Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-05-03 / 100. szám

1910- május 3. PÉNTEK* r XNIII évfolyam. 100. szám. Ara 8 fillér Felelős szerkesztő : Herbolv Ferenc. n Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám : 128.* POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a. kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint« Német és angol jelentések az északi harctérről. Berlin, május 3- A német lapok beszár- molnak Anglia újabb veszteségeiről, amely szerint Anglia vesztesége újabban 136 hajó. Stockholm, május 3. A Reuter Iroda je­lentése szerint az angol lapok elismerik, hogy Andalsnes város falain német zászló lobog. Rögös városnál az angolok .hadál-, lásban vannak, hogy feltartóztassák az elő- nyomuló német csapatokat. Tolga éá Tynset között a németek vonulnak előre. Os falu határában erős harc folyik a német és a szövetséges csapatok között. Az angol lapok nyíltan beismerik^ hogy csapataik vereséget szenvedtek, de ennek ellenére elszántan to­vább harcolnak. A német lapok írnak Andalsnes város el­foglalásáról és beszámolnak az utóbbi két nap eseményeiről s a szövetségesek vere­ségeiről. Az angol csapatok mindenütt visz- szavonulnak. A Songefjordot elfoglalták az angoloktól a németek és a Moldelfjord is rövidesen a németek kezén lesz. Több helyen norvég megbékélési bizottságok alakulnak- »»» o ««« A norvégjai hadjárat második fázisa. Berlin, május 3. A német vezérkar jelen­tései szerint a norvégiai hadjárat most lép a második fázisába. A német csapatok tervr Nagy tengeri csata Északon« szerűen haladnak előre. Az ellenség nyugod­tan viselkedik. Berlin, május 3- A Skagerrák szorosnál nagy tengeri csata folyik. A német repülőgé­pek több angol cirkálót rongáltak meg. Az ütközet eredményéről még pontos hírek nin­csenek1. A német kormány cáfolja azokat a híreket, hogy az angol repülőflotta dániai városokat bombázott volna. m O (<c Hangsúlyozta ezután Zsidó Sándor dr., hogy nem a hízelgő szavával szól, hanem! úgy érzi, mindazoknak leikéből, akik előtt nincs nagyobb érdek, mint a keresztény nemzeti érdek. Egyszerű ez az oklevél, amit egyik tagtárs készített, de benne van mind­nyájunknak szíve, szeretete. Adjon ez erőt, hogy a magyar faj javát szolgáló munkáját továbbra is eredményesen folytathassa a főt- ispán. > Ml A nagy tapssal és éljenzéssel kísért beszéd után \ vitéz Teleki Béla gróf főispán átvette a díszoklevelet. Meghatotlan köszönte meg a kitüntetést, amely — mondotta — nagyobb és több, mint amennyit megérdemelt volna, mert még nem tudott annyit tenni, amennyi erre érdemessé telte volna. Büszkén vallja magát a Move tagjának, amelynek nagyi nemzeti és társadalmi kötelességei vannak és} igyekszik azokat ő is teljesíteni. A Move a nemzetvédelmi munkából mindig kivette a részét. Helytállt, amikor a vörös pokol ellen kellett küzdeni és tudta, mi a kötelessége 1938- év őszén, amikor a zalaegerszegiek is a harctérre indultak. A kitüntetés, amit ka­pott, nemcsak dísz% hanem kötelesség, a keresztény nemzeti eszme iránt, amelyet :az egész magyar társadalomnak átható ténye­zőjévé, erkölcsi alapjává kell tenni- ígéri, hogy minden erejét ennek az eszmének szolgála­tába állítja. Ismételten hálás köszönetét mon­dott a kitüntetésért annak hangsúMozásával, hogy benne mindig harcos, segítő munkást találnak. Lelkes éljenzés volt a válasz a főispán szavaira. i A Move gyűlésén átadták vitéz Teleki Béla gróf főispánnak a díszoklevelet. A Move Zalaegerszegi Sport Egylet vasár­nap délelőtt 11 órakor a régi városháza nagytermében tartotta évi rendes közgyűlé­sét vitéz Horváth Bertalan dr. törvényszéki bíró, elnök, vezetése mellett. A Hiszekegy elmondása után az elnök megnyitójában visszapillantást