Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-23 / 67. szám
1910. március 23 ZAL’AMEGYEí ÚJSÁG 5 Zalaegerszegen a folyó évben is lesznek munkaalkalmak középüké- zések révén Olyan, nagyarányú középílkezésekre, mini amilyeneket a muH évben végezlek Zalaegerszegen, belátható időn belül nem számíthatunk. Az új pénzügyi palotának megépítése és a kórház modernizálási munkálatai egymillió pengőnél többe kerültek. Igaz, ennek az ősz- szegnek tekintélyes része nem zalaegerszegieknek a zsebébe került, de azért mégis jutott ide is annyi, hogy azt megérezte a'város ipari és gazdasági élete. Amikor ezek az építkezések még folyamatban voltak, már akkor felbukkant az izga- tóan nagy kérdés i mi lesz 1940-ben ? Köz- építkezések szinte elképzelhetetlenek, a magánépítkezések pedig még a legnagyobb föllendülés mellett sem ölthétnek olyan méretekéi, hogy jelentős hatást gyakorolhatnának a város gazdasági éleiére. Jószerencsénk azonban nem hagyott el. Ha nem csurran, csöppen. Amint vitéz Tarnásy István dr, jdoI- gármeslerlől értesülünk, a folyó évbeli luk rom nagyobbszabású építkezés lesz Zalaegerszegen. Az első a kórháznál, ahol ugyanis még további munkálatok várnak elvégzésre, ^amihez természetesen jelentősebb összeg szükséges. Építkezik a református egyházközség is. Fölépíti imaházát a lelkészlak szomszédságában. Azután építkezési szándéka van az Országos Magyar Tejközponlnak is, mert jelenlegi helyén, a Vármegyei Gazdasági Egyesület székhazában terjeszkedni nem tud és így nagyobb berendezéseket eszközölni sem képes. Építkeznie kell tehát és az építkezési munkálatok számítások szerint — nem hajthatók végre 200 ezer pengőn alul akkor sem, ha a várostól olcsó telket sikerül is szereznie, ami egyébként bizonyosra vehető. Ha csak vajami, előre nem látott s leküzdhetetlen akadályok nem jelentkeznek, az említett tervek az idén kivitelezésre kerülnek s a munkák olyan természetűek, hogy azokból aránylag több jut Zalaegerszegnek, mint amennyi jutott a pénzügyi palotánál. Azok a szakmák tehát, amelyek az építőiparral kapcsolatosak, nem tekinthetnek reménytelenül a jövő felé. Elvégre a kórházi építke- zésekef”föltétlenül be kell fejezni. A reformátusok sem akarnak várakozni. Az OMTK-t pedig üzleti érdeke kényszeríti arra, hogy minél előbb fogjon munkához, mert — amint a jelek mutatják —, a zalaegerszegi üzletmenet miatt panaszra nincs oka, sőt épen a jó üzletmenet követeli a bővítést. /.Számíthatunk természetesen arra is, hogy a magánépítkezések terén is történik valami. Egypár új ház csak épül, tatarozási, javítási munkák is csak akadnak, épen azért azt mondhatjuk, 1910. nem lesz olyan veszedelmesen sötét, mint amilyennek messziről láttuk és foglalkozást biztosít a munkáskezeknek, keresetet a vállalkozóknak és munkásoknak. Az előkészületeket egyik-másik mimikához már megtették volna, lia a tél nem nyúlik ilyen hosszúra és nem lett volna olyannyira kellemetlen. műu< Husvét és húsvéti népszokások Akik még nem fizették meg a címűkre küldött sorsjegy árát, szíveskedjenek azt az április 6-án kezdődő nyereményhuzások előtt okvetlen befizetni, mert a játékban csak a kifizetett sorsjegyek játszanak. Aki nem akar a küldött sorsjeggyel játszani, küldje vissza, mert a sorsjegy visszatartása a főárusítóknak kárt okoz. Minden számnak egyenlő nyerési esélye van. lömjéndarabol melegítenek és azokat beleillesztik a gyertya testébe. Az öt tömjénda- rad Jézust és „öt sebét jelképezi. A húsvéti gyártva az, oltár evangéliumi oldalán /dl, és egészen Áldozó csütörtökig a nagymisék alatt ég. A húsvéti gyertyát Jézus Krisztus után az ötszázadik év körül kezdték használni. A húsvéti gyertya meggyújtásánál* énekli a pap az Exultet örvendezőn ujjong — kezdetű himnusz első sorait. Ezt a himnuszt, amely a katolikus egyház egyik leggyönyörűbb egyházi éneke, Szent Ágoston írta.. PASSIÓJÁTÉKOK. Nagyszombaton este felhangzik a.templomokban az alleluja és utána nyomban a hívek ajkán megcsendül az ősi ének : Feltámadt Krisztus e. napon! Ezzel beköszönt a husvét, a kereszténység legszebb és legnagyobb ünnepe, amelyet Jézus Krisztusnak halottaiból való feltámadása és a