Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-01-09 / 6. szám

9 Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, S*éehen$i-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Csákf külügyminiszter1 hazautazása Velencéből jelentik : Csáky István gróf hét­főn este 18 óra 2 perckor a menetrendszerű gyorsvonattal visszautazott Budapestre. A Santa Lucia pályaudvart magyar és oiasz zászlókkal gazdagon feldíszítették. A pályaud­varon tengerész díszkülönítmény sorakozott fel, amely tisztelgett a megérkező külügymi­niszter előtt. Csáky István gróf hosszasan el­beszélgetett a búcsúztál ásra megjeleni el őke,- tőségekkel. Az olasz újságírók kérdéseire pe­Ward Price jelenti a Daily Mailnek Ró­mából : Ha Szovjetoreszország a Balkán ellen nyomulna. Olaszország ellenállna. A két kül­ügyminiszter arról tanácskozott, hogy miként lehetne Romániára nyomást gyakorolni . Magyarország meg akarja oldani az erdélyi kérdési, ahol 1,800.000 magyar él. Másrészről a Szovjet visszaköveteli Bcsszarábiát. Az olasz javaslat szerint Románia biztosítaná magának Besz- s-arábia birtokát a Magyarországnak Erdélyben teendő területi enged­ménnyel. Úgy látszik, Cián© megígérte, hogy Olaszor­szág megtesz minden lehetőt annak megaka­dályozására, hogy a szovjetoroszok átkeljenek IR’riy január 9. A svájci lapok az olaszr magyar külügyminiszterek találkozásával fog­lalkozva úgy nyilatkoznak, hogy ez a tárgya­lás a déli és délkeleteurópai fellépés szem­pontjából döntő fontosságú. Ez a tárgyalás és az ezután keletkező politikai állásfoglalás a Földközi-tengeren és a Dardanellákban is valószínű, hogy a békét lehetővé teszik — fűzik hozzá a lapok. Bukarest, január 9. A román lapok is fog­lalkoznak a velencei találkozással. Gafen.cu hivatalos lapja azt írja, hogy Közé peu ró pú­iban és a Balkánon békés és rendes állapotok kellenek, de a béke fentartása és a szomszédi jjóviszony ápolása nem kizáróan Románián dig kijelentette, hogy Olaszországban, mindig úgy érezte magát, mintha otthon volna. Kü­lönös véletlen, hogy épen 18 évvel ezelőtt érkeztem Párisba, ahol nem sokkal később aláírtuk a trianoni szerződést, most fjedig húsz év múltán Velencében vagyok, annak az Olaszországnak egyik legnagyobb városá­ban, amely elsőnek segített minket, hogy széttörhessük a trianoni bilincseket. »»»»■© «««í a Kárpátokon és üunógatni fogja a magyar törekvéseket, ha majd az idő megérett Cafeiieü román kín ügy miniszter fogadta a News Chronicle levelezőjét és hangoztatta előtte, hogy Románia valamennyi kérdését béké­sen lehet elintézni, mihelyt enyhül a jelenlegi európai feszültség. Nem tát semmi okol arra, hogy a háborúnak még. szükségképen soká kell tartania. A román kérdéssel kapcsolatban olasz rész­ről elhangzott megállapítás, hogy, ha a tár­gyalás célja a háborús veszély ^elhárítása volt is, ez azonban korántsem, jelenti azt, hogy bizonyos mértékben nem teszi szük­ségessé a fegyveres beavatkozást bizonyos j pontokon. múlik. London, január 9. A lapok hírei szerint Ciano azt tanácsolta Romániának, hogy.egyez- zék ki a magyarokkal, mert ez fontos érdeke úgy Európának, mint a Balkánnak. A béke- szerződések revíziója nélkül a békés állapotok fentartása úgyszólván lehetetlen. Magyarod szág kitűnő hátvédet biztosít Romániának esetleges orosz támadással szemben. ; Bukarest, január 9. A román lapok szerint a finnek győzelmei, különösen a .legutób­biak, már eddig is súlyos csapásokat mértek az orosz Hadseregre. A legközelebb döntő üt­közetek várhatók, amelyekben, a finnek győ­zelme majdnem teljesen bizonyosra Vehető. Amerikai segítség a finneknek A Stefani jelenti Washingtonból : Borait szenátor javaslatot nyújtott be, amelyben in­dítványozza, hogy a finnek részére 90 millió dollár kölcsönt szavazzanak meg. Kanadában gyűjtés útján. 50 ezer dollárt küldtek a finn vöröskeresztnek. A pénzado­mányon kívül ruhaneműeket és élelmiszert juttattak e) a. polgári lakosság részére. Buenos- Air es, január 9. Az argentínai kor­mány elhatározta, hogy 50 ezer tonna gabo­nát szállít Finnországnak A gabona árát akkor fizetik, amikor tudják és ezután ka­matot nem számítanak. Árvíz, hideg, farkasok Romániában Bukarest, január 9 A Duna a nagy jégtor­laszok miatt nem tud lefolyni és a Dobrudzsái partok felé kiáradt A nagy víz sok kárt okoz. — Romániában igen nagy a "hideg és a farkascsordák gyakran felkeresik a fal­vakat és tanyákat. A lakosság mindem el­követ a védekezésre. Műkedvelő előadás Akik szombaton, Yízkereszl ünnepén és vasárnap a Kultúrtiázban voltak, egy igen. kedvesen kellemes este emlékét kapták.. Még élénken emlékezünk, hogy tavaly a zalaeger­szegi -Kis Szent Terez Leánykor« milyen ügyesen kapcsolódott bele a megnagyobbodott' ország örömébe- milyen linóm lélekkel vitte színpadra a »Magyar a magyarért« minden­kit megmozgató eszméjét. Épen ezért nem kell csodálkozni, hogy most, amikor a helybeli kereskedő és iparos ifjak közrendi ködösük­ké 1 előadásukat jelezték, meghatározol! igé­nyekkel néztünk elébe. Hogy az előadás el­múlt, nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg, vá­rakozásunkban nem csalódtunk. A Tíz el­adó leán}T« című bohózat illán a Juhász- legény, szegény juhászlegény« egyszerűen be­csületes, kedvesen naív. a jósággal és tiszta szeretettel győzelmes népszínművel az egye­sület ismét megfogta szívünket. Elfelejtettük erre a pár órára, hogy körülöttünk kegyelle­nül kíméletlen háború folyik, hogy az önzés, a bűn, a hazugság uralma oly igen sötétbe burkolja a világot. Örültünk ajobb, nemesebb diadalának. Köszönjük ezt az'érzést a szerep­lőknek, akik valamennyien közreműködtek a darab sikerén. Azonban különösen is meg kell emlékeznünk Skardclli Gizi pergőnyeívű Mikuiáné, Nagy Rózsi kellemes Juliska ala­kításáról. A fiúk közül Szalav Józsefet, a te­kintélyes bíró, Szökrönyös Istvánt, a címsze­repet alakító juhászlegény, "Cserhív Károlyt, a »rigmusosan«' tudálékos csizmadiát és vé­gül, pedig talán a legelején kellett volna említeni elsővonalú remek játékáért a fél­eszű kondást játszó Nagy Istvánt, emeljük ki. A betanítást Bontó Ernő egyházi elnök és Orbán Júlia OTT tisztviselőnő végezte. Beszámolónk végére ezzel a szóval teszünk pontot : »A viszontlátásra.« Az erdélyi kérdés megoldásáról. »»» o « « « Lapu éle mények az európai helyzetről. Mit tanácsolt Ciano a románoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents