Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-23 / 67. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. március 23 Majd pappá szentelik, Clyönyörű elhatározással indul pályájának. »Szent pap akaróid lenni a szó teljes értelmében. Legationis inline re fungor. Krisztus ügyésze. Törek vésem az emberi megváltás.« Kómából Esztergomba került. Szomorúan látja, hogy mennyire elmaradott a magyarság így ír ekkor: »Mintha lelkem ki akarna» kelni szűk határaiból, föláldozni magát a szegei iy, »akiMoit ni agyai népéit • uni lelhetek valamit érted én népem.« Látja, hogy a proletár sokaság egyre nő számban és nyomorban az etikus materializmus befolyása alatt. De észreveszi azt is, hogy a népben megvan a hit, csak meg kiül rezzen Leni a hit erejét és csak fel kell ébreszteni azoßcal a gondolatokat, amelyek legyűrik a bűnt és a osüggedésl. S o megindul harcolni és ébreszteni, ke‘»ébe vette az írói tollat. Hangszer, nem-----egy eg ész orkeszter lett a kezében a toll és az ajkán a szó, amely a zsenialitás lebilincselő erejével és plasztikus hatalmával juttatta művészi kifejezésre lelke raegvillapásait. Egyszer hallottam egy Wagner operát : csak az zúgott és zengett az érzelmek és hangok tág skáláján, mint az ifjú Prohászka ajkáról felharsanó ébresztő, amelyre mint Ezekiel látomásában felkeltek a lelki halottak. Meghallották ezL a hangol az egész országban és természetesen nem maradhatott Prohászka Esztergomban, Pestre vitték, ahol egyetemi tanszéket kapóit Ekkor tartotta 'híres koníe rend a beszédei t, amellyel a magyar intelligencia hatalmas tömegeit vezette vísz- sza Krisztus táborába. Majd Fehérvárott püspök lelt. Azonban püspöki tevékenysége "túllépett az egyházmegye határain. Küzdött, dolgozol l tovább az egesz magyar kátóljkusságert Hogy mit tett ? Sokat és nagyot. De beszéljen ő: »Katolikus renaissance voll ez... Mennyi mindenféle mű. vállalat és iparkodás... örül a szívem... Az angol kisasszonyok lelkigyakorlatai... A Szent István társulat ... A konferenciák... A Regnum Ma- rianum mozgalma a Zászlónkkal. Nagy széni szellemi támadás voll. .. Emlékezetes mű... A Szent Imre kör... A Katolikust ,Sajtó Egyesület... A szociális misszió társulat ... A Collégium Mariamim ... örülök^ hogy a katolicizmus vén törzse annyi új hajtással kíváncsiskodik bele az új világba. Mindebből kivettem a részem.« IU téved Prohászka. Ezeket ő teremtette- Azután jötL a háború. Szomorúan látja ezt, mert a »háború nagy sötétség«. »*X pokol kiszabadul s az emberek ördögökké lesznek«. Trcir 1/íolf -F.ol lufira o ViaKrwvi ívniirlipnovi Ar.jÁaio"- y: ' • • vágó, minden szentet megalázó korát: »íme -az ember, az a níSsik nem a krisztusibb ember«. Mégis ebben a korban is megtalálja a szerepét. A hadi jótékonyságban vezető szerepel visz. Árvák és özvegyek áldják a nevét. Pedig ebben az időben sok lelki szenvedés' érte, mint naplójában írja: »Uram, szenvedésem, bajom már csak a barokk templomok nyiladozó mennyországok stílusában fejezhető ki.