Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-01-29 / 23. szám
XXIII. évfolyam. 23. szám. 8 fillér w 1940. január 29- HÉTFŐ, ZALAMEGYEI UJ Felelős szerkesztő : Herholy Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széehemi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előíizelósi árak : egy hónapra 1.50 P., negyed* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Erdély csak egy -.Jtá a magyarországiéi Romániához átkerüli területnek Róma, január 29. Nagy figyelmei keltett az olasz, főváros politikai köreiben az a budapesti jelentés, amely hangsúlyozza, hogy az erdélyi kérdést tévesen tekintik egyetlen problémának. Ez a kérdés ugyanis több részlet- kérdésből tevődik össze. Erdé’y csak egy része a Magyarországtól Romániához átkerült területnek. Ez a terület egy határmenti vidékből áll, amelyet magyar többség lakik és egy szintén magyar többségű sarokból, amelyet egy néprajzi korridor és városok egész láncolata köt össze. Budapesten úgy vélik, A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület vasárnap rendezte a budai Vigadóban 17-ik hagyományos sváb-bálját, amely az idén különösen nagy látogatottságnak Örvendett. A magyar közélet valamennyi politikai pártja képviselve volt a megjelent vendégek között. A bálon színpompás viseletben vonult fel a hazai németség különböző csoportjainak képviselete. Bevezetőül Pintér László váradi kanonok, a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület elnöke mondott üdvözlő beszédet : — A hazai németség virága a rozmaring, a hűség jelképe. A Magyarországi iNérnet Népművelődési Egyesület a szentistváni gondolatra építette fel kisebbségi politikáját, mert ez minden nemzetközi szerződésnél jobban biztosítja a hazai németség jogait, másrészt A második világnézeti előadás vasárnap délután folyt le a Kultúrház nagytermébe n. Elsőnek < Zala szociális képe címmel Vizy András di\, vármegyénk szociális tanácsadója tartott nagy tanulmányra valló érdekes előadást. Mindenekelőtt magyarázatát adta a szociálpolitikának. A szociálpolitika létjogosultságát ma már senki sem vitatja. Volt azonban idő, amikor az egész Európában uralkodó liberális korszellem határozottan elítélte gyakorlati alkalmazását, amely minden esetben beavatkozást jelent: árszabályozás, munkajdőszalá yozág kötelező biztosítás, a földbirtokmegoszlás arányosabbá tétele stb, \ hogy ezt a két területet nem lehet azonos rendezés alá venni, mert Magyarország, lra hajlandó is tekintettel a nehéz körülményekre, bizonyos pillanatnyi áldozatokra, nem fogadhatja el a fennálló helyzetet, amennyiben a nemzeti követeléseinek legkényesebb területét érinti. Épen ezért Magyarország hajlandó volna pillanatnyilag feláldozni széle- sebbkörű elképzelését és csak azt tartaná szükségesnek, hogy ^ erdélyi kisebbség néprajzi jellegű kérdését különválasszák a határvidék egészen más jellegű problémájától. ellépheletlen szálakkal fűzi a magyar talajhoz. A szentistváni gondolat egyforma jogot és egyforma kötelességet, jelent minden kisebbség számára, egyben módot ad a hazai kisebbségeknek, hogy népi jellegüket tisztán megőrizhessék. Ez a vezérlő eszme fogja egybe az itt élő népeket, s egyúttal ez a gondolat teszi az egész nemzetet a nyugati kultúra erős bástyájává. — A, hazai németség féltve őrzi népi jellegét, de emellett * a legnagyobba hűséggel viseltetik Magyarország iránt> amelyért bármikor vérével is kész kiáltani. Népsűrűség Ezután rátért arra, milyen Zala szociális' képe. Eddig 52 körjegyzőség 169 községének adatait mérte föl s azért az a kép,« amelyet a vármegyéről nyert, még erősen hiányos. De, ha figyelembe vesszük, hogy a szociális szempontból legjelentősebb vidékeket járta be, akkor joggal vállalkozhatik arra, hogy a vármegye szociális képét nagyjából megrajzolja. Zala megye alapvető szociális problémája a túl népesség. Az 1930. népszámlálási adatok alapján Csonka- magyarország 1 négyzetkilométerre eső népsűrűsége 93A, Zala megyéé \ ! 