Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-06-28 / 146. szám
**.«rkesztőség és Vzéchenyi-lér 4. kiadói)ivatal : Zalaegerszeg, Tclefouszára : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : évre * pengő. — MMMnWH egy hónapra 1.50 P., ncgyed- Hirdetések díjszabás szerint. A kérdések egész tömegét fölveti a szemünk elölt most lejátszódó óriási erőmérkőzés. Ebben a mérkőzésben ugyanis hatalmas méretű erőforrások, a tizenkilencedik század technikai kultúrájának minden) felszereltsége vesznek részt- Ugyanakkor két. egymással végső elszántsággal, életre-lialálra birkózó erkölcsi felfogás viaskodik. A kérdések a harc kimenetele, az emberiség jövőjének kialakulása, az új korszak esélyei és végül nemzetim kinek e roppant horderejű világesemények sorába való beállása körül forognak. Aki a ma teljes erejével tomboló' s a továbbiakban talán még rettenetesebb orkánná váló világválságot gazdasági és más egyéb materiális okokkal akarná magyarázni, az nemcsak téved, hanem szinte azt mondhatnék. hogy rosszhiszeműen félre akiarja vezetni embertársait és nemzettestvéreit a dolgok igazi lényege felől. Ilyen méretű és ennyire az egész kultúremberiség összes élet- ereit és életcsatornáit érintő világégések benső okai mindig s elsősorban erkölcsiek. Általában ti történelemnek nagy világrészeket érintő eseményei az emberiség szellem történeti ösz- szefüggései nélkül semmiképen meg nem érthetők. \ Azokat a mélyenfekvő nagy erkölcsi hatóokokat keli tisztán látnunk, amelyek ilyen nagy arányú történelmi krizisl kiváltanak. Annyival is inkább, meri saját nemzetünk léte nem egy elkülönített valami abban az emberi közösségnek, amit Európának nevezünk. Épen ilyen, mindent megrázó események közepette kell egészen tisztán és világosan felismernünk a történelmi helyzetünkre haló erőket, hogy nemzetünk életét egészséges és jövőt jelentő irányba igazíthassuk. Miért is következett he Európának mai lángbaborulása ? Azért, mert a tizenkilenc cetlik század liberális'-malerialista-techiiikai-i plutokrata eszméin felépült állami és társadalmi élei nem adott elég erkölcsi alátámasztást sem a társadalmi, sem a gazdasági, sem a politikai közlevékenységnek. Röviden azt is mondhatnék, hogy a most összeomlana] készülő tizenkilencedik század Európája saját lelkiismenetlenségébe pusztult bele. Ennek a szörnyű lelkiismerellenségnek egyetemes eszeveszetlsége olyan erkölcsi káoszt hozott létre Európában, amelyet már szinte erkölcsi nihilizmusnak is bátran nevezhetnénk. És ez az erkölcsi káosz lassan; már az egész élet minden tereire kiható lehetetlenülést teremtett, mert örök s az embet- ríség egész történelmét is uraló törvény az, hogy, ahol az erkölcs örök hatóerői meglaj- zulnak vagy hiányoznak, ott államok, nemzetek, népek, családok s egyének élete egyaránt a pusztulás mesgyéine terelődött- A tizenkilencedik századnak ez az erkölcsi nihilizj- musa, amely bizonyos fokig a Voltaire-féle racionalizmus eszmeköréből táplálkozott, elo- reláthatóan a. végzetes katasztrófák felé sodorta Európa nemzeteinek életét Annak a világrendnek, amely nyilvánvalóan, sőt szinte kérkedően Isten világos parancsának a mellőzésével egyes nemzetek, vagy a nemzeteken belül egyes társadalmi rétegek egy oldalú érdekeinek rövidlátó túl támogatásával állandósítani akarta az igazságtalanságot a jogfosztást és a méltánytalanságot — el kell pusztulnia. Mert haladás- és fej 1 ődésképtelenségel. és az 'örök erkölcsi törvény nemismerésének halálos csíráit hordja magában. Ez a világrend ítélte el a magyar j nemzetet Trianonban s ez vette el a Német- 1 birodalom gyarmatait, ez kovácsolta össze a kisanlardol egy élő nemzet örök gúzsbakötésére. Ez rótt szinte elviselhetetlen hadisarcot még külön a meggyilkolt államokra és nemezetekbe s ez a világrend vívja most utolsó harcát hatalmi pozícióinak megtorlásáért. Ám ez a harc már csak amolyan refLexmozgás... Ez a harc egy letűnt s erkölcsiségében. hazug, képmutató világrend megdöntéséért indult és azt csak úgy tudjuk helyesen s neniAz Orient Radio jeléig: : A király személye körüli miniszter tegnap az alábbi közleményt adta ki : 1. Ma 12 óra 30 perckor Ő felsége, Károly király elnöklésével koronatanács ült ! egybe a bukaresti királyi palotában-. 