Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-23 / 67. szám
ilíMO. március 23 ZALAMEGVEI ÚJSÁG a katolikus templomtornyokat, a hegyekről a monostorok körvonalait, a völgyekből a kolostorok színfoltjait, nem lehet kilépni a magyar címerből a keresztet és nem lehet kitörölni a magyar történelemből Szent Istvánt, Szent Lászlót, Nagy Lajost és a Hunyadiakat. A magyar nemzet, Istennek vértanú nemzetje indivisibiliter és inseparabili- tev összenőtt a magyar katolicizmussal. így hirdette Ottokár püspök és büszkék lehel ülik erre az igehirdetésre. Nemcsak magyar katolikus renaissance! hozott Proli ászka. a magyarságnak, hanem hozta magát is. Elhozta a saját egyéniségét, elhozta egyéniségének színeit. Egyike volt a XX. század legnagyobb magyarjának és egyike volt a legnagyobb'magyar papoknak. Szent Gellert, Temesvári Pejbárt, és Pázmány Péter hasonlíthatók csak hozzá. L Miben áll ez a nagyság '! — kérdezhetnétek. •Először is új irányt liozotl formában és szellemben. Megteremtett egy szokatlanul friss és páratlanul gazdag költői nyelvet, amely nemcsak á megszokott teológiai nyelvnek átcserélése, hanem az új magyar irodalmi nyelvnek első megjelenése. Ez a ragyogó stílus végigvonul minden művén, amelyek közül a leghíresebbek : »A diadalmas világnézet«, »Elmélkedések az Evangéliumról«,' »A keresztény bűnbánat és bűnbocsánat«, »A magasságok felé«, Érdekes misztikus műve a nagy »titkok tornácában« és lelki naplója, amelyben nemcsak saját lelke, hanem az egész magyar kor lelke megelevenedik, Soliloquia.« Stílusán kívül hozott új filozófiai rendszert is. Prohászka filozófiája a keresztény pragmatizmust hirdeti : ez az akaratban 'és a cselekvésben keresi az élet súlypontját, amely csak nagy szeretettel és szerelni-Ludásb, sál található meg az Istenben. Ez a filozófiai és kritikai összefoglalása kora szellemi irányainak, amelyek közül különösen Nietzsche, Tolsztoj és Herbert Spencer filozófiája volt rá nagy hatással. Különösen a modern gondolkodás, érzület és kifejezésmód mind benne van Prohászka világszemléletének történeti elemeiben, de átalakítva és asszimilálva a katolicizmus nagyszerű eszméihez. így jut Prohászka gondolkodásában a katolikus gondolatnak minden új jelenséget magába szívó, mindig diadalmas korszerűsége és örök írissesége kifejezésre. Másodszor abban áll nagysága, hogy ezt a filozófiát páratlan művészi érzék és szónoki erejének misztikus hevülete egészítette ki. Prohászka szónoki művészete egész iskolát teremteti. Sokan utánozták, de utol senki sem érte, mert az ö lelke a költői és a művész, a tudós és a szónok lenyűgöző szintézise volt s ezt a szintézist mesterséges úton, — vegyileg — előállítani nem lehet. Prohászka Ottokár egyik művében azt írja, hogy Ö az örök élet vándora és énekesei. Igaza van. De az Ö örök élete kétszeres. Az egyik ott játszódik le a mennyországban, ahol a szentek társasága biztosan, szívesen fogadja be Krisztus apostolát. A másik örök élete itt játszódik a földön, most közöttünk, amikor idézzük Öt, hívjuk és emlegetjük. Homályban állunk és a sötétség végtelen perspektívái nyílnak meg előttünk. Rémek küzdenek az éjben és mi félünk nekivágni a jövőnek. De mögöttünk áll Ő, a nagy papi és jelent nekünk új bizodalmát az ősi katolicizmus új