megváltás befejezésének emlékére ül az egyház. A keresztények elejétől fogva megünnepelték a húsvétot, azonban pontos idejében sokáig nem tudtak megegyezni. Sok vita hullámzott, hogy a tavasz milyen idején legyen húsvét. Végre a Krisztus után 325-ben Niéeáí- bán tartott zsinat hozott ebben végleges határozatot. Abban állapodlak meg, hogy hús- vét mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnapra essék. Megjegyezték azonban, amennyiben ez a vásár,- nap egybeesnék a zsidók pászkaünnepével, úgy a keresztény húsvétot egy héttel később ünnepük. A niceai határozat alapján a húsvét igv március 22 és április 25 közötti időre esik. A görög húsvét — miként ebben az esztendőben is — nem mindig esik egybe a katolikus húsvéttal. Ennek oka az, hogy a görögkeleti húsvétot nem a Gergely-féle, hanem a juliánusi naptár szerint számítják, amely tizenhárom nappal késik. Húsvét minden esztendőben való megtartásának kiszámítása fontos abból a szempontból, mert a húsvéthoz igazodik az egyház minden mozgó ünnepe : Áldozó cstitőr-*. tök, Űrnapja, Pünkösd, Újabban úgy egyházi, mint világi körök sokat gondolkoznak azon, miként lehelnek húsvét számára minden esztendőben állandó napol megállapítani és így elesnék úgy a húsvétnak, mint pedig több más ünnepnek minden évben való időváltozása. Ennek megállapítása vollaképen nem is képez leküzdhetetlen nehézséget. Visszafelé könnyen kiszámítható Jézus Krisztus keresztre feszítésének és feltámadásának pontos napja. Ez szolgálhatna irányadóul a húsvét végleges és állandó keletének meghatározására. A feltámadás ugyan vasárnap hajnalban ment végbe, azonban az egyházban már szombaton este ünnepük azt és pedig azért, hogy az ezzel kapcsolatos körrmeneten minél nagyobb számban vehessenek részt a hívek és a gyermekek is ott lehessenek. A görög egyház azonban most is vasárnap hajnalán tartja a feltámadási szertartást, mint az őskeresztények cselekedtek. ■ A régi keresztények húsvélkor és az azt követő hét napján így köszöntötték egymást: — Krisztus fejtámadt! — Valóban feltámadt ! — hangzott rá a válasz. Az ortodox egyházban ma is dívik ez a köszönési mód. Húsvétkor szokásos a bárány, kalács és tojás, valamint más eledel megszentelése. A HÚSVÉTI GYERTYA. Nagyszombaton délelőtt történik a húsvéti gyertya megszentelése is. Ez vastag1 és nagyságra felülmúlja a rendes gyertyaszálakat. Századok előtt harminc, sőt ötven kilós húsvéti gyertyákat is készítettek. A húsvéti gyertya első -meggyújtott lángjánál öt nagyobb A középkorban szokásosak voltak a keresztény dráma alapjául szolgáló húsvéli játékok. Már a kereszténység első századában szokásos volt, hogy a papok húsvét vasárnapján a templomban latin nyelven előadták az angyalok, a szent sirl őrző katonák és’ a három Mária énekét. Az ezredik év táján a papok megfelelő ruhát öltöttek magukra' és az énekeket kibővítve, több szereplővel megtoldva előadták a feltámadás egész történetét. Ezt a játékot később kisajátították a! világiak és a latin nyelv helyett nemzeti nyelven játszották a templom előtt. Ezekből a középkori húsvéti játékokból fejlődött később az úgynevezett Passiójáték, amelyből azonban már kimaradt a komikum és így visszatérlek a komoly vallásos színjátékokhoz. A passiójálék ma' mindenfelé divatos és sok helyen hivatásos színészek játszák nagy színházakban. Világhírűek voltak a bajorom szági Oherammergauban előadásra kerülő Passiójátékok. A falu lakosai ősidők óta fafaragással foglalkoznak és Jézust, Máriái, az apostolokat és bibliai jeleneteket szoktak la-' ból kifaragni. Az 1634-ben pusztított pestis alkalmával fogadalmai tettek, hogy Jézus kínszenvedését és feltámadását ezentúl nemcsak kifaragják, de tízévenként el is játszák. Az előadásokban az idők folyamán nagy tökéletességre tettek szert, úgyannyira, hogy a világ minden részéből tömegesen zarándokollak a kíváncsiak Oberammergauha. Az előadásban ötszáz szereplő vett részt (.és/ egy-egy előadás hét-nyolc óráig is eltartott/ A színpaci és a nézőtér — amely hatezer személyt képes befogadni — a szabadban van. Az utóbbi években a világesemények miatt az oberammergaui Passiójátékok szünetelnek.
