Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-05-25 / 117. szám

tXXIII évfolyam. 117. szám. Ára 8 fillér 1940- május 25. SZOMBATI 1 IMUmi—ll—IIIIBI8—l'IIB»1"1" i' 1 I ZAUAE.GYF t Felelős szerkesztő: Herbolv Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra l.áö P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint« Virágszirmok hőseink sírjára. Mátyás László káplán Ha ma gyertyát kellene gyújtanom a kor­hadt keresztfák mohás tövében, ha koszorút akaszthatnék a fejfák kitárt ágára, vájjon hány szál gyertya lobogna az enyészet hal­main ? Hány darab világi lómécses ragyogna lel a bús katonatenietőkből ? Kereken nyolc- százezer ! Micsoda döbbentő lángerdő lenne ez ! A legrag3'ogóbb az volna, egy árva gyer- tyaszál sem égne a honi földön belül, hanem a Kárpátok peremétől a Száva partjáról tün­dökölnék a magyar dicsőséget Európa ég­boltozatára. Nyolcszázezer virágkoszorút len­getne a májusi szellő, mert ennyi sirhalmot temettünk be a világháború folyamán­1914 június havában, amikor már javában csilingelt a kasza a kemény! markokban s om­lott kévékbe az istenáldás, Szarajevó utcáján eldördült egy pisztoly- Fölverte a boldog béke aranycsendjét. Vijjogó halálmadár szállt a világ fölé s a háború véres mészárszékének ajtaját kitárták mind a két szárnyára. Ami­kor a lángok belénkharapdáltak, kiállt a ma­gyar ezeréves mesgyénkre, s belekiáltotta a villogó szuronyok erdejébe : »Csak a testemen át!« De most szeretném megszólaltatni azokat, akiket elhívott a haza vészthívó harangja a magyar tarlókról, a pacsirtaneszes, omlós ba­rázdákból oda, ahol a halált otyan pazar kéz­zel szórták, hogy tépjenek virágot a magyar címer köré. Nyolcszázezer piros rózsát nevelt a magyar vér a haza oltárára., Talán ma nincs is helye az ünnepi kupá­nak. Hiszen még adósok vagyunk. Hiszen még nem váltottuk valóra azt a történelmi mandátumot, amit a népek Istene rakott vál- lainkra. De könnyes zsebkendőkre nincs szük­ség. Nem parádézunk, de nem is zokogunk, hanem meghatódva elzarándokolunk hőseink emlékéhez, hogy sírjaik tüzet gyújtsanak a mi szíveinkben­Huszonhat évvel ezelőtt egyik júliusi na­pon megjöttek a behívólevelek s mind elvit­ték a legényeket. Micsoda dobogó szívvel es­küdtek Ferenc Jóska háromszínű lobogójára ! Milyen hetykén dalolták : »Már messziről ki­áltja a bandának, legszebb nótát a 83,-as ba­kának !« Még ők vígasztalnak : ne sírjatok, visszajövünk mi hozzátok. Hej, de sok forró könnycsepp lehullott ér- tük, de sok mély anyai sóhaj szálldosott Ga^ lícia felé ! Álmokat, reményeket törtek össze- Alig 20 éves menyecskék harmatos arcán a bús özvegyi fátyol némítja el a mosolyt örökre ! De ők csak masíroztak a halál elé... S megálltak bástyaként tizenhatsoros muszka- rohamok előtt! Az Uzsoki szorosban eleven gátat húztak a mindent elseperni akaró orosz tengernek ! Ezek voltak azok, akik Fim a no vád­nál örökre bearanyozták a magyar huszár véres kardját s ezek tepertők földre Görbééi­nél a gigászi ármádiát. Fél világgal szembe-szembeszállva harcolt a hős magyar ! A lengyel mezők legendás szu,- ronyrohamai, a vörös ördögök borzasztó at­takjai bediktálták minden náció fülébe : »Ne bántsd a magyart !« Csak előre ! Kaszanyele- ken edzett ősi daccal tapadtak a jeges íegy,- verszijjakra gránátok zuhogó esőjében, százr- húsz éles nyomta vállát, szívét meg a bánat, el kellett hagyni élete párját, akitől az ellensé­ges masingever választotta szét örökre. ‘ Limanova, Kraszniki fensík, Lovcsen, Do- berdó és a többi mind ! Micsoda véres jelek a magyarság történetében ! De egyben ra­gyogó bizonyítékai : nem fajult el Árpád vére! Hiába csapolta Nyugat és Kelet! Vereckétől Trianonig vércseppes a magyar ugar. Szana­szét a nagy világon, ahol a szanitéc rozsdás! lapátjával szórta rájuk azt a véres földet, ma­gyar bakák dicsőségével szaladgál a szellő. Nemkülönben' erről beszélnek a fogolytábo­rok. Hányszor elzokogták a barakkok légke­rítései mögött: »Nyisd fel anyám, nyisd fel zöldreíestett kapudat s ereszd be a szabadsá- gos fiadat !