Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-04-06 / 78. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940- április 6. Idegen kormányférfiak nyilatkozata Magyarországról és a mezőgazdasági vásárról. Mindenképen kerülni akarták azt a látszatot, hogy a hadifoglyok börtönlakóknak érezzék magukat, ők minden körülmények között hadifoglyok maradnak, akik teljes polgárjogukat megőrzik. A megállapodások értelmében a hadifogoly mennyiség és minőség tekintetében ugyanazon ellátásban részesül, mint a tartalék-sorban lévő német katona áll. •' A ruházatról szintén gondoskodnak. A lengyel hadsereg rendkívül gyatra öltözéke sok gondot okozott, amelyet azonban már sikerült megoldani. Nagy súlyt helyeznek a hadifoglyok egészségi állapotára nemcsak az ő érdekükben, hanem a német nép érdekében is Gondoskodnak kellőszámú fürdőről és fertőtlenítésről. Ellenkező esetben lehetetlen volna a járványok kitörésének megakadályozása. A német birodalom és orvosai azonban becsületbeli kötelességüknek tartják az ellenségeskedések befejezése után a hadifoglyokat a legjobb egészségben adni vissza. Épen ezért a sebesült foglyok ugyanolyan rendes és szakszerű kórházi kezelésben részesülnek, mint a saját hadseregbeli katonák. Az államok közötti egyezmény értelmében a súlyosan sebesült vagy beteg foglyokat semleges orvosi véleményezés alapján hazájukba visszaküldik. Ugyanez történik a fogságba jutott egészség- ügyi személyzettel, mégha az illető sértetlen is. Emiek azonban az a feltétele, hogy a nemzetközi előírásnak megfelelően tudja magát igazolni. Ugyanígy gondoskodnak róluk szellemi és vallási tekintetben is. Filmek bemutatása) megengedett és könyvek s újságok is rendelkezésükre állanak. Vallási gyakorlatait ki-ki zavar takk mil végezheti. A hadifoglyok hozzátartozói az ellenséges államokból tetszés szerinti mennyiségben küldhetnek leveleket és csomagokat, amiknek mielőbbi kézbesítéséről gondoskodnak. Maga a fogoly is küldhet levelet hazájába. Minthogy a foglalkoztatás jótékonyan hat, megkísérlik a legénységi állományú, munkaképes foglyok megengedhető és egészséges foglalkoztatását megfelelő bérek ellenében. Altisztek önként jelentkezhetnek munkára és ezt teszik is szép számmal. A tisztek sporttal foglalkoznak és írásbeli munkákkal. Minden hadifogoly közvetlenül, vagy bizalmi embere révén a táborparancsnokhoz fordulhat. Ő maga is, — mint ahogy a véderőparancsnokság illetékes osztályának vezetője — maga is hadifogoly volt a világháborúban és így különös megértést tanúsít a rábízottakkal szemben és szívesen tesz eleget minden teljesíthető kívánságnak. A hadifoglyokon kívül internálták az ellenséges államok polgár alattvalóit is. Noha róluk a már említett 1929 évi egyezmény nem gondoskodik, Németország késznek mutatkozott, hogy ezt rájuk is kiterjessze. E tábor is a véderőfőparancsnokság hatásköre alá tartozik. A polgári internáltakat hozzátartozóik meg is látogathatják. Németország a jövőben is e szellemben dolgozik tovább s reméli, hogy az ellenséges államok is hasonló képen cselekszenek. — Az angina pectoris — a rohamokban fellépő nyomasztó szívtáji fájdalmak — kezelésében reggel éhgyomorra fél, esetleg negyed pohár természetes »Ferenc József« keserűvíz is elegendő ahoz, hogy a belek oly igen fontos működését elrendezze és megfelelő anyagcserét biztosítson- Kérdezze meg orvosát! fc •. ' i , Budapestről jelentik : Csubrilovics Branko jugoszláv földművelésügyi miniszter és Kon- stantinovics Mihajlov tárcanélküli miniszter elutazásuk előtt fogadták a MTI munkatársát, aki előtt a következő együttes nyilatkozatot tették: — Most, amikor elhagyjuk Magyarországot, különös súlyt helyezünk annak hangoztatására, hogy a legjobb benyomásokkal távozunk szép országukból. A budapesti mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár mintaszerűen megszervezett intézmény. ; Darré birodalmi közélelmezési miniszter pénteken este fogadta a budapesti bel- ési külföldi sajtó képviselőit. Hangoztatta, hogy a legmélyebb hatással volt rá az a vendégAnitám, április 6. A török kormány jegyzékben tudatta az angol kormánnyal, hogy Törökország nem járul hozzá a Fekete-tenl- ger blokírozásához. Törökország megszakított ugyan minden gazdasági összeköttetést és forA mezőgazdasági cselédkérdés megint erősen foglalkoztatja a közvéleményt. Csak legutóbb is két vármegye, Heves és Pest megye közgyűlése tárgyalta a gazdasági cselédek ügyét s mindkét vármegyében hangoztatták, hogy