Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-01-29 / 23. szám

2 ZALAMEGYEi UMSÄG 1940. január 29. í SVZ..7S mmwrsamp tehetjük azoknak a számát, akik a mai körül­mények közöli nem tudnak zalai tőidből meg- (élni ési a a'íilóságban, már eddig is idegen vár­megye földjéből, munkaalkalmától élnek. Ml lesz akkor, ha a baranyai, somo­gyi, veszprémi, fejérmegyei, tolnai stb. nagybirtokok — akár részben is — feloszlásra kerülnek és a zalai sommásokról ugyanekkor nem tört ­jük gondoskodás :> Így merül fel az eltel épít és gondolata, mint pa rán­éző'ó szoeiá poli iraj szükségszerűség. Bármennyire fájdalmas is. zalaiak tízezrei­nek kell elhagyni azt a földel, amelyen apáik és nagyapáik, éllek, hogy a többi zalaiak meg­élhetése, boldogulása ill, a zalai földön biz­tosítható legyen. Zalából kj kell telepi leni az ill megélni nem tudó mezőgazdasági mun­kásfelesleget és a főként munkavállalásból élő törpebirtokosok egy részét. Ez a gon­dolat már eddig is megértésre talált a föidmíí- velésügjyi minisztérium ban s zalaiak Bara­nyába való áttelepítésé — ha egyelőre sze­rény keretek között is máris megindult. Brand Sándor dr. alispán ugyancsak lerv- bevette mezőgazdasági munkásoknak belső Za­lából BalaLonfüredre és környékére való át­telepítéséi, ahol szőlőmunkáshiány Aran. Azt mondaná valaki: népsűrűségj ide, vagy oda> nem kell a zalaiaknak ide­genbe költözniük; van itt elég nagy­birtok, osszák fel azokat a nincste­lenek közöli és minden probléma ön magától megoldódik. Nagybirtokok Lássuk tehát a nagybirtokkérdést; az 1000 holdon felüli nagybirtokok összterülete 190.205 kaU hold, az egész zalamegyei földbirtokterü­let 22.7 százaléka. Érdekes párhuzam : az összes erdőterület a vármegyében, kereken 200 ezer kát, hold tehát mindössze 10.000 holddal több, mint az 1000 holdon,felüli nagybirtokok összterülete. Tudjuk, hogy az erdők túlnyomó részben a nagy bír Lökök kezelésében vannak. Ezirányban pontos számításokat még nem vezetett, de azt hiszi, nem veti cl a sulykot, ha azt állítja, hogy a zalai nagybirtokok birtokállománya legalább 60—65 százalékban .erdő. A nagybirtokok legnagyobb részben a keszthelyi, letenyei és tapolcai járásokban feküsznek. a zalaszentgróíi és zalaegerszegi járásokban viszont alig van nagybirtok. Ha figyelembe vesszük, hogy az erdők rendszeres, biztos keresetet nyújtó, állandó munkaalkal- mat csak néhány erdésznek, vadőrnek nyúj­tanak, továbbá, hogy a kisebb-nagyobb birto­kokon élő gazdasági cselédek száma csak­nem pontosan 10.000 fő, akiknek igen jelen­tékeny része a nagybirtokokból él, a zalai nagybirtokok felosztásától a legradikálisabb megoldás esetén sem várhatnék még a légi- vér mesebb remények mellett sem a zalai iúí- népesség problémájának megoldását. A föld­birtokreformtörvény végrehajtása kétségtele­nül jelentős mértékben csökken eni fogja az életképtelen törpebirtokok számát, így a me­zőgazdasági munkavállalók számát is. Azon­ban ne felejtsük el, hogy a nagybirtokok nér pességeltartó képessége nem feltétlenül ki­sebb a kis birtokénál. A szociálpolitikai ku­tatásnak épen ez is egyik igen nagyjelentő­ségű feladata : felmérni egyenként a közép, de különösen a nagybirtokok népességeltartó képességét és abban az cselben, ha az illető birtok nem foglalkoztat megfelelő szánni mun­káskezet, od- éatni, hogy a birtok természe­tes szociális * akciójának elege t legyen. Szociális bajok Zala megye szociális problémáinak legna­gyobb . esze önmagából a túinépesség lényé­ből le . /élire, >. A túl népesség következménye az‘ aránytalan mértékben o’apr idolt törpe­birtokok túlságos nagy száma, ennek követ­keztében az általános szegénység, a nem meg­felelő ruházkodás', a rossz táplálkozás. Mind­éhez hozzájárul igen sokfelé, különösen a le­lényéi, novai, alsó lend vai és zalaegerszegi já­rásokban a termőföldek silány, erősen agya­gos, mészszegény volla ; a noíia, amely mér­gező tartalmával súlyosbítja a szegénység köz­egészségügyi veszélyeit, továbbá a megyének különösen a 'déli részeiben a jó közlekedési le­hetőségek, közeli felvevőpiacok hiánya. Mind­nyájan tudjuk, hogy vannak községek, ame­lyek az esős időszakban kiépíted utak hiánya miatt csaknem hozzáférhetetlenek ; bogy a körülbelül 35.000 lakosú letenyei járási egyet­len kilométer távolságban sem metszi köz­forgalmi vasút. Megemlékezel! ezután a törpebirtokok túl nagy