« Hej, de sokszor lejátszódott a szomorú rab-tragédia valahol a Bajkál-tó kö­rüli fogolytáborban: Pajtásom, katonapajtá­som, nem élek sokáig, nem jutok hazáig, rád­bízom a testamentumom ! A zubbonyomnak bal zsebében találsz majd egy fényképet, a katonakofferomban meg egy piros keszkenőt, vidd vissza a mátkámnak, Isten áldja meg őt ! Lehullott egy hajtás az ezeréves magyar,' tölgyről. Virágtalan, jeltelen sirokban ahisz- szák álmukat a hős magyar bakák. Szibériai deszkavárosok mellett pihennek azok a nyal­ka huszárok, akiknek csákóján elhervadt az odakötött bokréta. Még a nótájuk.sem vált valóra ; »Lesz nekem koporsóm, sárga szeg­gel verve, rajta lesz a nevem arannyal ki­verve •..« i Nevet nem kaptak, legfelebb csak numerát, de már azt is régen leszámolta az idő. Igaz, mindegy annak a kihűlt szívnek, akárhol Di­lién, talán hazai hantok alatt álmuk édesebb lenne. Hiszen ott még a tavasz sem .fakaszt rájuk zöldet, elhordja róluk a földet­A mai napon mintha itt lengenének körív A Slefani Iroda külön tudósítójának jelen­tése szerint a nyugati arcvonalon a helyzet a következő : A német körülkerítés Anverstől Abbevilléig teljes és zárt szélessége új német gyalogsági, és tüzérségi hadosztályok od a ve­tése következtében állandóan növekszik. Az Escau folyó szakaszán a belgák lassan hátrál­nak. Gand és Ljjle között a németek felül­kerekedtek a belgákkal szemben és Menzin, Tourcoing, Roubax felé menetelnek. A Som­me, Aisne, Oise és Ailette folyók északi part­jain a németek a helyzet urai, úgy hogy meg­akadályozhatnak minden francia erősítést. Azoknak, akik hajón akartak a fogságbajutás elől menekülni, a német repülők okoztak súlyos veszteségeket. Angol harcikocsiknak támadása német harcikocsik ellen, teljesen meghiúsult, mert a német harcikocsik szem­betűnően fölényben voltak. Ugyanez állapít­ható meg a német és brit légiharcok esetében is- Az angol pilóták vitézül harcolnak, de gé­peik semmiképen sem versenyezhetnek a fé­léi m e te s z u hanó gé p ekkel. A Popolo di Roma berlini tudósítást kö­zöl, amely szerint tegnap a németek Calais városához értek és az egyik külvárost elfog­lalták. Boulogne körül is igen heves harc lőttünk. Elengedték őket a nagy kimenőre, cafatos köppenyben, széjjellől sapkában, így, néztek szembe digóval, muszkával. Mintha jönnének a vasútállomásról, hogy megzör­gessenek egy ablakot, vagy átöleljenek egy csendes fejfát a temetőben­Sokszor halljuk az olcsó kritikát, érdemes volt-e meghalniok ? Igenis érdemes volt- Alá­zattal megköszönjük elhullott vércseppjüket, mert átmentették a dicső múltat a jövendő számára. Micsoda imponáló, hogy ifjúságunk előtt ilyen hősökre hivatkozhatunk. Amelyik nemzet ennyi sirgödröt meg tudott ásni, ab­ban a népben ősi erők rejlenek. Ebből a ha­talmas erőforrásból táplálkozik a magyar ka,- tona büszke öntudata, délceg alakja, amit a közelmúltban ámulva csodáltunk. Milyen pompás gondolat, hogy a virágos május az édesanyáknak és hősöknek egyszerre hullatja virágait. Azért emlékezzünk meg azokról a hős édasanyákról, akik öreg okuláréval siR labizálgatták, hogy mit hoztak a piros tábori kártyák, akik még most is ki-kiballagnak a kiskapuk elé, kutatva kémlelik az ország út­ját, hogy nem látja-e jönni szép katona fiát. De virágot kell juttatni a szerető hitveseknek', akik nagy kosarakkal, sírdogálva mentek a menetszázadok után­A mai napon vendégeket vártunk városra, falura, hazavártuk hőseinket a tornácos, mus­kátlis portákra, omlós cipóval, puha kalács­csal, de ők nem jöhetnek... Ott alusznak a kárpáti fenyők tövében, a görci kavernákban, a Piavé sustogó habjai alatt. Virrasszon a mindenható Isten álmaitok felett, áldomjátok arról, hogy lesz még egy boldog ország, a neve : Magyarország ! Isten! veletek, véres regimentek, így kell a hazát szeretni, magyar gyerekek ! folyt és a németek rövidesen elfoglalták a vá­rost. b r A Pest című lap jelenti, hogy a németek 1 megszállták a La Manche csatorna partvi­dékét. Maguk a szövetséges seregek is elve­szettnek tekintik a Belgium és Franciaország északi területein harcoló seregeiket. Weigand maga is csak védelmi csatára gondolhat Pá- ris előtt­Londonban nyugtaianítást kelteit, hogy a németek úgyszólván ellenállás nélkül elérték a csatornát- C , Berlin, Német Távirati Iroda: A La Manche csatornán a német szárazföldi ütegek elsűlyesztettek egy angol torpedórombolót­Amerika követe a pápánál Myron Taylort, az Egyesült Államok va- káni kiküldöttjét XII- Pius pápa külön ki­hallgatáson fogadta. Két nap alatt ez a má­sodik látogatása a pápánál. ; i ■ • , »»» o ««« ; 11 A németek előretörése a csatorna felé

Next

/
Thumbnails
Contents