a cselédek nem jelentkeznek szolgálatra, sőt sok helyen elhagyják munkahelyüket, kijelentvén, hogy a jövőben nem kívánnak elszegődni -Pest vármegyében máris gazdasági cselédhiány van és az a kísérlet, hogy ruthén mezőgazdasági munkásokat telepítsenek az Alföldre, sikertelen maradt^, meri azok otthon is találnak elegendő munkát. Nem feladatunk, hogy ezeknek a jelenségeknek okait vizsgáljuk. Az alábbiakban a magyar mezőgazdasági cselédség helyzetét kívánjuk áttekinteni. A gazdasági cselédek szegődtetését szabályozó újabb rendelkezések értelmében mindenév április 1-én van a »helyreállás«, vagyis az a nap, amikor az éves gazdasági cseléd munkaéve megkezdődik. Ha helyét változtatja, április 1-én áll be. új .munkahelyére. A helyreállást rendszerint két hónappal megelőzi a »SzóUítás«, amikor gazda is, cseléd is kölcsönösen nyilatkoznak, hogy felmondják-e a helyet, vagy maradnak, illetve megtartják a cselédet. Az Alföld egyes vidékein, kisgazdáknál szokásos, hogy a cseléd karácsonytól vízkeresztig »nem áll helyt«, hazamegy a falujába, ünnepel. Ezt az évszázados szokást az újabbi rendelkezések sem tudták addig megtörni, ezeken a helyeken vízkeresztkor változtat helyet a cseléd. A régebben szokásos újévi helyreállással szemben az újabban bevezetett április 1-i helyváltozásnak kétségkívül megvan az az előnye, hogy megszűnik a cselédeknek a legzordabb télben való hurcolkodása. Viszont hátránya, hogy a cseléd jelentős jövedelmi forrását alkotó baromfinevelést lényegesen hátráltatja. Épen ilyenkor folyik legnagyobb mértékben a keltetés és ez a tenyésztési aktus teljes nyugalmat kíván, nem bírja el az átszállítást. Tehát vagy tönkremegy a keltetés, vagy várni kell vele az átszállítás megszeretet, amellyel Magyarországon fogadták. A magyar főváros szépsége valósággal elragadta. A mezőgazdasági kiállításon mintegy keresztmetszetben megismerhette a magyar mezőgazdaság helyzetét. Mint szakember is csak a legnagyobb elismeréssel szólhat a magyar mezőgazdaság teljesítményeiről. A mezőgazdasági kiállítás megtekintésekor öröm teljes élmény volt számára, amikor a Kormányzó Ur ŐfÖméltósága maga.nyújtotta neki a felvilágosításokat a legnagyobb szakértelemmel egyes kérdésekről. A miniszter ezután a legnagyobb elismeréssel szólt a Bábolnán látottakról. Végül hangsúlyozta, hogy a legjobb benyomással távozik Budapestről. »»» o ««« galmat a háborús Németországgal. — mondja a jegyzék —, de nem enged beleszólást a többi országokkal való forgalmi viszonyaiba és a török állam belügyeibe. »»» o««« i történtéig, ami már késedelmet és kárt jelentMásik hátránya az áprilisi cselédköltözésnek, hogy a cselédkertet későn kezdik megmunkálni, bevetni, így későn hozza termését is,, amikor már csak alacsony áron értékesíthetők 'a termelvények. Rendes cselédasszony április 1-ére már régen bevetette kertjétAz uradalmi konvenciós cseléd évi átlagos bére a lakáson, fűtésen és világításon kívül 16—18 mázsa gabona, az úgynevezett paran- csoló-cselédeknek (béresgazda, majorgazda, kocsisgazda, tehenesgazda, kulcsár, csősz^stb.) ennél több. 20—24 mázsa. Egy tehéntartás egy borjúval (gazdának rendszerint 2 tehén- tartás) vagy napi 1—2 liter tej, 4—600 négyszögöl kerti föld, egy kát. hold tengeri-föld (gazdáké több), 24 kg. só, sertés- és baromí- íiíartás. Készpénz negyedévenként 50 P. A konvenciós cseléd egészségügyi ellátásban is részesül családjával együtt. — Egyes vidékeken a koávención kívül még más járandóság is adódik, így például Csongrádiján 24 kg. szalonna és egy pár csizma is jár az uradalmi cselédnek. Kisgazdáknál az úgynevezett bennkosztos cseléd, vagy legény béres évi javadalmazása vidékenként változik. Ma általánosságban azt mondhatjuk, hogy a bennkosztos cseléd havi 25—30 P készpénzt kap az ellátáson kívül. Ahol természetben kapja a bérét, vagy annak egy részét, ott rendszerint úgy alakul a dolog, hogy 9 mázsa búzát, 9 mázsa csöves tengerit, 100 P készpénzt és egy pár csizmát kap egy esztendőre. Vannak vidékek, ahol eliez még egy választási malac járul. Amelyik legény-béresnek a közelben van a mátkája, az mosás helyett 4 kg. szappant kér és maga gondoskodik a mosatásról. — Ismételjük, hogy ezekben átlagos szokásokat jelöltünk meg, amelyek nemcsak vidékenként, de még egyes esetekben is gyakran módosulnak. így például a jó búzatermő talajú Csa- nád megyében a bennkosztos cseléd egész Törökország a feketetengeri blokád ellen. A gazdasági cselédség ügyei-bajai
