Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-10 / 33. szám

Országjárás. Ismerd meg hazádat! Irta: Kőszeghy Ferenc, lickóvadamosi igazgatóié nitó. 2 __ ZALAMEGYEJ ÚJSÁG VI . A tólosan beszélő fiúcska az aulóbuszálio- másra, a falu boltja elé vezetett, mert innen egy 3 km-es szakaszt autóbuszon kellett meg­tennem, mivel a szlovák halár itt mélyen át­nyúlik az országúton magyar terüleLre és egy színmagyar községei, Szántó' tartja mar- ■ kában. Ezen a 3 kilométeres szakaszon Jog. vagy kerékpáron átmenni tilos, autó­buszon, motorkerékpáron, kocsin igen, de a szakaszon leszállni tilos. Tehát Csánktól a túlsó magyar községig, Magyarádfiirdóig mentem, amelynek erősen szénsavas, szív­betegeknek Igen alkalmas zári fürdőjében fel üdül ve folytattam utamat Déménden és annak gyönyörű határán keresztül Tompa irányába. Mondhatom, igazán gyönyörködtem, amikor Déméndről felértem egy magaslatra, ahonnan jóformán az egész felföldel belát­tam. Nem felejtem ei azonban azt sem, hogy amikor Tompa község elé értem, jobbról is, meg balról is feltünedeztek a kukoricatáblák­ban a cseh virtust hirdető erődítmények. Ili 6 darabol olvastam meg. De egy. mezőn dol­gozó bácsi figyelmeztetésére az alig 700— 800 méterre fekvő Horváti község határában lévő domboldalban 24 darabot találtam. Kis Tompán akartam utamat éjszakára megsza­kítani, de a szlovák tanító elmeneküli s új meg még nem érkezett. Igv folytattam uta­mat — bár nagyon fáradt voltam — az Ipoly­ság előtt 3 km-re fekvő Györk .községig, ahova este fél 9 órakor érkeztem meg. A szép, nagy községben hamarosan megtaláltam az iskolát amelynek udvarán ült Kovács Pál esperes úr és Ledényi Lajos tanító a fe­leségével. Bemutatkozás után megindult az éjszakába mélyen belenyúló beszélgetés, amely sok panaszt is tartalmazott a letűnt rezsim iránt, de a feltámadásba vetett örök bit alaposságát is tartalmazta, mert bizony ill az esperes és a tanító buzgólkbdáia fa­natikus magyarsága folytán semmit sem tudtak elérni a hódítók, itt senki sem tanult meg egy szól sem az Imperium hivatalos nyelvéből, ill most is szinte vadmagyarok vannak, akik semmit sem engedtek magyar­ságukból. Sőt, az esperes a tót felhívásra ki­jelentette, hogy ő nem énekelteti a temp­lomban a lót himnuszt, mert Gyork lasosai, és vezetői magyarok, az ő ajkukról a miagyar Himnuszt kell, hogy hallja mindenki. Maga a falu sok nevezetességet' rejt magá­ban. A község Széni István idejéből szárma­zik. Sok mindenen keresztülment ez a köz­ség. Tűzvész, földrengés stb. Érdekessége; en­nek a falunak, bogy a lakosság ygyik legj- jövedelmezőbb foglalkozása a ludlenyésztés. Egy-egy gazdának (50, 70, 80, 100 darab li­bája van, amelyeket amikor beértem! a faluba, tereltek haza s amikor reggel elindultam, már a tarlón találtam a hatalmas liba-nyáját. Györkről másnap reggel utam a pár km-re fekvő Ipolyságra vezetett. Ipolyság jóval ki­sebb, mint az eddig látott városok. Lakosai­nak száma (> ezer. x amelynek negyed része zsidó. Szép templomának megtekintése után ti r. k. iskolához mentem, ahol Skerle.cz! Lajos igazgató kartárs ismertette az elmúlt ” időket. Nagy négyzelalakü térsége, szép épü­letei megtekintésre méltók. Ipolyságot szinte úgy kezelik, mintha nem is szenvedett volna a megszállás lói. Pedig csak a visszatérés hír­nöke voll. Hatalmas kaszárnyája hangos a felvidéki gyerekek nótájától. Épen akkor vo­nultak ki, amikor beértem. Jókedvük szinte átragadt énreám is, pedig aggódnom kcf'etl. Ugyanis az égbolt, nehéz gomolygó: felhő . ta­nyája let! s félő volt. hogy nem tudók to­vábbmenni. Pedig Ipolyságon elértem az< utol­só városias jellegű helyre a túrámon s inp ínén a székeiernrudját hazafelé irányítottam. Az eső azonban csak ijesztgetett, úgyhogy folytattam utamat most már délnyugatra, az innen 7 km-re fekvő Kemence község