Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-23 / 67. szám
7 1940. március 9. ZÄLAMEÖYEI ÚJSÁG adó védelmezői lesznek az ősi magyar földnek. óh. áldott lelkigyakorlatos mozgalom, ainelv nemcsak a kegyelem rendjében végez elsőrendű munkál, de lerakja az igazi magyár hazaliság biztos alapjait is ! ' Egy kis vasmegyei falu elevenedik meg előliem. Nevét is megmondom : Rábagyar- ma|. Olt is ilyen magyar 1 éle kérőd-építő ni un;- k'a folyt a közelmúltban. Egy kis falunakt 102 családos gazdája állott a nagyszerű munkába. Világháborút becsülettel végigharcolt, deresféjü férfiak és a fiatalabbak, akik azL óta kóstolták a katonasorsol. De nagyszerű is’voll az ;i 13 napos zárt férfi, lelkigyakorlat ! Hogy kristályosodott olt a pompás fegyelem ! Hogy egyenesedlek a meghajolt hátak] 1 Hogy nőttek szárnyai a telkeknek ! Hogy tisztultak meg férti zokogásban ! Hogy lobogott Es kapott tápot a hazafiság tüze, ahogy nyakukba vették a nemzetiszalagon függd skapui áré-ér met ! óh, de- szép volt a tiszta fényben ragyogó ; régi magyar, nemzetnevelő Má- riaiiszíelet í Istenem j Ennyi apostol ! Eny'- nvi megújult magyar I Öli, hogy borult virágba a magyar remények faja ! öli, nagyszerű indulás a győzelmes magyar hajnal felé ! Mindenhol, ahol magyarok vannak, kiépíteni'' a magyar lelkek bevehetetlen erőd vonalát ! Azokon bélül virágozni fog a magyar sors és a húsvéti alléi újába be lőcse üdül a, várvavárt magyar feltámadás Te Deumá ! F...AV »»> OCCI Pesti színek Budapest, március 20. 'Újra fekete a főváros. A szép fehér bundát lerángatták róla. Már csak elvétve látni «gy-két mellékutcában, agyonkormosodott hóéra kasokat. Most nem is a hó, a télt adja az1 igazi színt, hanem egészen más, a magyar nemzeti öntudat. A lassan melegre forduló enyhe koratavaszi szél halai más zászlókat lenget a házakon, a kirakatok szebbnél-szebbek. Valamennyi között mégis legszebb a Nagykovácsy üzletház kirakata. Nem zsúfolták tele nemzeti szalagokkal, nem terhellek meg apró díszekkel. A tágas kirakat közepén Petőfi mellszobra áll, niögölte a Nemzeti Múzeum eszményített képe, előtte pedig a 48-as sajtó kilencvenkét éves példányát; Ott van a Nemzeti dal eredeti példány-a. Kossuth Hírlapja és a Március Tizenötödike. Ma már történelem, a szabadság bástyája és a nemzeti önállóság különösen újra időszerű inlőjele a nyomtatványok minden betűje. Úgy látszik, a cenzor akkor is dolgozott... •k A napisajtó beszámolt a március 14-i két nagy katolikus eseményről, a Szent István Társulat közgyűléséről és a Pázmány Péter Társaság irodalmi estjéről. Mindegyiken megjelent a magyar püspöki kar, köztük Grősz József, szombathelyi főpásztor is. A Vígadóban tartott irodalmi esten Czapik Gyula dr. veszprémi megyéspüspök mondta az ünnepi beszédet. Figyeltem a közönséget. Kél gondolatát tapsolta meg különösen. Egyik : a kiadók végre ne fordításokkal, a külföldiek irodalmi termékeivel halmozzák el a könyvpiacot, hanem adj ük és terjesszék a magyar írók gondolatait. Elvégre vannak magyar tehetségeink, akik megérdemlik a nyilvánosságot. Felzúgott a taps ennél a mondatnál, mintha maga az előkelő közönség is követelte volna a magyar művészek hathatósabb támogatását. Másik gondolata így hangzik : a művészét, azt tartja, a jónál van jobb, a szépnél van szebb, ám legszebb .