Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-05-09 / 105. szám
XXIII. évfolyam. 105. szám. 1910 május 9. CSÜTÖRTÖK. Ara 8 fiilép Felelős szerkesztő : Ilcrboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora déluláni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. mire képes, akár kis, akár nagy nemzetről is van szó. Indítványozta végül, hogy a tárgysorozat sorrendjének megváltoztatásával az alispáni jelentést megelőzően az üresedésben lévő köz- igazgatási bizottsági tagsági helynek betöltéséről, majd az üresedésben lévő sümegi főszolgabírói állás és ennek betöltésével esetleg megüresedő egyéb állások, valamint á megüresedett varmegyei aljegyzői állás betöltéséről gondoskodjék a törvényhatósági bizottsági közgyűlés. Választások. A főispán indítványának elfogadása után megalakította a szavazalszedő küldöttségeket és a kijelölő választmányt s megkezdődött a titkos szavazás a közigazgatási bizottságban megüresedett egy tagsági helyre. Leadtak ' 152 szavazatot s ebből Udvardíj Jenő dr. Í39 szavazatot kapott,. akit a főispán megválasztottnak jelentett ki. A sümegi főszolgabírói állásra hárman pályáztak : Nagy Béla dr., Barcza Béla dr. •és Kelemen János dr., akiket a kijelölő választmány ebben a sorrendben jelölt. Leadtak összesen 271 szavazatot. Ebből Nagy Béla dr. 143, Kelemen János dr. 125, Barcza Béla dr. 3 szavazatot kapott. Éhez képest a főispán Nagy Béla dr.-t a sümegi járás megválasztott főszolgabírójává jelentette ki. A Nagy Béla dr. megválasztásával megüresedett aljegyzői állásra az egyedüli pályázót, Sebestyén József dr.-t, az üresedésben lévő aljegyzői állásra pedig a szintén egyedüli pályázó dr. Széchenyi György grófot választották meg egyhangúan. A megválasztottak letették a hivatali esküt s azután a főispán üdvözlő és buzdító beszédet intézett hozzájuk, amiért, valamint az irányukban megnyilvánult bizalomért Nagy Béla dr. mondott köszönetét. Ezután áttértek 1 > az alispáni jelentésre, amelyhez elsőnek Maróthy-Meizler Károly dr. szólott. Az építőipar foglalkoztatását, a külső és belső idegenforgalom emelését, a balatoni vasúti forgalom megjavítását, a városrendezési törvénynek a fürdőhelyekre való kiterjesztését, a keszthelyi vízvezeték megépítését, Hévíz modernizálását sürgette. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyenesadó törvényjavaslatnak egyes rendelkezései törvénnyéválás esetén nagy hátrányt jelentenek a Balaton környékére. Fölemlíti^ hogy a zsidótörvény, végrehajtása közjogi vonatkozásban vármegyénkben nem mutat megnyugtató eredményt. Majd a lelki egységről beszélt és kifogást emelt egy ügyből folyóan a csendőrség eljárása ellen. ( Bojtár Lajos (Lenti) lendületes beszédben mondott köszönetét azokért az intézkedésekért, amiket Lenti érdekében tettek. Vöröskői Imre (Lesenceistvánd) kifejtig hogy a közigazgatási bíráskodás aggodalommal tölt el minden hazafias honpolgárt. A felebbezéseket minden komolyabb felülvizsgálat nélkül intézik el az alispáni hivatalban. Ilyen állapotok miatt megy tönkre az ország! és jut arra a sorsra, mint Lengyelország. Brand Sándor dr. alispán kimerítően válaMegyegyülés. Egy főszolgabírót és két aljegyzőt választott a vármegye. — Indokolatlan támadás a közigazgatás ellen — A főispán a támadást visszautasította. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága ma j délelőtt lü órai kezdettel tartotta évnegyedes rendes közgyűlését vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett. A gyűlésre a bizottsági tagok nagy számban jöttek össze. Az emelvényen és az előadói asztalnál helyet foglaló vármegyei tisztviselők magyar ruhában jelentek meg a gyűlésenMegnyitó. A főispán a Hiszekegy elmondása után üdvözölte a megjelenteket, azután megemlékezett az elhunyt bizottsági tagokról s a többek között a következőket mondotta : . — A tragikus váratlansággal bekövetkezett haláleset előtt, amely Farkas Tibor dr. törvényhatósági bizottsági tagot az élők sorából kiragadta, tanácstalanul álltunk mindnyájan, mélységesen megindult lélekkel vettük körül koporsóját és osztoztunk a sorscsapástól mély fájdalommal sújtott bánatos család gyászában. — Farkas Tibor dr. az ősi vármegyei ip-> tézménynek rajongója volt és