Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-09 / 57. szám
XXII. évfolyam. 57. szám. Ára 8 fillér 1910. március 9 SZOMBAT Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyl-lér 4. - Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.5i P., negyedévre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerfalt. Régi és mai semlegesség Európa mai helyzetének különösen újszerű fonása a semlegesek. Habár a több, unni két évtizede elviharzoU nagy-háborúnak szintén voltak semlegesei, ezek és a mostaniak közöli, összemérve őket, lényeges különbségek állapíthatók meg. Elsősorban szembeötlő a számbeli különbség. Ma sokkalta, több a semleges hatalom, mint akkor volt. Ma tehát jogosan beszélhet link a háború elszigeteUségé- ről, bármilyen óriási méretű is az. Hog}^ ez a különbség megmarad-e mindvégig, ; erre most lehetetlenség »igennel«,' vagy »nemmel« felelni. Egy szerényebb szóL azért Lalán meg- kockáztatiiatunk. Annyit mondhatunk, hogy : reméljük ! Ez a remény komoly, ténybeli tünetekre támaszkodhatik. A két semleges nagyhalai Olli, 3.Í. Egyesüli. Államok é* O^asz,- 1 ország közül az utóbbi lábhoz lett fegyverrel, készenlétben áll, de alighanem csak végső esetben mozdul meg. Az Egyesült Államok, sokat tanult a nagy háborúból s következni enycijjvji. M»nviCn-ooeiie nezehíren csair i ható a láncba, mint huszonhárom év előtt.; A kis államok pedig örülnek majd, ha mindvégig megtarthatják semleges mivoltukat. A számbeli különbségen kívül és felül minőségbeli változások is eszieineiök a régi és a mostani semlegességben. Valahogyan szellemileg más a mai semlegesség. A régieket merev, szinte azi lehet mondani ; halott pasz- szivítás jellemezte, szemben a máival, amely mozgékony, akiív, tenái éíő. Ha ez a megkülönböztetés példára szorul, összehasonlíthatjuk az északi államok : Svédország, Norvégia, Dánia húsz év előtti magatartását a Balkán mai semlegességével Az kényelmes, nyugodt, páholyban! ülő semlegesség volt, ez nyugtalan, mert ha szükséges, meg is akarja védeni semlegességét;.. De a lényegbe, vágó különbség a mult és jelen között mégis másban van. A húsz év előtti hallgatag, sőL meglapuló volt, a mostani semlegesség bátor és beszédes. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke, január elején, a 76-ik amerikai kongresszus harmadik ülésszakán elhangzott beszédében ennek a semlegességnek programmját adja. Amerika — mondja —- nem akar a háborúba belesodródni, de nagy különbség van a között, hogy Amerika kívül maradjon a háborún és a között, hogy a háború bennünket egyáltalában nem érdekel.« »Legkevesebb, amit tennünk kell, más nemzetekkel együtt a béke megszerzésére irányuló fáradozás«... Hangsúlyozom — mondotta még, — hogy a mi nemzetünkre vár a feladat az alkalmas pillanatot felhasználni a világ békéjének megújítására«. »Nem szabad, hogy legyen olyan nemzet, amely fenyegetve érezhesse magát a jövőben a fegyverek ereje által, mert minden nézeteltérést békés tárgyalások útján kell majd elintézni !« Hull akciója, amely a semlegesek megszervezésére vonatkozik s szintén Rooseveltlől eredő megbízatás, valóban klasszikus példája ft mozgékony semlegességnek. Az európai körútra kiküldött Welles amerikai államtitkár vizsgálóbírói szerepet kapott Rooseveltlől. A francia lapok máris sietnek kijelenteni, hogy Franciaországnak nincs semmi takargatni valója, természetesen Angliának sem. ( A reményi keltő harangszól. a lelkűnkben London, március 9. Ottó örökös király a napokban titkára kíséretében New-Yorkbaf érkezett. A Temps értesülései szerint a király látogatása kizáróan magánjellegű lanulmánySfockhohn.; március 0. A svéd kormány megcáfolta azokat a külföldi híreket, amelyek arról szólnak, hogy a béke érdekében nyomást gyakorolt volna a finnekre. Az orosz kormány fordult a svéd kormányhoz azzal a kéréssel, hogy közvetítse békeajánlatál a London, március 9. Az angol külügyminisztériumhoz közelálló helyen kijelentették, hogy az angol válaszjegyzék elküldésére néWashinQÍon, március 9. Roosevelt tartózkodássá] nyilatkozott a finn-orosz békeközvetítésben esetleg szerepet vállaló lehetőségek felől. A Fehér Ház környékén azonban hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok kormáLondon, március 9. Angol politikai körökben nagy érdeklődéssel fordulnak a Stockholmban elindított békelapogatódzások felé. A végső kialakulást és a döntést 24 órán belül várják. Megállapítják, hogy a békekezdeményezés mindinkább Róma és Berlin felé tolódik el. Angol értesülések szerint Rib- bentrop sürgeti a kiegyezéses megoldást Moszkvában a finnekkel. Állítóan Finnország csak abban az esetben hajlandó békét kötni, csendülő bizakodás forrását talán itt keli keresnünk, a semlegesek, bátor és beszédes semlegességében. Mostani magatartásuk tarlós és szilárd biztosíték. út. New-Yorki tartózkodása alatt megjelenik Roosevelt elnöknél is, hogy köszönetét mondjon az elnöknek a világbelié létrehozása érdekében kifejtett munkálkodásáért. mány vállalta és az orosz békekérest eljuttatta a finn külügyminiszterhez. Szovjetoroszc ország ezzel beismerte azt, hogy a háborút elvesztette. hány nap múlva kerül sor. A jegyzék hangja határozott, de barátságos lesz. >>>o ««« nya hajlandó szolgálatait a béke érdekében felajánlani, azonban Washington semmiféle kezdeményezést nem tesz Páris és London megkérdezése nélkül. ha Németország garanciát vállal Finnország új határaiért. Angol körökben megjegyzik, hogy Finnország nem köt lealázó békét, mivel erejét a szovjet még egyáltalán nem (örte meg. Bern, március 9. Svinhufvud, a finn köztársaság volt elnöke, pénteken Berlinbe érkezett. Egy-két napig marad Berlinben, majd folytatja útját Olaszország felé. »»>» O ««tí Ottó király New-Ysrkbsn A szovjet elismerte, hogy elvesztette a háborút és a svéd kormányt kérte fel a béke közvetítésére finn kormányhoz. Ezt a szerepet a svéd kor» * » O i«f Készül az angol jegyzék a szénviszályban Amerika és a békeközvetités ügye »»> o ««« A finnek erejét nem törték meg, nem is kötnek lealázé békét
