajánlat elfogadását javasolta. Vizsy Lajos dr. annak előrebocsátásával, hogy a politikumot ő is ki akarja zárni, azt bizonyítgatta, hogy a régi városháza ma nem középület s mivel azokat a helyiségeket la­kás céljaira úgysem veszi ki senki sem, ^ mivel azok már hónapok óla kiadatlanul álla­nak, tehát a városnak semmit sem jövedel­meznek, azért a havi 100 pengős aján­latot el kell fogadni. Árvay László dr. tisztifőügyész is ellenezte az ajánlat elfogadását. A MÉP-ben is fölme­rült a bérbevevés kérdése, de épen azért álltak el mégis attól, mert az épület tényleg közcélokat szolgál. Árvay István dr. arra figyelmeztetett, hogy a katonaság nem hagy épületeket üresen- Ha most ezek a helyiségek kiadatlanul ma­radnak, lehetséges, hogy ezekre is ráteszi kezét, mint a volt állami adóhivatal helyisé­geire, amelyekért 1 P bért fizet. Farkas Béla dr. : A honvédségnek 1 pen­gőért is odaadjuk, mert az a mi honvédségünk Általános helyeslés fogadta Farkas dr. köz­beszólását, amit Czobor Mátyás fölszólalása követett. A honvédség a mi szemünk fénye — mondotta —, mindent megérdemel. Ezzel azután el is intéződött a nyilas aján­lat sorsa : Elutasították. Hogyan élnek Hémeíorszábaif a hadifoglyok és internáltak A világháború keserű tapasztalatai sok­szorosan bebizonyították, hogy a hadifog­lyokkal való egyenlő elbánás kölcsönös meg­állapodásokat igényel egy eljövendő háború esetén Ez okból 1929-ben egy államok közti megállapodás jött létre, amely megha­tározza a hadifoglyok és a felettük őrködő « államok minden jogát és kötelességét. A szerződést Németország 1934-ben ratifikálta s azt a jelenleg hadviselő államok is mia- gukévá tették. * A »hadifogoly« fogalom alá tartoznak mindazok a katonák, akik csata­mezőkön, hajókon, kényszerlsezállá- soknál s más hasonló alkalmakkor kérüJtek hadifogságba. A hadifogolytáborok a legfelső hadvezetés alá tartoznak. A véderőnek a lefegyverzett ellenséggel szemben tanúsított mindenkori korrekt ma­gatartása kezeskedik a megegyezés legszigo­rúbb betartásáról, amelyet különben minden táborban különböző nyelveken kifüggeszte­nek. Az alantas szervek visszaéléseit és az államok közti megegyezés kijátszását a véd­erő-főparancsnokság a legszigorúbban to­rolná meg. A hadifogoly igényt tarthat a szemé­lyének kijáró tiszteletre és megbe­csülésre, míg esetleges magatartásá­val erre érdemtelenné nem vált. Ha ilyen esetben büntetést érdemel, pgy csakis a kaLonai törvények az irányadók. Soha sem engedhető meg azonban, hogy egyesek gonoszsága, vagy kihágásai miatt a hadifoglyok összessége szenvedjen Minden »kollektív-büntetés« tilos. A hadifoglyokkal mindig emberségesen kell bánni sértegetés és erőszakoskodás nélkül. Saját becsületét mocskolná be az az állam, amely ilyeneket megengedne. A hadifoglyok elhelyezésének olyannak kell lennie, ami kétségtelenül nehéz sorsuk el­viselését könnyebbé teszi. A •'háború kezde­tén a hadifoglyok özönlése miatt sátrakat és szükség-szállásokat is igénybe kellett venni, mert Németország erre vonatkozóan nem tett mozgósítás szerű előkészületeket. Időr közben azonban a szakképzett hadifoglyok! bevonásával lakó-barokkokat építettek fűtés­sel, konyhával és egyéb szükséges kellékek­kel. Sok esetben már meglévő épületeket, régi kastélyokat és egykori katonai gyógy­intézeteket állítottak e cél szolgálatába . Börtönöket azonban még abban az esetben sem vettek igénybe, ha azok egyébként tisztaságuk folytán erre alkalmasak leltek volna. \

Next

/
Thumbnails
Contents