Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-05-04 / 101. szám

r

XXIII. évfolyam. 101. szám. Af*» 8 $ÍPél* 1940- május 4. SZOMBAT. '

Felelős szerkesztő : Herbolv Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefonszám : 128.

POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerintTömegesen adják meg

magukat a norvégek

Berlinből jelentik : Az angoloknak Andals- nesből való hanyat-homlok való menekülése után Dél- és Nyugat-Norvégiában a helyzet a legcsendesebbnek mondható. A Chamberlain által »sikeres hajóraszállásnak« minősített menekülés nem maradt hatás nélkül a norvégekre, úgyhogy \ - -■

a közép- és délnorvégiai hadosztályok most már kikapcsolódtak , a

hadműveletekből és tömegesen megc adják magukat.

Most már csak egyes kisebb, szétszórt norvég osztag tanúsít néhol ellenállást. Steinkjer- től északra a helyzet általában változatlan. Ezzel szemben a narviki körzetben az angolok fokozott tevékenységet igyekeznek kifejteni, hogy ezzel leplezzék a délen szenvedett vereséget

Megindul

a német támadás nyugaton isa

Pár is, május 4. A francia vezérkar közlései szerint a Moseltől keJetre erős tüzérségi és gyalogsági harcok folynak a német csapatokkal. A francia vezérkar számol most már azzal, hogy a német-francia határon a, náh pokban erős német támadás indul meg.

Magyar vér idegen nemzetekért.

A világ lángelméi a magyar nemzet

önfeláldozásáról.

Franciaországnak és Magyarországnak a középkorban egyenlőszámú lakossága volt, ellenben azért van ma Angliának 44, Francia- országnak 40 és Magyarországnak 10 millió lakosa, mert a magyarság négyszáz éven át vérzett Európáért, a műveltségért és civilizációért. J

Garibaldi magyar katonáihoz így szólt: Olaszországot és a nemes Magyarországot felbonthatatlan kötelékekkel fűzték össze a szabadságharcok : az olasz nemzet sohasem! fogja ezt az ő vitéz magyar testvéreinek elfelejteni.

A történelem tanúsága szerint alig akad szabadságmozgalom Európában, amelyben magyarok részt nem vettek volna.

Igen sok magyar vett részt az olasz egységért vívott küzdelmekben, Garibaldi oldalán. így Türr István tábornoki ranggal és Tüköry ezredes, aki Garibaldi mellett esett el és akiről utcát neveztek el Üalermoban, ahol emléktáblája is látható.

Az északamerikai szabadságharc^ alatt iá sok magyar nevével találkozunk. Washington egyik legnagyobb hőse a magyar Kováts Mihály ezredes volt, egyébként ebben a seregben sok magyar huszár is harcolt. Hősi halált halt Mihalóczy ezredes is, a csikágói Lincoln-puskások megszervezője. Washington seregében a magyarok közül kétY altábornagy, öt tábornok, tizenöt ezredes, tezáz- harminchárom őrnagy, száznyolcvannégy; más tiszt és igen sok legénység harcolt. Fremont tábornok, a nyugati hadsereg főparancsnokának vezérkarában hét magyar főtiszt foglalt helyet. i

A magyar vér bőven omlott a nemzetek szabadságáértPedagógiai szeminárium

Zalaegerszegen

A magyar nemzet küzdelmei az Európát végigszántó nagy viharokban oly önfeláldozást és oly nemes nagyvonalúságot bizonyítanak, aminek elismerése nem csupán a történelem vérrel írott lapjain ragyognak örökre a kereszténységért és a nyugati kultúráért. A világ nagy emberei, akik népünk előtt a halhatatlanság dicsfényével övezettek, nem egyszer tettek tanúságot a magyarság érdemeinek elismerésével.

II. Pius pápa 1459-ben Magyarországot az egész kereszténység pajzsának nevezte.

Johnson Róbert jeles angol tudós megállapította, hogy Magyarország többet tett a török veszedelem elhárítására, mint a többi keresztény állam együttvéve.

Doumergs H.. a kiváló francia tudós megírta, hogy Európát Hunyadi János és a magyarság mentette meg és a magyarság a török háborúban elvérzett az emberiségért.

Roosevelt Tivadar. az Egyesült Államok elnöke 1910 április 2-án a magyar képviselő- házban lefolyt ünnepségen kijelentette, hogy Magyarország meggátolta a barbarizmus terjedését, megvédte a civilizált világ biztonságát és egész az egész civilizáció adósa a magyarságnak.

Michelet Jales, a kitűnő francia történetíró írásban fektette le, hogy a magyar nemzet hősiesség, lelki nagyság és v méltóság

arisztokratája, amely a művelt emberiséget mentette meg, amikor saját testével védte Európát a török és tatár ellen. i

Dante, a legnagyobb olasz költői így szólt: öh, nagyszerű Magyarország, ne engedd magad tovább gyötörtetni.

JJugo Victor, a nagy. francia romantikus így írt: A magyar nemzet a -hősök nemzete, a hősiesség megtestesülése, ez a kiváló nemzet ki fog törni sírjából, amíg lesz a világon függetlenségi szellem, erény, hősiesség és szabadságvágy, addig élni fog Magyarország.

Montesqep. megállapítása szerint: A magyar megérdemli a világ elismerését, mert szabadságszerető, nagylelkű és jeles Jellemű nép. > 1

Amikor Hunyadi János 1450-ban Nándorfehérvárnál döntően megverte a törököket,

II. Callixtus pápa elrendelte, hogy a győzelem emlékére harangozzanak déli 12 órakor örök időkig minden keresztény templomban. Ez a harangszó a magyar önfeláldozást hirdeti, amíg áll a világ. s

Napoleon üzenete a magyarokhoz: Te nagy nemzet, méltán büszkélkedhet el dicső származásoddal.

Bismarck így írt: A magyar nép nekem nagyon tetszik.

Delaitre Péter 1931 augusztus 11-én Buda- mesten megállapította, hogy: Angliának,

Ma délelőtt tartották meg Zalaegerszegen, a pedagógiai szemináriumi napot nagy érdeklődés mellett. Résztvettek nemcsak a körzet szerint illetékes tanítók, hanem a Notre Dame tanítónőképző V. éves növendékei iés többen a környékbeli plébánosok közül. Megjelent a szemináriumi napon vitéz »Teleki Béla gróf főispán, Kiss Lajos dr. kanonok, a szombathelyi egyházmegye főtanfel ügye-, lője, Pehm József pápai prelátus, lAngyal Béla dr. kir. tanfelügyelő.

Reggel 8 órakor szentmise volt a piébár niatemplomban és istentisztelet az evangélikus templomban.

A szemináriumot 9 órakor nyitotta meg Medve István dr. vezető kir. tanfelügyelő^ Üdvözölte viLéz Teleki Béla gróf főispánt, aki állandóan figyelemmel kíséri a tanítóság munkáját. Jóindulatú érdeklődéséért köször netet mond s kéri azt a jövőben is. Üdvö!- zölte Kiss Lajos dr. egyházmegyei főtanfelügyelőt aki a szemináriumi munka iránt is mindig nagy érdeklődést tanúsít. Ezután, üdvözölte a sajtó képviselőit, köszöhetet mondva a sajtó részéről minden alkalommal megnyilvánult támogatásáért s üdvözölte az egybegyűlt tanítóságot, a papsásog, mint az iskola és tanítóság lelkes támogatóit és a vendégeket. Szólt azután arról, hogy tervbe vette és két helyen már meg is valósította1 középiskolai gyakorlati tanításoknak bemu-