csatáira. És mi büszkén nézünk vissza Prohászkára, aki talán többet tett, mint Szent Gellert, mert egy hitetlen korban tanította az örök megváltó krisztusi hitet. Dr. Szekeres József, a Nemzeti 'Hitelintézet Rt. zalaegerszegi fiókjának tisztviselője. < 1A KORDA RT. könyvkiadványait és kegyszereit állandóan raktáron tartjuk. Eredeti kiadói árak 1 Legújabb havi- és szezondivatlapok állandóan, raktáron ! ZRÍNYI R. T. könyvkereskedése. Valamit a turistálkodásról Az ember a földből vétetett és a földije is tér vissza. Az ember élete a földdel, a tér mészetlel iiigg össze, abban él, a léte attól el nem választható. Ez az oka ann-ak, hogy az embernek a természetszeretete örök, egyidős a történetével. Amikor az ősember látta a természet csodás megnyilvánulását természeterőit, áhitatos lélekkel, azt imádta. A lűz, a víz, a villámzengés volt szemében az isten. Felülről jöttek az ég villámai, a mennydörgés fenséges' akkordjai, felülről jöttek az életet adó esővizek, felülről jötl a napsugár, az élet, a boldogság is, felülről jött azj áldás, az új élet. Ezért van az, hogy aí legtöbb nép az elveszett boldogság helyét, az elveszett paradicsomot magas hegyek ormaira helyezte, felhők közé, ember-nem járt a havasokra. Igen sok népnek megvan a magú hitregéje az elveszett paradicsomról, ahol az istenek trónusai hegyek ormain székelnek. A amikor megy felfelé a hegyre az ember, tálxii alatt találja a földet, a követ, a szikláta bazaltot, a gráni- 1 f tot, a lávák övét, a mérhetetlen, papi járó földekre kiterjedő égbenyúló hegy óriásokat, sziklafalakat, amelyek nek látásába beleszédül, akkor érzi meg a maga kicsinységét, nyomorult véges emberi voltát és érzi'meg azt a természetfeletti erőt, amely mindent létrehozott és tart fenn, dk kor önkéntelenül is feltekint az égve. és hódolattal leveszi a kalapját. És amikor az ember azért megy, gyalogol.* hegyet mászik, hogy a természetben Isten alkotásában gyönyörködjék, akkor az ember turista. A görögök az Olimpusra helyezték, ahol trónol a Zeus. Amikor a régi hindusoknál a védák korabeli hindu érezte halála közeledtél, akkor elindult nagy vándorlásra, elindult az északi havasok égbevezető lépcső- zete, az istenek trónusa, a Himalája felei, hogy közelebb legyen az istenhez, még élve taialkozhassék vele a szent hegyek ormán. A perzsa hitregékben is ott van a paradicsom a Meru nevű hegycsúcson. A japánok még ma is hófehér ruhában százezrével zarándokolnak szent hegyük, a Fudzsijáma lábához, ahol nárcisz és cseresznyevirág hinti szét illatál, fenn a csúcson pedig az örök hó ragyog.. Isién keresése a hegyek csúcsára hívta az embert. ( • Ararát hegyén kötött ki Noé bárkája, ott ért partot a kétségek vízözönében hány kódó lelke is. Hegyről hozta Mózes is a tízpaf rancsolatot, Jézus is a galiléi Boldogságok' hegyén mondta el a hegyi beszédet és adott új életcélt az emberiségnek. Táborhegyén történt Urunk színeváltozása, fent a hegyen mondotta Péter : jó nekünk Uram itt lenni. Boldogság volt a hegyen, boldogságról beszéltek az emberek és nem akartak lejönni a hegyről. , És most ebben a világban is egyre igyekszik az ember odamenekülni az élet nehéz gondjai közepette. Fel a hegyre, ahova nem hat fel az élet zakatolása, ahol a lélek, az elme, a szív megpihenhet, új