Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-03-23 / 67. szám

6 Ezer férfire (043 nő Jut az országban. A novemberi nópösszeirás eredménye szerint csökkenő irányzatot mutat a népszaporodás ZALA MEGYE I ÚJSÁG 19-10. március 23­K CL ÖN FÉLE NÉPSZOKÁSOK. liúsvétkor bizonyos népszokások dívnak. Ilyen a locsolás. Annak idején Jézus feltá­madása után Jézus tanítványai és a csodá­ban hívők nagy tömegben gyülekeztek Jeru­zsálem utcáin. A zsidó papság szolgái ezeket úgy oszlatták széjjel, hogy vízzel locsolták le őket. Ez az alapja a húsvéti locsolásnak. A városokban illatos parfümökkel locsolják a nőket. A falvakban a legények a kúthoz ci­pelik a lányokat és vödrök vízét öntik rájuk. A húsvéti locsolkodást festeti tojással szokták megjutalmazni. Régente megeléged­jek azzal, hogy a keményre lőtt tojást piros­ra, kékre, zöldre, sárgára, vagy más színine festették. Hamarosan érvényesülni kezdett azonban a húsvéti tojásnál a népművészei. A 1búsvéli tojást karcokkal és rajzokkal látták '«el. Innen kapta nevét a hímes tojás. Különö­sen szépek a székelyek hímes tojásai. Szo­kásban van azonban a húsvéti hímes tojások készítés-e minden népnél, ürszágonkinl és Mctékenkjnl érvényre jutnak a népművészet elemei. A tojás ősidők óta jel Kepe a tavasz­inak és a természet újraéledésének. Az egyiptomiak, perzsák, kínaiak, ónémetek és ©szlávok a kikelet beköszöntésekor tojással # kedveskedtek egymásnak. Ezt a tqjáshagyo- inányt Jézus Krisztus feltámadásának jelkér ijpezéséiil a kereszténység is átvette. Különböző országokban és különböző né­peknél egyéb húsvéti szokások is vannak. Ilyen szokás a húsvéti nyúl ajándékozása. A inísvéli nyíllal kapcsolatba hozták a húsvéti tojással is. A gyermekek sok helyen friss fűből nagyszombat este fészket csinálnak az foki varon, amelyben vasárnap reggel megta­lálják a számukra odakészíleU bús véti liímes tojást. Meg vannak róla győződve, hogy a 'tojást a nyúl festette és hozta. < Az evangélium beszéli, hogy liúsvétkor két ifjú Jeruzsálemből Emmauszba ment és út­közben találkoztak a feltámadt Jézussál En­nek az emlékére honosodott meg sok helyen ©“húsvéti kirándulás. / Kabát gondok ■ Tavaszi kabát mennyi gond és mennyi őröm. Még fázósan húzzuk össze a bundái, de csalhatatlan jelek mutatják, hogy nincs már messze a tavasz és előtérbe kerül a ru­házkodás legfontosabb mozzanata, a layaszi kabát megvétele, mert nem olyan könnyű, mint ahogy azt gondolják. Színt, mintát, mi­nőséget, fazont megválasztani többhetes gond­ja bármely asszonynak. Nézzük csak, hogyan (történik egy tavaszi kabát beszerzése. Elő­ször is felmerül a gondolat, hogy kell. Ennek megállapítása után jönnek a barátnők, is­merősök, akikkel a megveendő kabátot az utolsó öltésig meg kell beszélni. Közben tér* úiészciesen jóegynébány divatlap tanulmá­nyozása is elég jó szórakozás. Végül is elér­kezett az idő hogy a kabátot meg is vegyék, és be kell menni Sebülzókbez, mert az csak természetes, hogy megfelelőt csak ott lehet venni. Vájjon lesz-e megfelelő és ha igen, nem kerül-e túlsókba ? A vevő ott áll az üzletben és válogat, mert van miből. Angolos szabású, egyenes hátú ép úgy, mint a fél francia! szabású gloknis. A legrafíináltabb szövésű divatkreációtól az egyszerű praktikus kabátig mindenből válogathat a vevő. A háborús idők csak kevésbé éreztetik h msükül. Ka bélszö­vetek és kész kabátok csak olyan választék­ban kaphatók, mint az előző években, csak a korai húsvét érezteti hatását, mert sok modelldarab a mostoha időjárási Viszonyok miatt csak az ünnepek után fog elkészülni. Schützék kabátosztálya ez idén is meglelt min­dent vevői érdekében. Nagy forgalmat bo­nyolítottak le és, mint mindig, most is meg­elégedettek az otl vásárlók. Az idény csak most kezdődik és Schützék állandóan készü­letnek újabb és újabb tavaszi kabátokat, hogy rendelkezésre állhassanak kedves vevő­iknek. i Az ország népesedésével kapcsolatban a Magyar Statisztikai Szemlében Timiig La­jos dr. érdekes tanulmányt tett közzé a no­vemberi népös-szeírással kapcsolatban. A mai Magyar ország titkosságának száma 10 millió kilencszázezer lélek, tehát 100 ezer hijjával 11 millió. Ebből űí felvidéki területre i’055 000, Kárpátaljára pe­dig 668.000 lakos jut. Á Nagy Budapest, amely egyelőre csak tervekben’* van. még r~, szinten növekvő lélekszámút mulat. A "köz­vetlen környékkel együtt t.052000 felkel számlál. Az ország vidéki terűidének lakossá­ga általában csökkenet számot mutál, mert míg 1930-ban 0.87 százalék volt a gya­rapodás, addig 1939-ben 0.53 százalékkalnőtt A magyar politikai élet szókincse évekkel ezelőtt g\'arapodott új fogalommal, a