Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-04-20 / 90. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1910 ápri is 20. Legjobb hajópáncél a viz. A kilőtt gránátok nyolcvan százaléka hatástalan a tengeren Jelenkorunk nagy háborúja, mint tudjuk, legjavarészt tengeren zajlik le s nagyon valószínű, hogy ott is fog eldőlni- Úszó városok, víz hátán robogó várak népesítik be a nagy vizeket s ha néha találkoznak ugyancsak olcsón mérik az emberéletet. Ma már természetesen csak acélból épült járművek vívják •csatáikat s már 20—25 kilométerről megkezdik egymás lövetését. Ez az építési mód azonban igen fiatalkorú, jnert még 1870 körül is fahajók csatáztak a tengereken- Jói emLó- ikezhetünk a tegethoffi időkre, amikor az osztrákok nagy tengernagya a 'fából épült fregattjával az Adrián ugyancsak nagy károkat okozott az ellenségeinek. Pedig akkor már vashajók is léteztek, mert hiszen 1775- ben Franciaországban vízre bocsátották az első vashajót s a szakértők ama állításával szemben, hogy ez a jármű — mivel anyaga nehezebb fajsúlyú a víznél — azonnal elsüllyed : nagy ámulatára a vasból épült korvett vígan úszoLt lova s amit addig képtelenségnek hittek, pompásan be is vált a spanyolok elleni kalózkodásban- < A HADIHAJÓK PÁNCÉLZATA. gőt, mint ellenállást, a sebességgel szemben. Egy kétszáz kilométer órasebességgel száguldó járműnek nyolcszor akkora ellenállást kell lcküzdenie, mint annak, amely óránként csak száz kilométeres sebességgel halad. A sebesség fokozásával az ellenállás óriáisá arányban növekedik. A víz azonban a levegőnél 720-szorta sűrűbb, a folyadék tehát, mint rendkívül rugalmas anyag, majdnem teljesen lefékezi az ágyúlövedékek irtózatos erejét- A hatás ereje vagy gyengesége még attól is függ, milyen szögben éri a gránát a víz felületét. Ha a lövedék nem a hegyével, hanem az oldalával csapódik a vízfelületre : nem fúródik a folyadékba, hanem visszavágódik, úgynevezett gellert kap és ismét a levegőbe perdül, de kezdősebessége már megtört és átlagosan egy harmaddal rövidebb lesz a röptávolsága, mint volt a vízfelülettel való érintkezés előtt. Az oldalával a vízre vágódó gránát legtöbbször felrobban, de ha ez is elmarad, néhány kilométeres újabb repülés után teljesen hatástalanul a tengerbe hull és elsűlyed. Igen ritka a találat a víz alatti hajórészeii s csodálatosképen, de érthetően csak akkor lehet arról szó. ha a gránát igen nagy távolságból érkezik. A lövedék ugyanis a röp- pálya végén sokkal nagyobb szögben éri a vizel, mondhatnék, a magasból egyenesen aláhullik s -ha kivételes szerencséje volt a tüzérnek, a gránát a hegyével ferdén fúródik a vízbe, eléri a hajólest vízalatti részét és szétmarcangolja a hajópáncélzatot. Ami a hajó víziül ölti részét illeti, a találati esély itt rendkívül csekély. Mihelyt ugyanis a hadihajó csatasorba jut, azonnal oldalát mutatja, lehál egész jelentéktelen, keskeny sávot nyújt az ellenségnek. Ennek az az oka, hogy az ágyúcsővel szembeforduló hajó egyetlen telitalálat esetén helyrehozhatatlan sérülést szenvedne, mert a gránát valósággal végigsöpörné a fedélzetei hosszában, lerobbantaná a hajóhii.akat, páncéltornyoi-at és ha időzítve van, ezenfelül még a hajótestbe is belehatolhalna. Az oldalát mulató hajó fölött azonban rendszerűit találat nélkül röpül el v s ha talál is, az oldalsérülés sokkal ^gyorsabban és könnyebben javítható ki. A vízfölötli tengeri harc eredményével szemben ezért mutat aránytalan íensőbbsé- get a tengeralattjáró-akció. A torpedó ugyanis sohasem kerül a víz fölé, hanem indulása pillanatától kezdve a vízben mozog Lova és az ellenséges célpontot majdnem mindig derékszögben éri. A tengeralattjáró mielőtt kilőné a torpedóját, mindig gondosan megkeresi a legjobb kilövési helyzetet és sohasem támad élűiről vagy hátulról : mindig oldalról várható a torpedója. Ha találatot ér el: a torpedó hallatlan robbanó ereje halálos sebet üt a legvastagabb páncélzaton is s mivel — mint már jeleztük — a csatahajók víz- alatti része alig páncélozott, epen a legkönnyebben sebezhető részén üt óriási be- foltozhatatlan léketA szakértők számításai szerint a vízfelület fölött kilőtt gránátok alig húsz