számáról, a közlekedési lehetőségekről, az egykéről, közegészségügyi viszonyokról, la­kásokról és a nagy lendülettel meginduló vármegyei szociális munkaprogramról, amely utóbbi az inségenyhítés, a szociális megse­gítés hatalmas eszközének bizonyult — és az országban elsőnek kezdeményezett nagy­jelentőségű malackioszlási akcióról, háziipar­fejlesztésről síbe. Belgrád, január 29. A balkáni értekezlet foglalkoztatja a diplomáciai köröket. Most már bizonyos, hogy megtárgyalásra kerülnek az összes eddigi vitás kérdések. Jugoszlávia Belgrád, január 29. Az a vonat, amelyen Cvetkovics jugoszláv miniszterelnök a kor­mány több tagjával Zágrábból Belgrád felé haladt. Ruma állomásnál kisiklott. Cvetko Bukarest, január 29. Romániai politikai kö­rökben méltatlankodásnak adnak kifejezést amiatt, hogy akkor, amikor Románia igen nagy mennyiségű kőolajat tudna külföldön elhe yezni, külföldi behatásokra nemhogy emelkednék, hanem csökken a forgalma«. Azt Óriási érdeklődés előzte meg-az Egyesült Női Tábor szombati táborozását, amelyre a megyeháza feldíszített nagytermében szokatla­nul pontosan összegyűlt a közönség. A gimnázium énekkara elénekelte, n Hiszek­egyei, utána Telman Sándor dr. üdvözölte a vendégeket és az összes jelenlévőket. Majd felkérte vitéz csenkei Csienkey Gézánál, hogy az Egyesüli Női Tábor elnökének, dr. vitéz Ke rés z !es-Fischer Ferencnének! távolmaradása miatt mondja el megnyitóját. A belügymi­niszter felesége azért nem jöhetett el, mert részt kellett vennie az olasz követ búcsú va­csoráján. Az elnöknő kiküldöttje ismertette a női tá­bor célkitűzéseit, az egyes táborok működését és törekvéseit. t A. megnyitó után Hegedűs Klára színmű­vésznő nagyszerű arcjátékkal és remek hang- színezettel szavalta el Reményik Sándor Ahogy lehet című költeményét, gmit a kö­zönség lelkes tapssal jutalmazott. Ezután vitéz csenkei Csenkey Gézáné tar­.1 szociálpo iíika nem csupán a sze­gényekkel és e es eltekkel foglalkozik. A szociálpo i ika magijai ul társada- lompo:i!iká! jeleni; nem szegény vé­delme!, hanem társadalom védelmét s mó ,szerei közé nem tartozik a vész­harang ko ugatása. Majd az összetartásról szólott és kívánta, hogy a zalai gyakorlati szociális munka le­gyen minél teljesebb, gyümölcsözőbb várme­gyénk és hazánk javára. Nagy helyeslés és tetszés kísérte a pompás előadást. * Ezután Lonecz Gyula dr. Csáktornya és Alsólendva történetét ismertette igen sikerüli szabad elő­adásban. velítetl képekkel. Sok érdekesei és tanulságosat hallottunk vármegyénknek e két elcsatolt városáról. Történetükéi csak most ismertük meg igazán. A nagyszerű előadásokért Turcsáuyi Sipos József mondóit köszönjetek Bulgária Olaszországgal egyetemben a beke álláspontjára helyezkedett, »»»» © «««í miniszter megsebesüllek. Sérüléseik nem ve­szélyesek. A vonat kisiklását az okozta, hogy beleszaladt egy teherkocsiba. mondják, hogy amint Anglia és Franciaor­szág vásárolhatnak akármilyen mennyiségű olajat, úgy eszközölhetnek szállítást egy má­sik állam részére is, amibe a nyugati hatal­mak nem avatkozhatnak bele. >>» o «(< tolla meg! előadását »A nő a fegyver szolgá­latában« címen. Nem akarom bizonyítani — mondta —, hogy a nő kezébe fegyver kell, de el kell ér­nünk azt, hogy háború esetén a nő a férfit minél jobban pótolhassa. Értsen a fegyverke­zeléshez is. Az asszony e'ső, legfontosabb és legszentebb feladata az anyaság. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy hazáját közvetlenül is szolgálhassa, vagy hogy urának segítsen, A szellemi honvédelem terén is nagy felada­tok várnak, a nőre. Erős lelkűnek kell lennie. A nemzet minden egyes tagjának létérdeke az összefogás, össze kell fognunk becsülettel a hazáért! — fejezte be beszédét vitéz csenkei Csenkey Gézáné. Rövid szünet után Söléné zilahi Farmos Eszter lépett az emelvényre és Doniján Sán­dor dr. zongora kísérete mellett elénekelte né­hány sajátszerzeményű dalát. A dallam újsze­rűsége és szívbemarkoló búgása a közönség legnagyobb tetszését váltotta ki Végül sor került a magyaros ruhubemuta­i Végül levonta a következményeket: Miről tárgyalnak a balkán értekezleten örömmel tapasztalja, hogy Magyarország es Vasúti szerencsétlenség érte a jugoszláv minisztereket vies miniszterelnök és a jugoszláv pénzügy­& romén kőolajszállitás ügye Szép sikere voit a szombati magyarruha bemutatónak

Next

/
Thumbnails
Contents