Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-23 / 67. szám
14 ZALÄMEGYEI ÚJSÁG 1940; március 23. —^Él A téli gazdasági tanfolyamok gyakorlati eredményei. 1200 ezüstkalászos gazda Zalában A földművelésügyi minisztérium a téli időszakban amidőn a gazdák ráérnek, évről- évjc nagyobb számban iskolaszerű két-, illetve háromhónapos gazdasági tanfolyamokat rendez. Ezeknek a tanfolyamoknak célja az, hogy az önálló gazdálkodók gazdasági ismereteit gyarapítsák és ezzel az okszerűbb és helyesebb gazdálkodást minél szélesebb körben kiterjesszék. Nagy jelentőségük ezeknek á tanfolyamoknak különösképen abban van, hogy a tanfolyamot látogalók nagyrésze ónálló gazda és ezek a tanfolyamon szerzett ismereteiket gazdaságukban mindjárt hasznosíthatják is. És ezeknek a tanfolyamoknak nyomait meg is találjuk a községek gazdálkodásában. így több változást lehet látni elsősorban a talajművelés terén. Tarlóhántás ritkán marad el az ilyen helyeken. Ősszel is "kevés az olyan föld, amit meg nem szántottak volna. A mélyebb talajművélés is kezd divatba jönni. El-eltünedeznek a gyomoktól éktelenkedő ha- tármesgyék és jóleső érzés látni, hogy a talaj- művelés terén mind kevesebb és kevesebb a hiba, legalább is alapvető hibával már nem találkozunk. Különösen szép haladás tapasztalható a trágyakezelés körül. Nem látunk ugyan a gazdaudvarokou nagy számban agyag-, vagy beton Irágyatelepeket, de feltétlenül mind • kevesebb az olyan udvar, amelyet szemétdomb éktelenítenc. A trágyát szépen rakásban gyűjtik és már több községben volt alkalmam látni azt, hogy a gazda rendszeresen tipratta a trágyát. Láttam olyan udvarokat is, ahol a trágyatelep korláttal volt körülvéve és így az átlátok kifutójául is szolgált. Amellett meg az állatok a trágyát is tiporták, • Az istálótrágya szántóföldi alkalmazásánál is mind kevesebb kupacolást lehet látni, de annál gyakrabban találkozunk kisgazdáink földjén trágyaszarvasokkal. Ezt magam részéről nagy eredménynek tartom, tanfolyam befejezése után a gazdák belekapcsolódtak a tejellenőrzéssel kapcsolatos törzskönyvelésbe. Megalakították a gazdakört, ami általában minden ilyen tanfolyam folyománya, de ebben a gazdakörben igen élénk tevékenység folyt és sikerült is nekik minden adandó problémát gazdakörük útján meg is oldani. Természetesen a község állattenyésztésére is kihatással vannak ezek a tanfolyamok. Elsősorban az állatnevelés, majd a takarmányozás terén észlelhetők változások. A nagyobb A természet különös szeszélye, hogy a hus- vét nagyon korán van ebben az esztendőben, viszont tavasz még sehol sincs. A hosszantartó kemény tél, a rendkívül sok lió nemcsak az őszi vetésekben tehetett kárt, hanem a lucernásokban is, azonkívül az elföldelt répában, burgonyában, úgyhogy a gazda bizony nehéz feladatok előtt áll, mert a tavaszi munkák későre maradnak. HKzeü máknak, zabnak, árpának már ki kellett volna kelnie, már pedig eddig még igát a földeken nem igen láthattunk. Mit tehetünk, az időjárást nem változtathatjuk meg. Vetőtervünkön sem tudunk sokat változtatni, korábban élő vetőmagot sem tudunk beszerezni. Van-e hát mód, hogy kivédhessük az időjárás rendellenességét ? Van! sűrűbb vetéssel kényszerítjük a tavaszi kalászosokai, hogy gyorsabban érjenek hibák feltétlenül ki küszöböl telnek. Nagyobb eredmények természetesen az ál led tenyésztésben csak hosszabb idő múlva lesznek tapasztalhatók. A téli gazdasági tanfolyamok még eredményesebbé tételére a földművelésügyi minis z léri um újabban a tanfolyamos községekben egy-két éven át a nyári időszakban gyakorlati oktatást is vezetett be. A tanfolyam hallgatóit a nyári időszakban többször meglátogatják a tanárok és ott a helyszínen hasznos tanácsokkal gyakorlatilag irányítják a gazdálkodást. Már a tanfolyamokon nyert elméleti oktatás nyomán is szép eredményeket láthatunk, ezzel az intézkedéssel azonban az eredmények még fokozhatok lesznek. A téli gazdasági lanfolyamot végzett gazdák ezüstkalászos gazdák. Zala vármegyében eddig már 30 községben volt ilyen tanfolyam. Ha egy-egy tanfolyam létszámát 40 főre veszt- szűk, úgy ezeken a tanfolyamokon 1200 gazda nyert alapos gazdasági oktatást. 