százaléka ér el találatot, vagy ha talál is, nem adj aj a kíKorunk legmodernebb csatahajóit természetesen vastag acélpáncélzat védi a számos veszedelem ellen. Nem páncélozzák ellenben a tengeralattjárókat és a torpedónaszádokat, mert a páncél mindig mély járatot eredményez súlyánál fogva- A torpedónaszádok előnye rendkívüli gyorsaságuk, ezek tehát nem bírják el a nagy terhelést. Ezzel szemben a csatahajókat részben 25—40 centiméter vastag aoélpáncél borítja a vízvonal fölött. A hajónak az a része., amely a vízben vaip nem igényel páncélborítást. Hogy miért nem, azt alább megmagyarázzuk. A nagy csatahajók kilenctizedrésze víz alatt van és csak a fedélzet egész keskeny, párkányzata, valamint az ágyútornyok ósí hajóhídak maradnak víz fölött. Ha a csatahajó túlságosan kiemelkednék a vízből, az ellenségnek kitűnő célpontot szolgáltatna s mivel a sebessége nem túlságosan nagy, ez a célpont minden esetben az ellenséges tüzérség eredményét jelentené. Mivel pedig a legerősebb páncélzat sem nyújthat kellő és biztos védelmet a mai páncéltörő gránátok ellen, a legjobb védekezés : a víz alá bújni Ma már olyan gránátok »dolgoznak«, amelyek könnyedén átütik az egyméteres páncélzatot is, ha derékszögben és húsz kilométeres távolságon belül találnak. Oktalan eljárás lenne tehát az esetleges erősen páncélozott, de vízfölötli fedélzettel megjelenni ezeknek a nagyhatású gránátoknak a pergőtűzében. A VIZ, MINT MEGMENTŐ. A legmodernebb hadihajókat ma már úgy építik, hogy alig látszik ki belőlük valami a vízből s ezt a vízalalli részt egyáltalán nem is páncélozzák, legfeljebb a vízvonaltól lefelé félméter mélységben látják el acélpajzzsall. A vízalatti részt úgyis maga a víz védel^ mezi a lövedékek ellen. A vízbe csapódó gránátok majdnem száz százalékban hatástalanok és ártalmatlansáy guk azonnal érthető, ha egy fizikai törvényt veszünk figyelembe. Vegyük alapul a leveA holnap hősei ERROL FLYNN * Kezdjük a végén : e sorok szerény írója, ■ akit a sok mozilátogatás oly kőszívűvé lett, hogy — hölgyeim, bocsássanak meg! — még a »Várlak« legríkatóbb jeleneteinél is1 száraz maradt a szeme, ezt a filmet végigtapsolta és visongta a boldog publikummal. A »Holnap hősei«-nek egyszerűen nem lehet ellenállni! Benne van az amerikai filmek minden száguldása, fiatalos ereje, mesemondó vénája, modern hősiessége ! O A siker fontos tényezője a káprázatos és “ minden négyzeImiiliméterében élethű színes képek. Tavaly a Robin Hoodnál néha még egy kicsit lila volt az égbolt és a fák leveleinek színe a schweinfurti zöldre emlékeztetett, esztendő alatt azonban nagyot fejlődött a lechnicolor-eljárás, mert most már olyan gyönyörűek a képek, hogy a cselekmény nélkül, önmagában is sikert biztosítanának a mozinak. 3 ERROL FLYNN megint a reltenhetellen fiatal férfit játsza, akit nem fog a fegyver, mert védi a bátorság és a biztos fellépés golyót álló páncélja Amikor barna boringében szabad nyakkal, hetyke bajuszkájával arcát a nap felé fordítva megüli a lovat, a nézőtéren ülő hölgyek hangosan fel só hajtanakNo, de álljunk csak meg egy §zóra a verekedés szónál. Van ebben a filmben egy negyedórás tömegverekedés, ennél izgalmasabban és ugyanakkor mulatságosabbat a film egyszerűen még nem produkált ! A kalandorokkal teli fejlődő város legnagyobb mulatójában tűznek össze a legények. Mindenki mindenki ellen harcol, ököllel, tenyérrel, foggal, csizmával, székkel, sörösüveggel. A legjobb, amikor Errol Flynn barátja lasz- szóval fogdossa ki a tömegből az ellenfeleket- A verekedés végén meg akarják lincselni, már a nyakában a kötél, amikor Errol Flynn egymagában, puszta kézzel odalép az ellenséges feldühödött banda kellős közepébe és megmenti barátját- Hogy tapsoltunk-e utána, ? Még most is ég a tenyerünk... 5 Van ebben a filmben ezernyi humoros ötlet és természetesen szerelem is. Erről a furcsaszemű, porcellánbabaarcú Olivia de Hallivand gondoskodik. Ruháinak színe gyönyörűen »jön ki.« Külön egyest érdemel Errol Flynn két barátja, a medveképű és a bivaly- pofájú. Azt hisszük, senkit sem kell külön felszólítani, hogy megnézze az Edison új filmjét- A film szombat-vasárnap kerül vetítésre az Edisonban. >