« ( . üLlu M A király is méltányolta ekkor Ottokár püspök nagyságát és sok fáradtságát. Valóságos belső ttikos tanácsosává nevezte ki. A kinevező okiratban így ir róla Károly : »AmiL ön Lett püspök Uram, csak mennyországi .'jutalommal jutalmazható meg. Az összeomlás és a kommunizmus nagy lelki megrázkódtatás voll a finom lelkű püspök számára. Szomorúan nézi : »íme, most itt a tönkre tett társadalom«. Látva, hogy a világ milyen rossz, tüzes és amellett mérhetetlen ül gyengéd lelke mély bensőséggel közvetlenséggel és egyre növekvő kizárólagossággal merüli Istenbe a hittitkokba, kivált Jézus legszentebb szívébe, Szűz Máriába és az Ortáriszentségbe. Megindult a nagy litkok tornácába, amelyben elölte csak Dante Al- ,ghieri és Aquinói Szent Tamás járt. Mert ekkor szüléiét meg Prohászka, az első és egyetlen magyar misztikus. »Boldogok lehetünk. A Világegyház nagy misztikusai közül nem hiányzik a vox hungarica sem«, írja róla Brisits Frigyes, a nagy katolikus esztétikus. í : I WI'WIIM M. ,'H ——B—— így él, tanít és szeret tovább Ottokár püs- t>ök és így érte el a halál: a szószéken igehirdetés közben hagyta el a földi életét. 1927. áprilisában költözött ál a magyar Panlhe- onba, miután hivatását eszményi tökéletességgel töltötte be. Szent Pálnak a halál küszöbén az volt a legnagyobb öröme, hogy a hitet megtartotta. Prohászka Ottokár is megtartotta és szótár asztotta. » Láttuk ezt az életet és láttuk ezt a lelket, amely nagy élet és bőkezű lélek volt. Vizsgáljuk meg most, mit jelent az ő egyénisége nekünk, katolikusoknak, különösen magyar katolikusoknak, mert mély értelmű, sokatmondó Prohászka lelke. Sok új épületet, szövetséget teremtett Prohászka Ottokár. De a legtökéletesebb alkotása az a vár volt, amelyeket a lelkűkbe emelt, a hit vára. A hit vára, amelynek őrzője a diadalmas Világnézet. Milyen is csak Prohászka világnézete 1 Uj, ile ez az újszerűség, régi tradíciókon alapuló hajtása az örök katolicizmusnak. Vizsgáljuk meg közelebbről és merítsünk ini is belőle erőt a mindennapi élet kísértő harcaira. Mint már említettem, olyan korán lépett fel Prohászka, amikor az emberek nagyoknak vélték magukat: egy modem korban, amelynek arca kíméletlen, önhitt, merész arc volt. A haladás elkapatta. gyanakvóvá tette az emberiséget az ősi hagyományokkal szemben. És azt hitték, hogy a "katolicizmus holt dogma, történelmi reliquia. Ottokár püspök lelket öntött az örök formába. így tettek a Gergelyek, a Vazulok, a Szent Ágostonok, Így tettek a Szent Tamások. Nem álmodozó világnézetet tanított, hanem kiegészítette a világról szóló fogalmakat a szellemi s természetfeletti világnak oly felfogásával, amely imponált a modem embernek és harmóniában állt az emberiség örök Isten-keresésével. Megmutatta, hogy élelünk, célunk, boldogulásunk a fizikáin túl terjed s a metafizikai, régiókban, a természettudományoktól hiába kérünk tanácsot: az nem érti nyelvünket. Pedig az embernek felelet kell. Az a vallás, amely az élei nagy kérdéseit megfejti : a katolicizmus, a kereszténység, tősgyökeres alakja. A katolicizmus a reális ideálok vallása ; ideáljai nem az emberben, hanem a rajiunk kívüli valóságban ragyognak. Ez a valóság Krisztus országa. így juttatja el az emberiségét Prohászka Ottokár Krisztus országába, így adott híveinek bensőséges katolicizmust, amely szeretetre sürget lsteu és felebarát iránt, s bűnbánatra, térelemre és szenvednMudásra buzdít. Ez Prohászka diadalmas