2. A La- nács tárgyalta azt a jegyzéket, amelvet a szov- > jet kormány 26-án 22 órakor nyújtott át ■moszkvai követünknek és amelyben a szovjet kormány Besszarábiának, valamint Bukovina északi részének átengedését kéri és amelyre a szovjet kormány június 27. napjának fogain án kéri a román kormány válaszát. 3. Attól az óhajtól vezérelve, hogy a Szovjetunióval a békés kapcsolatot fentartsa, ia tanács jóváhagyta a román kormánynak azt a határozatát, hogy ké[- rik a Szovjetunió kormányától, jelölje meg a helyet és időpontot,, ahol és amikor a\ két kormány kikülr a öt lei talál koz hatnak a szovjet jegyizék irÁc ff tárgyalása végett. A Szovjetunió válaszát várják a kormány javaslatára. 4. A koronatanács ülésén resztvettek az összes királyi tanácsosok, köztük! Tatarescu miniszterelnök, Urdarianu, a király személye körüli miniszter, a kormány, valamennyi tagja, valamint a vezérkar főnöke. Belgrádbó! jelentik : A besszarábiai kérdésben po’i ikal körökben mindeddig semmiféle nyilatkozat sem hangzott el, mert szemmel láthatóan várják a román választ és az ultimátum szövegének közzétételét. Az általános vélemény az volt, hogy Románia lényegében elfogadja a szovjet követeléseket. Jugoszláviát a szovjetorosz-román viszony lényegében nem érinti és így részéről semmiféle állásfoglalás nem várható. A szovjet előbb elfoglalja a területeket és csak azután tárgyal. A Slefani Iroda jelenti Bukarestből : A szovjetorosz csapatok megkezdték a bevonulást azokra a területekre, amelyeket Molotov külügyi népbiztos az ultimátumban rnegjezetünk éleiére is kíhatóan s okosan megítélni, ha azt «a történelem igazi távlatainak! szempontjából mérlegeljük. Egy új világrend megszületésének óráiban élünk. Ez az új világrend a történelem örök törvényei, a szellemi és erkölcsi megújhodás és fejlődés irányaiban történik s alakul ki- Kihatásai egyetlen nemzet életéi sem hagyják érintetlenül. Azért saját nemzetünkkel szeml én legelemibb kötelességünk : mélyére nézni azoknak a hatói- erőknek, amelyek ’a világválságot létrehozták s meglátni, ahogy ez az új világrend az emberiségei s benne a mi nemzetünket is érin- • leni Jogja. (—j lölt. Gépesített osztagok vonultak be Besszará- bia és Bukovina megszállására. Az a parancs, hogy még ma eslig Bukovinában Csernovicot, Besszarábiában pedig Kisinevvet és Cetatea- Albát meg kell szállni. Súrlódások nem fordultak elő. A román katonák parancsot kaptak, hogy minden ellenállás nélkül vonuljanak vissza A bevonuló orosz csapatokat repülőrajok kísérik. A szovjet kormány már elkül- dötle válaszát Romániának. A jegyzék szerint először elfoglalják a kívánt területeket és csak azután tárgyalnak a részletkérdésekről. Szétszakad RomásiUs. Róma, június 28. A MTI jelenti : A Message«.) szerint Olaszországban nagy figyelemmel kísérik Bulgária magatartását. Bolgárja is hasonló módon lé}) fel, mint Oroszország. A MTI jelenti ; Budapesten is nagy izgalommal tárgyalják a szovjetorosz bevonulást, mert ez felveti Magyarország számára is a keleti határok kérdéséi. Csütörtökön délután Teleki miniszterelnök és Csáky külügyminiszter sürgős megbeszélést folytattak a német és olasz követtel. Magyarországon az 1938. évi cseh helyzet és a mostani román helyzet között hasonlóságot találnak. A magyar kormány most is arra az elvi álláspontra helyezkedik, hogy mivel Románia elismerte Oroszország követeléseit, Magyarország lövetelé- sei is felszínre kerülnek. A Popolo di Roma hangoztatja, hogy a szovjetorosz bevonulásnak beláthatatlan következményei lesznek. A magyar fővárosból érkezett jelentések hangsúlyozzák, hogy Budapesten a románt probléma sürgős megoldását várják. Magyar- ország követeléseit teljes egészében rendezni kell A Gazetta del Popolo szerint 24 órán helül már súlyosabb Jesz a helyzet. Magyarország felkészült minden eshetőségre. Ha Románia nem volna hajlandó Magyarország követeléseit teljesíteni, akkor a magyar kor-? mánynak a legnagyobb eréllyel kellene fellépnie /»>o(<( A szovjet követelései nagy izgalmat keltettek a Balkánon és a Duna medence többi országaiban.