és legjobb maga a Teremtő. Harminc évvé! ezelőtt még klerikálisnak csúfolták azt, aki katolikus sajtót emlegetett, ina pedig divatos lett, sőt vissza is élnek veíe.,r Ezért ma különösen aktuális, hogy a katolikus sajtó jónál jobbal, szebbnél szebbet nyújtson. Nem maradt el itt sem a közönség zajos tetszésnyilvánítása. Különösén jellemző, hogy a Vígadó nagy- • termét .szinte zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő serege. íme, bizonyság a szelek fordulására, ma már erősödik a katolikus tömegek öntudata. ' y ói* Húsvétra uagy gonddal készül Budapest A kirakatok nyuszik ital teltek meg s az üzletek kínálják a portékájukat. A forgalon> korlátozás még mindfc életben van s egy-egy befutó vonattal annyi^ember érkezik, ahá,- nyaa épeu elférnek, ^szerelvényen. Különben annyiéi hozzászoktak az emberek a papírrendelet folytán beállott lapkor- 1 álozáshoz, bogy alig tudják elképzelni, milyen lehet a rendes terjedelemben előáll ív- lotl újság; - Bizonyos izgalommal vár ják az időt, amikor pár 'hétre felszabadulnak a kiadók a kénytelen-kelletlen kevésbeszédűségb bői s széltében:hosszában elmondhatják a mondanivalójukat ezúttal azonban a kiadó pénzén az újságírók. A szenesüzletek elölt néha még csoportokba verődnek az emberek, de mindig apad a szénhordó emberek raja, hiszen itt a tavasz s a divat lassan már idomul is hozzá. Az emberek gondja most mégsem a ruha, hanem a lakás. Feltűnően sokan keresnek, új lakást májusra s, ha megfelelőt találónak, menthetetlenül rácsapnak, egy nap akár tizen is. Az élet természetesen nem reked meg, zajlik és rohan mint Pesten általában. D T. EDISON mozi Szombaton 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Figyelem! Nagyszombaton az első előadás Feltámadás után 7 órakor kezdődik lexas“ c. kalandsorozat első része Teljesen önálló 20 felvonásban. 3 órai előadásoa a helyár 20—70 fillér Női, férfi, gyermek Cipőt divatos fehérmemüt, kesztyűt, nyakkendőt, kalapot stb. HORVÁTH JENŐtői. (Plébánia épüiüí) 33GG sz, t. k. 1940. Hirdetmény. Teskánd, Holtó, Boncodíölde és Kávás községnek telekkönyvi betétei az 188G : XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI l.-cikt értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosság* nak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé : 1. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-cikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. és (».; faiban és az 1891 : XVI, t.-cikk 15.§. a) pont^. jáhan foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889 : XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891 XXU t,-cikk 15- §. b) pontja alapján eszközölt lief- jegyzések érvénytelenségét kimutathatják, o végből törlési keresetüket, azok pedig, akik! valamely tehertétel átvitelének az 188G :XXIX, L.-cikk 22- §-a, illetve az 1889 :XXXViIl. t.-cikk 15. §-a alapján való'mellőzését megtámadni; kívánják, e végből keresetüket hat hónapi alatt, vagyis az 1940. évi november hó Íj napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz! nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 188G :XXIX- t.- cikk 16. és 18- §-ainak eseteiben .— ideértve az utóbbi §-nak az 1889 : XXXVIII. t.-cikk 5 és G. §-aiban foglalt kiegészítéseit is —- at ' tényleges birtokos tulajdonjogának l>ejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1910. évi november hó 1- napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható zá- . ros határidő telelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog ; 3. hogy mindazok, akik az L é$ 2. jpoínt-' ban körüiírt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik — ide értvfei, azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. l.-cikk 16. §-á alapján töiv télit bejegyzését sérelmesnek találják —, ö; tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alalt, vagyis 1940. évi november hó 1. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után a betétek tartalmát csak a törvény; rendes útján és csak az időközben nvilván- könyyi jogokat szerzett harmadik személyek., jogainak sérelme nélkül támadhatják meg, Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, aJkik a belétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy ameny- nyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A zalaegerszegi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság, 194Ó. március hó 14. Hedry Miklós s. k. a kir járásbíróság elnöke. Oszlányi Mihály s. k., kir. felek könyvvezető.