világnézete, amely legyőzte a nihilizmust és sok-sok embernek adta vissza az Isten országát, mert mi az, ha nem a krisztusi életnek valósága az em- beri lélekben. „ __ Jelenti azonban Prohászka nekünk nemcsak a diadalmas világnézetet. Jelenti a harmonikus emberi is. Az embert, aki harmóniává tudja teremteni lelkének magasabb esz^ méit a külső világgal, aki megadja a választ a nagy kérdésekre, amelyek az ember elé téh lulnak. Minden ember így felveti magában nem egyszer a kérdést: ki vagyok én ? Ottokár püspök erre így felelt : »Krisztusé vagyok ..., nincs más eszményem ... evangéliuma az én önludatos filozófiám... óh, hogy szeretem az Urat. Az ü Egyházáért vagyok : homo Ecclesiae..., de .polgártárs és testvér is vagyok. Azonfelül örök, nemes is. Christianus Catholicus nemesi élőnevem...« Harmonikus ember 7 Milyen is az ? Milyenek a tulajdonságai ? Kérdezhetnétek. Miben áll az élei harmóniája, milyenek áz. elemei 7 Első eleme a világnézet, mégpedig az imádkozó, vallásos ember világnézete. Az az ő égboltja, ahol a nap, ragyogj b a csillagos tündökölnek és beleszövődnek az egyéniségébe. Az örök, hűséges gondolatok áthatolnak a belső világ sötétségén, az érzékiség lágyságán és megdolgozzák, megmunkálják azt, ami alaktalan, kifínomítják azt, ami durva, átderítik, ami erőszakos és harmóniát teremtenek a széjjelhúzó erők és tehetségek közé. így lesz az egyéniség eggyé és egységessé ; ész, szív, test, lélek, Isten és a vilájg,, a fizika és a morál, a tudomány és az ösztön, mind találkoznak benne. De az uralkodó jellemvonás az a szép erkölcs. A szép erkölcs a legszebb remekmű. Csak a szép erkölcsű ember lelke magasztos, mert minden ilyen lélek kiemelkedik a Aúlágból, alakja megnő : g3rőzelmekről, fáradhatatlanságról és odaadásról beszél.' Ilyen lélek volt Szent István, aki meghajtotta koronás "Tejét, levetette királyi palástját, penitcnciát tartott és úgy imádta az Urat, Ilyen lélek volt Szent Lászlóé, akinek alakjába beleszűrődik a keresztény lelkesülés minden nagy gondolata és ilyen volt Szent Margit, akinek örök szépségét hal- száz év sem tudta eltörölni s ilyen vőlfe Szent Imre herceg, az első magyar ifjú, a mindig magyar példakép. Igen, a harmonikus ember .elindul a szentek közösségébe : az Istenhez. És ez az élet igazi értéke, mert az aranyat élettel mérik, az életet pedig Istennel. Annyit ér az élelem, amennyi isteni van benne, hiszen minden szép isteni érték. Az ilyen élet az isteni élet több, mint a harmonikus élet; ez mái- á győzelmes élet, mert ebből a földi éleiből nő ki a mennyei örök boldogság. > A diadalmas világnézetet, a harmóniküs emberi és a győzelmes életet nemcsak nekünk, hanem az egész világ katolikusainak jelenti Prohászka egyénisége. Nekünk még többel mond. Jelenti az öntudatos magyar, ivei LAPUIN . És mit mond ez az öntudatos katolikusság? Elsősorban azt, hogy nincs magyar kultúra, amely nem keresztény ! A kereszténység' lett a magyar nemzet lelke, kultúrája pedig a vére. E lelkiségből élt, ezzel a lelkiséggel csatázott, dolgozott, e lelkiséggel építette tanyáját, ezzel nótázott. ringatta csecsemőit, temette halóttait a magyarság. Nem lehet letörölni a magyar falu és városok képéről a DR- TOLDY Zalaegerszeg
