Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-01-09 / 6. szám

2 ZALA*ÉKG¥EI ÚJSÁG 1910. január 9. Tömeges visszatérés az Egyházba Németországban Bajort)rszágbél érkező jelentés szerint az- utóbbi évek nagy áposztáziájával szemben az idén növekszik azoknak a száma, akik az Egyházba való visszatérésüket kérelmezik Il­letékes egyházi körök megállapítása szerint az elmúlt tél évben egyedül Münchenben, négyezret telt ki azoknak a száma, akik az Egyházba visszatérésre vonatkozóan nyilat­kozatot írtak alá ji»> # <<(( Vas megye Mátyás király emlékének méltó megörökítését kéri Vas vármegye kisgy ülése hétfőn ülésezett, amelyen Jánossy -Gábor napirend előtti fel­szólalásában a következőket mondotta : —; Ötszázéves évfordulóra hívom tél a kis- gyíílés figyelmét. Február 23-án lesz ötszáz éve ^agv nemzeti királyunk. Mátyás születé­sének, Mostanában sok évfordulót ünnepiünk, de emellett .a félévezredes évszám mellett megemlékezés nélkül nem mehetünk el. A továbbiakban Jánossy Gábor nagy kirá­lyunk érdemeit méltatta, majd kérte a kisgyil­lést, hogy ennek a napnak a megünneplér sére tegyék a tagok ünnepi közgyűléssé a feb­ruári rendes közgyűlést. Azonkívül intézzen a kisgyűlés feliratot a kormányhoz és a "képvi­sel őházhoz, hogy történelmi emlékművel örö­kítsék meg ezt az évszámol. A kisgyűlés tagjai nagy lelkesedéssel fo­gadták Jánossy Gábor indítványát. Tulok fő jegyző hozzászólásából örömmel járult hozzá az előadó indítványához, amelyet a kisgyűlés is magáévá tett, Zalaegerszeg anyakönyvéböl­1939-ben Zalaegerszegen 71 volt a természetes szaporulat. Zalaegerszeg megyei város 1939. évi népe­sedési mozgalmáról az alábbi hivatalos ki­mutatás ad képet : (A zárójelben írt szá­mok az 1938. évi adatokat tüntetik fel). Születése bejegyzések száma 347 (27G). Kór­házban született élő vidéki 89 (51). Halva- szülöttek száma 22 (23). Zalaegerszegen szü­lelelt vidéki 1 (2 Utólagos bejegyzés 1 (—). — 113( 76). A tényleges zalaegerszegi élveszü- letések száma 231 (200). Bejegyzett házasság- kötés 103 (95). Utólagos anyakönyvezés (1). A tényleges házasságkötések száma 103 (94). Bejegyzett halálozások száma 257 (287). Kórházban, elhalt vidéki 92 (116) Utólagos anyakönyvezés 2 (—). Tényleges zalaeger­szegi elhalálozások száma 163 (171). A zala­egerszegi élvészülöttek számából levonva a zalaegerszegi halottak számát, megkapjuk az 1939. évi természetes szaporulatot : 71 (29). Részletezés : Születeti 321 (253) élő gyermek és pedig: 177 (128) fiú, 147 (125) leány. Törvényes szülés 294 (253), törvénytelen 30^28). Vallás szerint: Rom kát. 304 (237)/ izr. 3 (7), j-eí. 7 (5), ág. h. ev. 10 (4> Házasságkötés volt: 103 (94). ebből róm. kát. 83 (80), izr. 10 (2), ref. 1 (2), ág. h. ev. 1 (2). vegyes 8 (10). reverzálist adott a róm. kát. vallás javára 5 (3), a ref. vallás javára 1 (1), az ág. h. ev. vallás javára 1 (3). Halálozás : 255 (287), vallás szerint : róm. kai. 227 (250), izr. 19 (19), ref. 4 (8)n%. b. evt 5 (9). Meghaltak : egy éven aluli csecsemő 23 (26), 1 7 éves korban 10 (12), t. b. c -ben, 26 (21), rákban 12 (16), nem természetes balállal 6 (12). Hivatalos jelentés Zala megye mezőgazdasági helyzetéről. Vármegyénk mezőgazdasági állapotára vo­natkozóan az alábbi jelentést adta ki a gaz­dasági fetügyelő : Az időjárás a hó közepéig az évszakhoz viszonyítva aránylag enyhe volt. Kisebb csa­padék többízben esett 17-én nagyobb hó­esés volt, amely azonban a rákövetkező na­pokban elolvadt olyannyira, hogy csak he­lyenként maradt kisebb hőtakaró. 