1200 ezüst- kalászos gazda van tehát a megyében és nagyon örvendetes lenne, ha ez a szám minél gyorsabb ütemben még tovább gyarapodnék« Ambrus János, . Le és szuperfoszfátot adunk lehetőleg miieden tavaszi növény alá. Ismeretes, hogy a szuperfoszfát hatása a termés mennyiségének növelésén, a minőség javításán kívül abban is nyilvánul, hogy bizonyos betegségekkel szemben ellenállóbbá teszi a növényt, de még abban is, hogy . a növények tenyészidejél megrövidíti. Ne értsük félre, a szuperfoszfát — nem kényszeréreüést: idéz elő, hanem a növények táplálását a könnyen felvehető foszforsavával egyenletesebbé teszi, ezáltal a magképződést elősegítve a növényt képessé teszi arra, hogy termését előbb hozza meg. Körülbelül 150 kg. szuperfoszfát kai holdanként elegendő ahoz, hogy a fenti hatásokat minden tavaszi növénynél megnyilvánulni láthassuk. i»o«< Kora husvét, késő tavasz Két évvel ezelőtt kint jártam egy zalai községben gazdasági előadást tartani. Beszélgetés közben a gazdák részéről igen élénk érdeklődést tapasztaltam a vetőmagkiválasztás iránt. — Érdeklődésükben általában nagy szakszerűséget vettem észre és láttam egyben azt a nagy elhatározást, hogy ezen a tér j ren feltétlenül tenni akarnak valamit. Ebben a községben is néhány évvel azelőtt háromhónapos gazdasági tanfolyam volt. Gazdaság. A kukorica. Kissé nehezen barátkoztak meg gazdáink ia helyesebb vetésforgóval, aminek a magyarázata az, hogy a kevés földön sok gabonát termelnek, Bár néhol egy-egy gazdánál sikerült fölfedeznem az igyekezetei a jobb vetésforgó beállítására, ezen a téren azonban a tanfolyamod községekben is alig van haladás. Mindenesetre olyan kérdés ez, amely a gazdálkodásban nagy rendszerváltozást jelentene. Éhez pedig idő kell és még sok-sok tudás. Újabban vidékünkön több helyen láttam kisgazdaföldeken szénaszárító ágasokat és rajta szárítani a lóherét és lucernái. Nagy haladás ez különösen kisgazdaságokban, hiszen a nagyobb gazdaságokban is ritkán látunk ilyen t. Három évvel ezelőtt iskolánk az egyik közeli községben tartott háromhónapos tanfolyamok Nem akarom részletezni azokat a kisebb-nagyobb változásokat, amelyeket a község gazdálkodásában a tanfolyam nyomán Itap asztaliam és amelyek mind egy-egy lé preset jelentenek a jobb és több termelést célzó gazdálkodás felé, de ebben a községben a Irta: Pörneczi József m. A búza mellletl legfontosabb gazdasági növényünk. A gazda nem nagyon kényezl li és a kapások közölt is háttérbe szorítja a répa. Ha sok van belőle, a termését se tudja úgy becsülni, mint most, amikor az állattenyésztés legkeresettebb és ezért legdrágább nyersanyaga. Minden terményre áll ez ia tétel, hogy az árat a kereslet és kínálat közti viszony szabja meg, a kukoricánál e tétet igazságát most fokozottabban érezzük. Kukoricából soha nem lehet sokat termelni. Soká lesz ebből a növényből még túltermelés, mert termelési határát a klíma szabja meg. Az ára nagy termés mellett leszállhat mély pontra, de ha a gazda nagyrészét ilyenkor állat- tenyésztésén keresztül értékesíti, a számítását megtalálja. Termelésének a kiterjesztése mindenképen indokolt. , Indokolt magángazdasági szempontból is. Minden része felhasználható. Termése a legjobb hizlaló takarmány, A csövet körülfogó kir. gazdasági tanácsos j levelek, a csuhája, értékes anyaga lehetne a i falusi háziipárnak, egyébként takarmány ez is. A csutka a szemmel összedarálva takarmány, külön kitűnő tüzelő, sőt motorhajtó anyag. A szára nyersen, szárazon és silózva egyik legértékesebb tömegtakarmányimk. De ha nem használnák el, alkalmas lenne cukor, és cellulózé gyártására is, { Előbb említettem, hogy a termelési hatá" rát a klíma szabja meg. Alkalmas-e Zala nyugati, hidegebb része a hukoricatermelés* re ’.y Az általános vélemény az, h$gy csak a házi szükséglet mértékéig, mivel itt neheb zen érik be, a korán érők pedig keveset teremnek, a termelése nagyobb arányban nemi gazdaságos. Ezt az általános véleményt szer retném megcáfolni e közlemény keretében« A kukorica mindenütt beérik, ahol a szőlő is beérik. Azt nem állítja pedig senki, hogy e vidéken a szőlő nem érik be. Igaz, Zala nyugati része nem szőlővidék, de legjobban