önzetlen védelmezője az autonómiának. Bár életfelfogása és eszmevilága, a Monarchia idejéből áthozott alkotmányos felfogása többször ellentétbe került a mai kor haladó alkotmányos életének működésével és bár konzervatív felfogású volt, általában mégis tudott újszerű és haladó is lenni, ha látta, hogy ezt vármegyéjének érdeke is megkívánja. — Megbecsülésre tarthat számot mindebkor az az erénye, hogy meggyőződésének útjáról semmiféle érdek el nem térítette és harcolt akkor is, ha egyedül maradt. Kár, hogy nem adatott meg neki a sorstól az, hogy, nagy műveltségét és tudását alkotó munkában gyümölcsöztethesse, de el kell ismernünk, hogy felszólalásai — főleg szakkérdésekben — varmegyénk közéletének értékes rugói voltak és távozásával értékes rugói voltak és távozásával értékes, puritán, önzetlen közéleti férfiút veszítettünk. — Tartozom a kegyeletes megemlékezés alkalmából annak megállapításával is, hogy. a közöttünk fennálló eseLleges politikai ellentét soha sem képezte akadályát annak, hogy azokon felülemelkedve a vármegye és a köz érdekében megértőén és egymást megbecsülve együtt ne működhettünk volna- Farkas Tibor dr.-ban nemcsak a közéleti férfiú elvesztését vállaljuk, hanem a vármegye egyik ősi családjának kiváló sarját is, akinek emléke őrökké élni fog közöttünk. Id. Takács Jenő dr., a törvényhatósági bizottságnak volt nesztora 6 évtizedet meghaladó vármegyei törvényhatósági bizottsági munkásság után eltávozott az élők sorából. Fiatal kora óta résztvett a vármegye közgyűléseiben, a vármegye legsúlyosabb óráiban is. A nagy történelmi időket átélt kedves és nemesszívű öregúr egyike volt Zala vármegye utolsó emberöltőjében élt kiváló fiai egyikének. Mélységesen szerette és becsülte vármegyéjét, ezért fokozott kötelességünk, hogy róla a tiszteletteljes megbecsüléssel emlékezzünk meg, amivel őt éleiében mindenki körülvette. Stádel János zalatárnoki lakos kisgyűlé- sünknek megszervezése óta tagja. Iíisgyűlé- sünkben-buzgó munkásságával és? szeretetreméltó egyéniségével mindnyájunknak megbecsülését vívta ki. « ■ Utolsó közgyűlésünk óta elhaltak még bizottsági tagjaink sorából Lehr Oszkár nagy- kanizsai és Gecsovics István zalaegerszegi lakosok. Mindnyájan értékes munkálkodást fejtettek ki törvényhatósági bizottságunkban- — Indítványozom, hogy elhalt bizottsági tagjaink emlékét örökítsük meg közgyűlésünk jegyzőkönyvében és hozzátartozóikhoz intézzünk részvétiratot. A gyűlés tagjai állva hallgatták végig a megemlékezést és az indítványt elfogadták. Jelentések. Bejelentette a főispán, hogy a kormányzó az országlásának huszadik évfordulója alkalmából Zala vármegye közönsége nevében a vármegye törvényhatósági díszközgyűléséről általa előterjesztett hódolatért és a kifejezésre juttatott ragaszkodásért szíves köszönetét nyilvánítani méltóztatottJelentést tett ezután a tb. kinevezésekről, majd jelentette, hogy a vármegye igazoló választmánya Lázár József zalaszegvári, Wol- lák János dr. zalaegerszegi és Balázs Zsig- mond dr. nagykanizsai lakosokat az 1939. évi IV- te. 4. §-a alapján a törvényhatósági bizottsági tagok sorából törölte. Nevezettek a törlés ellen panasszal éltek a m. kir. Köz- igazgatási Bírósághoz. A Közigazgatási Bíróság most ez ügyben ítéletet hozott és mindhárom panaszt elutasította. Az elhúnyt és törölt tagok helyére a sorrendben következő póttagok behívása megtörténtSzólott ezután az arvízokozta károkról s a megindult és folyamatban lévő segélyakcióról. Reméli — mondotta —, hogy a y ár megye gyűjtése meg fogja haladni a kormánybiztosság által eddig kiutalt összeget és be fogja bizonyítani, hogy méltán részt kíván venni a borzalmas elemi csapás által súlyosan károsult más vármegyebeli magyar testvéreink íélsegítésében is- < Megelégedéssel állapította meg a főispán, hogy mindazokat a korlátozó intézkedéseket, amelyeket a kormánynak a háború közgazda- sági kihatásai következtében kellett életbeléptetnie, a vármegye lakossága, elsősorban a józan magyar falusi lakosság az időkhöz méltó komolysággal és megértéssel fogadta. Kötelessége a társadalomnak ilyen komoly időkben a lelki egység és fegyelmezettség megóvása : előttünk a példa, hogy az egységben milyen hatalmas erő rejlik és az