erőt meríthet. És amikor az ember elérte a hegyet, még ha fáradtságos is volt az út oda, megnyugszik, kitárja lelkét a magas égbolt felé, olyan érzés fogja el, amelyet nem lehet rőffel, kilóval mérni. Azt csak érezni lehet. Érzi, hogy levetheti — hacsak rövid időre is — a földi sarat, lenn marad az emberi szenny, az emberi kapzsiság, az emberek gyűlölködése. Amikor vándorol felfelé, látja azt a sok változatos virágot, millió fűszálat, levelek, színek, fák, felhők káprázatos változatát, haltja a madarak csipogását, énekét, bogarak, méhek zümmögését, szállongását, látja a fa- kérgen napsugarai élvező bogarat, akkor megérzi, hogy van más hatalom is. Megakad a szemle- a hatalmas ívekben szárnyaló, szédítő magasságban lebegő sasmadáron, milyen pompásan ereszkedik lefelé, hogy hirtelen lendülettel a magasba tőr jön. Nem győz betelni a természet szépségével. Érzi a szív az erdők üdítő balzsamát és az imádságos csendet. Hallja megbűvölve, miként mondja el himnuszát a pacsirta kék ég felé emelkedve, hogy közelebb legyen a mindenség Urához, mintha azt mondaná, közelebb Hozzád Istenem. Vagy amikor a lombok sűrűjében énekel a fülemile és fütlyent a rigó, akkor megérzi az ember, hogy az a kis madár csak egyedül a természet megalkotójának mond hálát és zsolozsmát. Akkor megérzi az emh ' bér, hogy van más is a világon, nemcsak a J profil. ’ 1 : i Túrista magyarosan természetjáró éspedig azért járja a természetet, mert szereti, abban gyönyörűségét találja, Túrista LögaImának két lényeges kelléke van : egyik a gyaloglás, vagy hegymászás, — a másik cél a természet szere te le, a természet megismerése magáért a természetért. A vadász sokat jár hegyen, völgyön, vízen* sík mezőn, a zergevadász csak hegyei mászik, mégsem túrista, mert a célja a zsákmány. Ö vadász, vagy orvvadász. A hajósok bejárják az egész világot, mégsem túr isták. A múlt századok utazói, felfedezői rengetegei jártak, gyalogollak, hegyet másztak, mégsem voltak túristak, mert céljaik mások voltak, új világrészek felfedezése, új kincsek keresése, újabb arany-termő vidékek felkutatása, vagy népek leigázásának előfutár- jai. Nagy Sándor, Napoleon országokat jártak be, népeket igáztak le, céljuk az egyéni hiúság, saját dicsőségük emelése volt, hangzatos jelszavakba burkolva, mások élete, nyomorúsága árán is, nem voltak túristák. Hannibál átkelt az Alpokon, ami azelőtt el sem volt képzelhető, megjárta elefántjaival nagy szent Bernát-hegyi hágó 2500 méteres, hóval fedett szikla -szorosát Mégsem volt túrista, mert a célja Róma leigázása volt. Aki vasúton elutazik és fogaskerekűn, vagy drótkötél vasúton viteti magát fel a hegy tetőre és szállíttatja le magát, az csak utas. Egyedül az utazás még nem túristáskodás, ha nincs egy- Ijekötve a gyaloglás, a hegymászás és a természet szeretetének céljával. A távgyalogló, a versenyfutó, a vándor mesterlegény, vagy I __I. Ha épít, saját érdekében I I j keressen fel! 8FJ 1 LANG JAMOS I__I L___I kő művesmester*, építkezési vállalkozó ZALAEGERSZEG,UJ UTCA 10 SnHHflmBSHBIIHHB 1 1 1 1 ! , 1 1 1 1 1 1 1 Vállalok a mai kornak megfelelő építéseket, átalakításokat, javításokat úgy helyben, mint vidéken. A legszolidabb árak mellett. Tisztelettel kérem a nagyérdemű közönség szives pártfogását. mom