vo­nalvezetéssel. Persze van mindenféle vonal. Egyenes, görbe, tört és vegyes vonal. Hogy melyik a célirányos, nem dönthetem el. Tény, hogy a politikában mindig valamilyen vona­lat vezetnek. A haditechnikában pedig a vi­lágháborúi követő 2 évtizedben szintén nagy szerepet kapott egy fajta vonal rendszer, az erődvonalak rendszeré. Építettek ilyent a né­metek. Persze a franciák sem maradlak el mögöttük. De építettek és kiépítenek ilyen erőd vonal-rendszere kel a többi népék is. Á mesterségesen összetákolt Csehszlovákia is ilyennel fenyegetett bennünket. A Gondvise­lés azonban nem engedte, hogy mesterkélt határokon, ősi határainkon belül, gyűlöl­ködő ellenségeink használ lássák gonoszul kiépített erődjeiknek. Bízunk abban, hogy más határainkon felénk meredő ilyen kí- sértét-vonalak csak kísértetek maradnak és nem ar thalnak nekünk. Annak idején majd csak cseh-sorsra jut valamennyi De igen sokat emlegették, emlegetik még ma is a testvér finn nemzet Mannerheim-vcq nalát, amely lelket kapott a hazájukért di­csőséggel harcoló hős finn katonák szívétől. Ötvenszeres túlerővel szemben vívták a finn testvérek az élet-halál harcot. A íüggetlen.*- ségeért rajongó finn nemzet minden fia ki­vette részét a hősi küzdelemből. Csodál­kozva nézte a világ ezt az erőfeszítést, amely­nek a vége felől nem igen lehettünk kétség­ben. Az ellenség a mai harctechnika minden eszközével beláthatatlan tömegekkel támadott, de a maroknyi finn nép minden talpalattnyi földért drága árat fizettetett. De a szovjet­nek nincs dicsekedni valója. A Mannerheim- vonal bős védőit azonban dicsőséggel övezi a világtörténelem. A nagyvilágban még Isten tudja csak, mi­kor lesz béke. A fegyverek zaja nem ült el. Szörnyű detonációktól még talán csak ezután fog remegni a föld ! A legnagyobb bizonyta­lanságban élünk, A holnap mindenkor vál­tozást hozhat, A magyarság a becsületes, békét a lakosság száma. A lakóházak száma a né­pesség számát jóval meghaladó mértékben növekedett, míg 1930-ban 1,467 000 házat, ad­dig 1939-ben 1,633.000 lakóházat számláltak össze a trianoni területen. A lakások száma tíz év alatt közei 222 ezer új lakással szapo­rodott. Ha az országban lakó férfiak és nők arányszámát vizsgáljuk, ebben nem követke­zett be lényeges változás, amíg 1930-ban 1000 férfire 10'tő nö jutott, az új népszámláláskor 1939- ben 1000 férfire 10 Ír 3 nő esett., Általában a városok lakossága növekedett és a vidék népességben szegény maradt. Alig van néhány megye, ahol népi gyarapodás vari. Jó vármegyék között első helyen áll Szátmár, Szabolcs, Bereg és Borsod, kívánja és szörnyű igazságtalanságtól oko­zott sebeinek biztos gyógyítását. Ez a ma­gyar béke kell nekünk. De, ha békét akarsz, — mint a közmondás mondja: készülj fel a háborúra, minden lehetőségére ! Sorsdöntő időkben a legnagyobb erő az egységben van. Hála a magyarság egészséges ösztönének, tanult a múlt sok nagy kárán és mostanában a veszedelmek idején mintha jobban át tudná érezni az egység szükséges­ségét. Még az átkos pártpolitika hangjai is mintha elnémulnának a terhes napokban. Ezekben az időkben, napjainkban, valóban legyen egy szív, egy magyar akarat ! Meg kell teremteni a magyar egységet! A magyar lélek egységét. Ki kell építeni a magyar lé­lek áltőrhetetlen Mannerheim-vonalát ! A ke­gyelem áttiizesítő, salakot kiválasztó, egészsé­gét, áldozatosságot elárasztó, szent ereje járjon át minden magyart! Megújuló, húsvéti fény- özönbe öltözött magyar telkeknek kell a fron­tot állni, Szinte minden egyes magyarnak bevehetetlen, egységbe olvadó kísérőddé kelt válni, amely büszkén lobogtatja a mocsokta- lan nemzeti színeket és a hitének, gyözelmér nek diadalmas jelvényét, a keresztel. Úgy érzem, hogy ez a nagyszerű, szükséges lelki munka folyik a lelkigyakorlatos moz­galomban, szerte az egész országban, *Ki merné kétségbevonni, hogy a lelkigyakorla­tok csodás átalakító munkát végeznek a lel­kekben. Az előbb terheiket némán, daccal hordozó, sokszor majd összerogyó lelkek, akik természetszerűen fáznak minden áldo­zatosságtól, most mint új, felszabadult, tisz­tán látój napba-néző, derűs világszemléletü emberek kiegyenesedve, megacélosodva, va­lósággal vágyakozással feszülnek neki a rop­pant terheknek, A roppant lélek tüze lo­bog bennük, Nemcsak az Isten magasságait keresik, hanem a nemzeti síkon is a hősök' energiái feszítik őket. Isten szeretiele tápy tálja bennük a hazafias érzést és erénye­ket, úgy, hogy készek a? első hívó szóra és öld lesznek azok, akik nem hagyják cserben Ja nemzeti színeket jés utolsó vércseppig oda^ A magyar Mannerheim vonal

Next

/
Thumbnails
Contents