Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-04-20 / 90. szám
19-10- április 20. ZALAMEGVEI ÚJSÁG 3 A magyar „Békezarándokiás“ Boldog Margit szenttéavatásáért. Rómából vett értesülés szerint nemsokára beteljesedik a magyar nemzet régi vágya, hogy IV- Béla király leányát a Nyulak szigetén szentség hírében elhúnyt és a már régebben boldoggá avatott Margit király leányt az Anyaszentegyház a szentek sorába emeli. E hír vétele után az Actio Cathoüca Országos Elnöksége elhatározta, hogy Budapesten feleleveníti az évról-évre szokásos Szent Mar- git-szigeti országos leányzarándoklást, amelyet az idén május 5-én, vasárnap rendeznek meg, amikoris a Szent István bazilikától kiindulva Budapest és környékének leányifjúsága Boldog Margit ereklyéjét kísérve és a főváros utcáin végighaladva a Szent Margitszigetre vonul, ahol Boldog Margit egykori zárdája romjai és sírjának közelében tartják meg az ünnepséget. Boldog Margit közeli szenttéavatásával kapcsolatban az a bejelentési érkezett az Actio Calholica Országos Elnökségéhez, hogy Serédi Jusztináén dr., Magyar- ország bíboros herceg prímásának főpásztori vezetésével a Rómába jnduló prszágos magyar nemzeti »Békezarándoklás«-hoz csatlakozik Boldog Margit szenttéavatását kérő magyar küldöttség is. A római »Békezarándok- lás« részletes programmját az Actio Caíholica Országos Elnökségének szervezési szakosztálya (Budapest, IV-, Ferenciek-l ere 7.) a jövő hét végén adja ki. A rendezőség előre jelzi, hogy a zarándoklásban útlevél nélkül lehet régztvenni. * Külön iparvágányt építenek a vasúttól a Budapesti Nemzetközi Vásár területére. Budapestről jelentik: Alig néhány nap; múlva, pénteken, április 26-ón nyúlik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár. Azok a hatalmas ustorok és óriási tereket alkotó kiállítási csarnokok és paviilonok, amelyekből a vásárváros felépült, már csak azt várják, hogy a kiállításra kerülő tárgyak százezreit elhelyezzék bennük. A berendezéssel kapcsolatban a kiállítás rendezősége — úgyszólván az utolsó pillanatban — csaknem megoldhatatlannak látszó súlyos feladat elé került. Kiderült ugyanis, hogy — különösen a gépipar — olyan hatalmas méretű és olyan nehéz súlyú alkotásokat akar kiállítani, amelyek még a legnagyobb teherautókra sem férnek rá és úgyszólván ki sem lehet azokat szállítani a kiállítás területére. Képzeljük csak el, hogy több mint 1500 kiállítója van az idei vásárnak, amelyen hét külföldi állam is egészen nagyszabású kiállítással vesz részt. A nagy ipartelepeknek tudvalévőén mind saját vasúti vágányaik vannak, oda tolatják be a tehervagonokat s a nehéz gépeket és gyártmányokat ott vagonírozzák be. A vasúton érkeznek a külföldi országok kiállítási anyagai is. Ezeket pályaudvarokon kirakni és onnan a kiállítás területére szállítani ugyancsak költséges és bonyolult munka lenne. A feltornyosult szállítási nehézséget a vásár rendezősége úgy oldotta meg, hogy a legközelebbi vasútii vonalból kiágazóan külön iparvágányt építtetett a vásár területéig- Ez a hatalmas munka egész munkássereg igénybevételével két éjszakán át tartott, mert csak éjszaka Lehetett dolgozni, hiszen az iparvágány igen forgalmas útvonalakon vezet keresztül. Most már elkészült a nagy mű és aránylag könnyen érkezik a rengeteg kiállítási anyag, amelynek leltári értéke több mint 20 millió pengő. A kiállítás területén is vígan folyik a kiállítási csarnokok berendezése, hogy a vásár megnyitására minden olt álljon a maga helyén. Az utazási és egyéb kedvezményeket biztosító vásárigazolvány minden utazási és me- netjegyirodában, valamint a vásár minden tb. képviseleténél az érdeklődők rendelkezésére állanak. — o — Miért leszűrik bágyadtak, ha jön a tavasz ? Ekkora tél után, amely már féléve köti szobához a szegény városi polgárt, valami joggal érezhetjük megváltásnak, mire mégis kisüt a tavaszi nap. Reméljük, hogy a nehezen vonszolt tél után nagy megkönnyebbüléssel, felfrissülve élvezhetjük a szabad természet termékenyítő levegőjét. Csak aztán rossz néven ne vegyük a valóságtól, ha majd az derül ki, hogy á tavaszi felfrissülés, noha talán joggal nem is illetne, nem áll be mindjárt. Sőt, hogy a tavasz eleje, legalább is néhány napig, de még hetekig is inkább bágyadtságot hoz. Egyikünk azt fogja hinni, hogy az utolsó hidegekben meghűlt és valami betegség bujkál nehézkes tagjaiban. Másikunk azt érzi majd, hogy