vetett az el­múlt esztendőre s megemlékezett arról, hogy nevezetes határkő volt az a Move életében, mert fönnállásának huszonötödik évét ünne­pelte. A jubileum alkalmából július 2-án díszközgyűlést tartottak, a tervezett többi ün­nepségeket azonban a külpolitikai események miatt megtartani nem lehetett. Az egyesület céltudatos munkát folytat, hogy nagy fel­adatait megoldhassa. Üdvözölte vitéz Teleki Béla gróf főispánt, az alispán képviselőjét, a polgármestert s az összes megjelenteket, megállapította a gyűlés határozatképességét s javasolta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvét és az évi jelentést az országos központhozi a pénztári jelentést pedig az Országos Test- nevelési Tanácshoz küldjék föl, az egyesület első elnökét, Pásztor Imre, ny. gimnáziumi tanárt, táviratban üdvözöljék. Majd fölol,- vasta a belépési nyilatkozatokat. A közgyű­lés a javaslatokat elfogadta. Jelentette ez­után az elnök, hogy a július 2-i közgyűlés vitéz Teleki Béla gróf főispánt az egyesület érdekében kifejtett és közéleti tevékenységé­ért az egyesület dísztagjává választotta s fölkérte Zsidó Sándor dr. országgyűlési kép­viselőt a díszlevél átadására. Zsidó Sándor dr. nemesveretű beszéd kí­séretében mindenekelőtt megemlékezett ar­ról, hogy a nagy világégés után, amikor már úgy látszott, hogy elveszett az ország, Budapesten akadtak bátor férfiak, akik 'el­határozták a Magyar Véderő Egyesület meg­alakítását, a nemzeti és keresztény erkölcsi világnak uralomra juttatását, a vörös .pokol­nak megszüntetését. Nemes elhatározásuk már ellenforradalmi tevékenységben is meg­nyilvánult- Az egyesület a magyar és keresz­tény irányban küzd, dolgozik, soha le nem tér arról az útról, amelyen elindult s nem tért el attól a céltól, amelyet maga elé tűzött. Jubiláris közgyűlésén vitéz Teleki Béla gróf főispánt dísztagjává választotta, akinek tör­ténelmi családja évszázadokon át hatalmas munkát végzett a keresztény és nemzeti esz­me^ az ország szabadsága és függetlensége ér­dekében. A főispán is a kényelmes, nyugodt élet helyett a munkás életet választotta. Aj­taja mindenki előtt nyitva van, meghallgat mindenkit, fölkeresi otthonában a szegény magyar parasztot is, akiben csak testvérét látja- Bár többen lennének ilyenek nagyjaink! között, akkor nem lenne széthúzás; ebben az országban. . . Szász Gábor dr. terjesztett elő ezután a főtitkári jelentést„ amely részletesen beszámol az egyesület 1939. évi munkájáról. 1939-ben a Move *25., ja! Move ZSE pedig 20. éves fönnállását ünne­pelte. Az egyesület tagjainak száma 400, akik közölt vannak alapító, pártoló, rendes tagok és 19 női tag. Az egyesület kebelében 7 szakosztály működött: lennisz, atlétikai, labdarugó, lövész, korcsolya, társadalmi és irodalmi, végül öregcserkész szakosztály. Is­merteti a jelentés az egyes szakosztályok mű­ködését, amely szép eredményt mutat föl. Szól a jubileumi ünnepségekről és a kitün­tetésekről s hálás köszönetét mond a vár­megyének és a városnak a támogatásért. A jelentést helyeslőén tudomásul vették. Anyagi ügyek, választások. Ezután Németh István dr. pénztáros a zárszámadásokat, majd a folyó évi költség- előirányzatot mutatta be, Rajky László pe­dig a számvizsgáló bizottság jelentését ter­jesztette elő. A választások során társelnök lett Árvay; László dr., alelnök Szalay László és Szás2á Gábor dr., főtitkár Betlehem József dr.,. pénztáros Németh István dr., ellenőr Törő. Imre, ügyészek Széli György dr. és Zsidó Sándor dr., orvosok Borbély András dr.^Fair. kas Béla dr. és Ekler Ferenc dr., a számvizs}- gáló bizottság elnöke vitéz Szűcs Kálmán. Kiegészítették a választmányt 40 tagra. A gyűlés ezzel befejeződött. 1 v

Next

/
Thumbnails
Contents