20-án nagy széllel beköszöntött a hideg idő s változatla­nul igen erős hideg volt. Helyenként még •—16, —18 C. fokot is mutatott a hőmérő. A hideg idő beköszöntése előtt még tavasziak alá szántottak. A fagy beálltával azonban már csak trágyahordás és magtári, valamint erdei munkák voltak végezhetők. A hosszú ősz következtében az összes őszi vetések kielégítő fejlődést értek, el s különö­sen a koraiak jól megerősödve kerültek a téli*'. Hótakaró csak 'helyenként és az is olyan vékony volt, hogy a vetéseknek védel­met alig szolgáltatott. Az állatállomány kondíciója és egészségi állapota a még helyenként jelentkező száj- és körömfájástól, valamint a sertéspestistől eltekintve kielégítőnek mondható Takarmánykészletek egyes helyi liiányok- Lói eltekintve kielégítő mennyiségben állnak a gazdák rendelkezésére, s hogyha a tél tál- hosszúra nem nyúlik, szűkösen és beosztva az új takarmányig elegendő lesz. Az állatárakbán lényeges változás nem volt észlelhető. i A gabonaárakban szintén nem volt lénye­ges változás. A tengeri ára szokatlanul magas szinten van. A mezőgazdasági munkásság munkaalkal­ma megcsappant és csak az erdei munkák­nál jutnak foglalkozáshoz. »)»<!><<( Koogyrázás, hóeltakaritás Hatósági rendelkezés tiltja a törlőrongyok­nak az ablakokon át az utcára való rázását. Rendőrségünk szigorúan ellenőrzi ennek a tilalomnak betartását s akit az őrszem rajta­kap a rongyrázáson, azl irgalom nélkül meg­büntetik. Azonban ennek a szigornak elle­nére is naponkint tapasztalhatjuk, 'hogy a rongyot az utcára rázzák Minden ház éléi nem állítható rendőr, kikémlelik tehát, merre, jár az őrszem és, ha megállapítják, hogy távol van. akkor hajrá ! megindul a rongyrázás. A közönséggel a rongyrázók nem törődnek. Hétfőn délelőtt történt meg a következő csel: Egy úri asszony haladt el egy ház előtt, amelynek lakói színién nem tartottak altól, hogy a rendőr észreveszi a rongyrázásl, ki­rázták az utcára a rongyot, de úgy, hogy a por az úriasszonyra hullott. A hölgy meglepőt- (lőtten tekintett az ablakra és megjegyezte.: még az ember' fejére rázzák a port.— Kapott is rá választ egy rongyrázó nőtől a köve[kezd.- kép : bizony a lejére, mert tisztogatni kell. — Nno. Tehát egyesek szerint szabad nem­csak az. utcára, hanem a járó kelők fejére is rázni a port, ha á lakásban tisztogatnak^! A hetyke válasz — nem gondolhatunk mást elmegyengeségre vall, vagy arra, hogy az illető rongy rázó tudatosan, szándékosan lity­ivel. hány a hatósági rendelkezésnek és hadi­lábon álj az illemmel is. Igazán sajnáljuk,, hogy nem volt a közelben rendőrőrszem és így a kihágást bírónak nem nvilt alkalma arra, hogy egy kis tisztességre tanítsa meg a rongyrázó nőt. Havas idő van. Ugyancsak hatósági ren­delkezés szól a gyalogjárók tisztogatásáról, hogy a járó-kelők testi épségét ne veszélyez­tesse a jég és a keményre fagyott hó Hál ezzel a rendelkezéssel sem igen törőd­nek. Láthatjuk. A havat úgyahogy csak el- seprik, de az aszfalthoz fagyottat nem kapar­ják le és föl sem hintik. így síkos göröngyök maradnak ott. amelyeken könnyen elcsú­szunk. Ahol jégréteg van, ott sem igen látunk felhintést, tehát ott is veszedelmek rejlenek!. Várjuk tehát, hogy az aszfaltot teljesen meg­tisztítsák a hótól és a jégtől, meri különben mind gyakrabban jelentkeznek elcsúszások, aminek kísérője a lábtörés, kéztörés és más kellemetlenség. Ezt pedig meg kell akadá­lyozni. \ ' t Ludas Matyi Amikor ezt a két szót halljuk megelevene­dik előttünk a régi jobbágy világ, minden bá­natával és örömével. Szociális bajaink, erő­feszítéseink közepette könnyén magunkévá tesszük azt a felfogást, hogy olyan problé­mák, olyan égető kérdések, mint amilyenek most kínozzák társadalmi berendezettségün- ket, soha nem voltak. Pedig ez a probléma örök : a hatalmon lévők és az elnyomottak keserű küzdelme Izgalmas, soha meg nem szűnő harc. Ebből a pattanásig feszült lég­körből vette témáját Fazekas Mihály és írta meg klasszikus versét, a »Ludas (Matyit«. Utolérhetetlen humorával enyhíti a sajgó se­beket és az igazság győzelmével elégtételt ad az elnyomottaknak. Erdélyi Gyula szerencsés kézzel vitte a témát színpadra és ezért vá­rakozással nézünk a gimnazista cserkészek vasárnapi előadása elé, akik újszerű feldol­gozásban adják az örökké aktuális darabot. A XX. század új íróeszköze a TINTAKULI. Kapható a »ZRÍNYI« könyvkereskedő­ben. BANGÓ FERENC, a volt Bangó Taninté­zet igazgatója, vállalná 1—2 magántanuló^ teljes garancia melletti előkészítését, Buda« pest, XIV. Telepes-u. 1/b. »»»» O «««« í l : j

Next

/
Thumbnails
Contents