hiába, öregszünk, miár a tavasznak se tudunk úgy örülni, mint hej, régen !... Aki kevésbé ér rá, hogy elgondolkozzék rajta, az majd csak úgy félig veszi észre s talán estik utólag csodálkozik egy kicsit, hogy az idén nem teljesedtek a tavaszi reménységei. Végül pedig, ha jól megnézzük, majdnem az a fordított helyzet fog kiderülni, hogy épen azok lettek bágyadtabbak, akik számára a leginkább vártuk a felfrissülést. Az öregek és a betegek talán még a legzavartalanabbul megkapják a tavaszi lendületet, a fiatalok és erősek ellenben csak .némi lappangás után, ami bágyadtan, nehézkesen, majdnem beteg érzések közt kezdődik- i A mi mérsékelt égövünk kellemes és egészséges változatossága évről-évre meghozza a tavaszi reménységeket, de azt a csalódást is, hogy a tagjainkba nem költözik mindjárt úgy bele a frisseség, ahogy vártuk. Lelki életünk gyöngéi közé tartozik, hogy akárhányszor éljük ezt át, mindig újra meglepődünk tőle és még piéltatlankodunk is rajta egy kicsit. Holott hiába, ez a szervezetünk természetes rendje. •' ' A sugáréhség. > A tavaszi bágyadtság első fele tulajdonképen csak az, hogy a téli elbágyadás nem1 takarodik ki belőlünk olyan hamar, mint sze- retnők. A hosszú tél alatt lassanként áll be ; ameddig életmódunk egyenletes, addig alig is vesszük észre, talán csak az igen hosszú és kemény lelek vége felé érezzük, hogy már nemcsak a hangulatunk, hanem egész tes- tünk-lelkünk kívánja a tavaszt. A szervezet télen igen keveset kap a szabad levegő erősítő hatásaiból. Legioképen a természetest fény hiányától szenved. f Ilyenkor venni észre, hogy nemcsak a hi-i deget-meleget és az oxigént kapjuk a szai- badban, hanem azokat a sugárzásokat isA amelyekből igen sokféle van a természeles világításban — nemcsak a verőfényben, hä nem borús időben, árnyékban is. Nem is ismerjük ezeknek a sugárzásoknak minden részét, kiváltképen pedig lehetetlen számorn- larlanunk, hogy hol miféle van belőlük. Dej annyi bizonyos, hogy a szabadban mindenhol van belőlük annyi, amennyit a szobai fűtés és világítás nem tud adni- Akármilyen egészséges, »higiénikus« a téli szoba : hiányzik belőle valami, ami a szabad levegőn m£g[ rossz időben is megvan- A városi levegői pora úgyis elég sokat elfog ezekből a sugarakból, de még a maradékuk is nélkülözhetetlen tápláléka az embernek és amikor hónapszámra hiányzik, vagy csak igen kevés van belőle, akkor a hiányukat érzi. Bizonyos »sugáréhsége« támad, amit többnyire épen tavasszal vesz észre, amikor friss szeretne lenni, amikor már mozogni kezdhetne, de ehelyett inkább a bágyadtságot érzi, amely a sugár-koplalásnak épenúgy kísérő jelensége, mint a hiányos táplálkozásnak. Míg pedig épen az érzi jobban, akinek élénkebb testi működései a sugárzásoktól is többet követelnének : a fiatal, erős és egészséges ember. A tamsz szaga. A fiatalabb, frisebb szervezet érzi meg jobban a tavasz másik bágyasztó hatását is : aki tudja, hápy ezer éves örökségünket, amelyben nekünk is -részünk van az igazi tavasz ébredésében. Olvasni nem tudó néma társaink a teremtésben : az egysejtű gombáktól az egész növény- és állatvilág érzi ezt, még tudósainknál is sokkal jobban. Amikor minket még becsaphat a hőmérő, ők már egész pontosan érzik, mikor van itt az újraéledés ideje ; a közmondásos medvénél is jobban érzik a még alacsonyabb rendű élőlények, legeslegjobban pedig a szemmel láthatatlan egysejtűek, a sehopnan se hiányzó baktériumok és társaik, amelyeknek leír- halatlan számú milliói kelnek életre, amikor csalhatatlanul beáll az igazi tavasz. Ezeknek az újraéledése adja azt a »tavaszi szagot« is, amelyet épen olyan lehetetlen leírni,, mint a többi szagot, amelyről azonban a jószaglású ember minden műszernél biztosabban megállapíthatja, hogy most már csakugyan itt a tavasz és várhatjuk, liQgy megkezdődjék a szemmel látható zöldülés is. Akármilyen függetlenné tett bennünket a városi élet a szabad természet nehézségeitől, hatásaitól és »szeszélyeitől« : azért mégse lehet kidobni életünkből testünk-lelkünk egyszerű, élőlényi, teremtett-állati törvén nyeit- Ezek közül az egyik az a tavaszi ösztön, amely a fűlött-világított, motoros-rádiós világunkban se szűnt meg és egyik természetes oka a tavaszi bágyadtságunknak és a velejáró nyugtalanságainknak, »idegességünknek« is. 250 divatos TAVASZI KABÁTBÓL választhat. Minden darab fővárosi szalon-munka. Schütz Árúház*
