Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-06-28 / 146. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 június 28. A kormányzó leányának temetése. Ifjabb gróf Károlyi Gyuláné holttestét ma reggel átszállították a királyi vár krisztinavá­rosi szárnyának földszinti csarnokába, ottj ravatalra helyezték. Az egész terem virágok­kal és koszorúkkal volt tele. A koporsó lábá­nál hatalmas fehér rózsakoszorú volt, amely­nek szalagján ez a felírás áll : Megtört, bána­tos szüleid. Mellette férjének rózsaszínű ko­szorúja szalagján »Gyula; felírással. A kö­zönséget, amelynek soraiban az ország összest előkelőségei képviselve voltak, 10 órakor en­gedték a terembe. Háromnegyed 11-kor ér­kezett meg Seré & Jusztináén dr. bíboros her­cegprímás és Teleki Pál gróf miniszterelnök. A gyászoló család 11 órakor vonult be a gyászterembe s azután megkezdődött a gyász- szertartás, amelyet Harza Lajos dr. pápai; kamarás végzett nagy papi segédlettel. Gyász­szertartás után a koporsót a nyugati pályaud­varra szállították. A kocsit a kormányzó és családjának gépkocsii követték. A pályaudva­ron a kormányzó családja is felszállt a külön­vonatra, amely a holttestet Kenderesre vitte. A kormányzó gyászában váló osztozás je­léül Zalaegerszegen a vármegyeházára és több középületre kitűzték a gyászlobogót. Vitéz Teleki Béla gróf főispán a törvényhatóság, Brand Sándor dr. alispán a vármegye közön­sége, Mikula Szigfrid dr. h. polgármester a vá­ros közönsége nevében küldöttek részvéttáv- iratoL a kabinetirodának. Tovább szilárdult a pengő. A svájci piacokon a pengő újból megszi­lárdult. meghaladta minden eddigi árfolya­mát. A pengőt valamennyi nemzetközi piac kedvezően ítéli meg és igen nagy a keres­let úg}» a pengő kifizetés, mint a pengő bank­jegy iránt. Felvétel a Szent Ferenc-rendbe. A Szűz Máriáról nevezett ferences rend- tartomány felvételi pályázatot hirdet Aki fe­rences szerzetespap akar lenni, küldje folya­modványát (mellékelve: a keresztlevelet,szü­letési anyakönyvi kivonatot, iskolai és orvosi bizonyítványt, a szülők beleegyező nyilatko­zatát, hogy fiuktól, mint szerzetestől, semmi­féle anyagi támogatást nem várnak) legkésőbb július 7-ig e címre : Szent Ferenc-rendi Tar­tom ánvfőnökség Budapest, IV-, Ferenciek-lere 8 szem. I ölyamodhatnak érettségizettek, vágy oly ifjak, akik legalább a gimnázium negyedik osztályát jó eredménnyel végezték ; felsőbb osztályúak előnyben részesülnek. A szerzetesi próbaév ellr-Hével a nem érettségizettek, mint ferences papnövendékek végzik a hiányzói gimnáziumi osztályokat ‘ > A ferencrend főkép lelkipászlorkodással, tanítással, bel- és külföldi missziós tevékeny­séggel foglalkozik, s terjeszti Szent Ferencnek, immár 700 éves de örökké ifjú és derűs szel­lemét Jöjjön ei vasárnap Keszthelyre I A magyar középosztály kedvelt balatoni üdülőhelyére. Kényelmes autóbusz és jó vasúti összekötietés. Díjmentes felvilágosítást nyújt Idegenforgalmi iroda Keazthely, Városház, j.»» o «««< A Központi Takarék újabb nagyszabású terjeszkedése. A Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár R. T. nagy mozgékonyságának szolgáltatta bi­zonyságát, amikor megvásárolta a Zalaszent- grót és Vidéke Takarékpénztár R. T. részvény- többségéi. Közgazdasági szempontból igen nagy jelentősége van ennek az üzletkötésnek, mert a Központi Takarékpénztár ezzel a me­gye leggazdagabb vidékét kapcsolja be. Hogy mennyire gazdag Zal ászén tgró t istenáldotta vidéke, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy amíg nálunk egy kát. hold föld katasz­teri tiszta jövedelme 3—4—8, addig ott 45—20 pengő A rétek négyszögölét 1.50—2 pengőért vásárolják. A Zalaszentgrót és Vidékié Ta­karékpénztár gazdasági helyzete is elsőrendű: i a kihelyezési állomány 600 ezer pengő, a be- | tét 250 ezer pengő, a részvénytőbe és tar­talék összege 110 ezer pengő. Saját intézeti székháza van, amelyben a bank és nagyon szép igazgatósági lakás van. Egyéb ingáid tanainak értéke a mérlegben 61.000 P ősz- szeggel szerepelnek. Védett adósainak száma nagyon csekély, aminek oka szintén az, hogy ezek a földek olyan kitűnő hozamúak. A megvásárolt intézet 1881-ben alakult Mai elnöke Schneller Jenő kormányfőtanácsos, esperesplébános. Ezzel a terjeszkedéssel a Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár még hatékonyabban lesz képes megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyeket városunk és vi­déke közgazdasági életének erősebi) fellen­dítése érdekében maga elé tűzölt­Erdély magyarsága. Két milliónál több az Erdélyben élő magyarok száma. »Az erdélyi magyarság és a román sta­tisztika* címmel érdekes cikket írt Kovács Alajos ny. államtitkár. Megállapítja ez a sta­tisztikái adatokkal alátámasztott cikk, hogy bár az erdélyi magyarság különösen az im- périum változást követő nagy kivándorlás következtében tényleg visszaszorult, valósá­gos száma még így is 1,678000-ne tehető 1930-ban, azóta pedig a természetes szapo­rodás figyelembevételével bizonyára megha­ladja az 1,800 000 lelket. Ha pedig számításba vesszük azt a kétszázezer magyart, akiket a románok az impériumváltozás óta kiüldöztek, de, akik most is odatartoznak és újabb váltot- zás esetére bizonyára vissza is térnének régi otthonukba, továbbá azt a tíz-, meg tízezer magyart, akik Bukarestbe mentek ki, vagy szétszóródtak Erdélyből Románia más részei­be, úgy az erdélyi magyarság számát ma bát­ran becsülhetjük több, mint kétmillióra. * * * Románia volL az egyetlen európai állam, amely közvetlenül a világháború után nem tartott népszámlálást. Az első népszámlálást a megnövekedőn Romániában 1930- végén rendezték, de ennek eredményeit teljes rész­letességgel mind a mai napig nem tették közzé. Még az 1938-ban megjelent román statisztikai évkönyv is csupán »előzetes« ada­tokat közöl az 1930-iki népszámlálásról cs csak az 1938-ik évről szóló — tatisztikaij évkönyv közül — még most sem községenként részletezve — számokat a vallásfelekezetek­ről, a népi eredetről és az anyanyelvről is. Népi eredet alap járt ez az évkönyv 1 millió 353.276 magyart tüntet fel, anyanyelv alap­ján pedig 1,4807^11-et. Ha ezeket a számo­kat összehasonlítjuk az 1910-ik- évi magyar, népszámlálás megfelelő adataival, akkor a román statisztika 181.093 főnyi csökkenést mutat ki a magyar any anyel vűeknél. a ro­mán anyanyelvűeknél pedig 403.762 főnyi szaporodást. Ezt a statisztikát természetesen1 semmiesetre sem fogadhatjuk el hitelesnek. Mivel a román nyelvnek a görögkatolikus és a görögkeleti egyházban úgyszólván ki-1 zárólagos szerepe van, a románoknak mód-: juk volt arra, hogy statisztikájukban min­denekétől t az ilyen .vallású magyarokat olá- hosítsák el. A görögkatolikus és a görögkeleti magyarokat már az első népszámlálás alkal­mával románoknak tüntették föl, amikor pe­dig még idejük sem lehetett azoknak elolá- hosítására. Már pedig a Romániához csatolt Erdélyben kereken 84000 görögkatolikus ési 24000 görögkeleti magyar élt, akik annyira] magyarok, hogy ezen a területen a magyar görögkatolikusoknak 644, a magyar görög- keletieknek 56 7 százaléka nem is beszél más nyelven, csak magyarul. Ha tehát a román statisztika anyanyelvi alapon is csinált nem­zetiségi statisztikát, itt ezeket a magyarnyelvű görögkatolikusokat és gorögkeletieket is ma­gyaroknak kellett volna minősíteni. * * * A román statisztika ezenkívül román vi­dékeken besorozta a románok közé a cigá­nyokat, magyar vidékeken pedig megszapo- rította a cigányok számát, valószínű tehát, hogy a cigány anyanyelvieknek jórésze tu­lajdonképen magyar anyanyelvű cigány, a többi cigányeredetűt pedig már a vallás alap­ján románok közé könyvelték el. Erdélyben kétségtelenül a vallásfelekezeti adatok alap­ján lehel a legbiztosabban megállapítani, mi­lyen mértékben tekinthetők hiteleseknek a román népszámlálás adatai. Különösen a szükebb értelemben vett Erdélyben szoros összefüggés áll fenn a vallásfele keze lek és a nemzetiségek között. Ez a kapcsolat megle­hetős állandóságot mutat, amelyet még a leg­erőszakosabb románosítás sem tudott végle­gesen megváltoztatni. A két, nagy többségé­ben románokból álló fele kezet : a görögkeleti, de még inkább a görögkatolikus az országos átlagnál sokkal nagyobb mértékben szapo­rodott húsz év alatt, míg a magyar feleke­zetek hívei — ugyancsak a román statisztika szerint — alig szaporodtak, sőt a római ka­tolikusok száma 48 ezerrel megfogyott, az unitáriusoké is ezerrel, csupán a reformátu­sok értek el mindössze 2000 főnyi növeke­dést. Ezek a számok önmagukért beszélnek ! * * * Ha elfogadjuk -a vallásfelekezetre vonat­kozó román adatokat és feltételezzük azt, Imii földi tiszta igyapju 1 férfi és női szövetek igen nagy választékban <&ótR szádénál Férfi és női mosóáruk. Nőikabát különlegességek Finom úridivat

Next

/
Thumbnails
Contents