75.1. Hogyan beszélhetünk tehát itt túlnépesség- ről ? A számok a statisztikában gyakran csalnak s azért ismernünk kell azok keletkezését. Egyik elismert nemzetpo! inkái folyóiratunk a kétségbeesés hangján írta, hogy a balatonfüredi járás az egyke következtében a csonka ország második legnéplelenebb járása, népsűrűsége 40. Ez a lehetetlen arányszám úgy jött ki, bogy a járás területébe beleszámították a Balatonnak odatartozó részét is. Hasonló az eset a vármegye arányszámával is. Itt azonban azt az erdő és a nagyobb mértékű ipari munkaalkalom hiánya Hígítja föl. Zala kifejezetten agrár vármegye s a mezőgazdasági népesség lit aránytalanul sűrű településű és biztos megélhetést a zalai földből sem ma, sem a jövőben teljes állományának megtartásával nem nyerhet. Egy-egy mezőgazdasági foglalkozású lakosra (eltartottakkal együtt) az országban az összes szántóterületből 2.18, Zalában csupán 1.34 kát. hold esik. Mennyire más, a való helyzetet sokkal inkább kifejező számadat ez, mint a nyers népsűrűségi arányszám. Mezőgazdasági népesség De lássuk a mezőgazdasági népesség szociális tagolódását. . Az önálló mezőgazdasági keresők száma Zala megyében 77.912, kereken 78.000- Ebből 100 kát. holdon felüli birtokos 246, 10—100 kát. hold közti 6.272, 1—10 kát. hold közötti 34.024, gazdasági cseléKf 10.357, 1 kát. holdon aluli birtokkal rendelkező, vagy teljesen nincstelen mezőgazdasági munkás 26.349- A kizárólag, vagy főként munkavállalásból élő önálló mezőgazdasági keresők számát tehát a mezőgazdasági munkások és eselédek számának összegezése, továbbá az 1—10 kát. holdas birtokosok körülbelül kétharmadának hozzáadása útján 55—60.000- re lehetjük. Zala megye legtöbb vidékén az önálló birtok alsó halára a 10 kát. Hold- Ha tehát az 1—10 kai. holdas birtokosok kétharmadát vesszük időnként munkavállalásra is kényszerülő törpebirtokosnak, ezzel egy- általán nem esünk túlzásba, annál is inkább, mert ezl a kétharmad, körülbelül az 1—5 kát, holdasok kategóriájának felel meg. Zala megye önálló mezőgazdasági keresőinek ezek alapján min’egij 70— 75 százaléka íehát nem. a saját földjéből, vagy! csak részben a saját földjéből élő munkavállaló. Országos viszonylatban a mezőgazdasági képesség 60 százalékát számíthatjuk a munka- vállalók kategóriájába, ami önmagában is megdöbbentő számadat. Mennyivel rosszabb a helyzet Zala megyében, ahol az országos aránysamnál 10—15 százalékkal magasabb a mezőgazdasági össznépességből a munkavállalók száma. Sommás munkások Az előadottakat igazolja a zalai sommás- munkáskérdés vizsgálata is. A novai és alsó- lendvai járásokban együttesen adatgyűjtése alapján kereken 3000 az évenként rendszeresen idegen vármegyékben munkát és kenyeret kereső sommás munkások száma. Az egész vármegyében becslése szerint 15—20.000. Ha a sommá ok keie el képtelen tagjaié is hozzászámítjuk, akkor körűibe.ül 40—50,(100 Jé.ekre Vérével is kész bizonyítani a német kisebbség hűségét libája s ÜHagyarország iránt Hagy előadás vármegyénk szociális helyzetéről