irá­nyába. Ipolyságtól majdnem kiérve megint találkoztam az Ipolyiadnál elhelyezett erő­dítménnyel, amelyek azonban már az enyé­szel jeleit mutatják. Kemence és Ipolyság közöli húzódott a trianoni határ. Ma már magyar nótát hord a lengedező nyári szellő Ipolyság felől is a megszállást nem ismerő Kemence felé; Maga a község ,2000 lelket számlál. Római katolikus vallásúak. Szinte rengetegnek mond­ható prímási erdőségek vannak itt a hegyek oldalában. A tanító Vale Ferenc, 9 élő gyer­mek atyja. Gyermekei részben kész emberek, részben diákok. Egyik helyesebb, mint a má­sik. A jókedvű társaság igen kedves emléke­ket hagyott bennem. Iskolaépülete nagyon el­hanyagolt. Most vásárolta meg a község még a törökök idejéből meglévő hatalmas kas­tély í, amelyben 3 lancrős iskoláját óhajtja elhelyezni. De sürget az idő, mert még ma Yámosmikoláig keli eljutnom. Ez nagyon szép és rendezett hely. Ipolyság megszállása alatt járási székhely volt, most azonban mindent elvűtek Ipolyságra. Lakosa aiig több, mint Kemencéé, 2300 lélek. Utam Vcszelák Dezső igazgató tanítóhoz vezet, aki sajáL házában la­kik, agglegény s Veszelák János dr. ügy­véddel, aki testvér je 100 hold birtokuk van és nagyban gazdálkodnak. Nagy szőlészetük is van. Nem hiába hideg erre a talaj, drága is itt a bor. Noha boruk is van — őszerintük fehér otelló —, mégis 10—45 fillért kapnak érte literenként. Jó hatalmas pihenő után másnap kora reg­gel folytattam utamat Nagybörzsöny felé. Ez egy nagyon régi község. Még Széni István korában épült bánya temploma megtekintésre méltó. Maga a község is bányahely volt. Sok szenet bányásztak valaha itt. Az Árpádok korából van még egy műemléknek nyilvání­tott szép kápolna is. Gyönyörű parkírozott terén hatalmas országzászló hirdeti a magyar igazságért való nehéz küzdelmei. Nádiéra Ferenc karlárs meglátogatása után a Nagy- börzsöny hegyen keresztül egy 15, kilométeres túrista-úton át 585 méter magasságba julol- tam a gyönyörű festői fekvésűi Márianoszlára. A Börzsöny-hegy szépsége felejthetetlen lesz számomra, ^sergeclező kis palakocskai, fé­lénk kis lakói, idillikussá teszik, ezt az erdő- rengeteget. Márianosztra a templomában elhelyezett kegyképtől kapta nevét. Ez a fekete Mária a czenstochowaj madonna másolata. Sok csoda történt e képpel kapcsolatosan, amelyek tör­ténelmi tények. A kép a hatalmas pálos ere­detű lem piámhoz ragasztott kis kápolnában van elhelyezve. Mint értékes kegyképei, a főr olláron helyezték el, a következő alkalom­mal azonban megint csak e kis kápolnában találták meg. Megpróbálták máshol elhegyez­ni, mindig visszakerült valahogy e kis kegy- helyre. Pálos eredetű zárdája ma a női bű­nösök javítóhelye. Templomát — az erede­tit — Nagy Lajos király építtette, aki maga is sokat megfordult ill. Hatalmas, 3 testből álló 4 fuj latos orgonája megtekintésre méltó. Kó­rusán még mindig láthatók a pálos stallumok, Az 1200 lakosú hely rendezett, gondozott, halárában van egy puszta, amely valamikor ^álos nyaralóhely volt. Innen egy alagút ve- zel a nosztrai pálos zárdába. Kedves Jezső Mihályi karlárs meglátogatása után gyalogtúrám utolsó szakaszához értem, amely a megszállás alatt határállomás volt: Szob községbe. Megtekintésre méltó hely. Kü­lönösen a határában lévő kőbánya, ahova kis vasút visz ki. Szó. on vonalra ültem, hogy. Esztergomba menjek. Innen hajón utaztam Győrig, majd onnan vonattal tértem vissza otthonomba tele élménnyel, meggazdagodott hazaszeretettel, mert jobban szerethetem azt, amit ismerek, mint az ismeretle,ni.. ) -" Az országjárást jövőre folytatni fogom. In­duljatok ti is karlársak minél többen, hadd visszhangozzék e szép haza az országjáró ta­nítók zsivajától. (Vége). Nöikabát és rr"i ■ Férfi­I ruha amilyennek lenni kell lóth szabónál ■ Finom úri divat *»»» O ti«I Ütött a „retiküU utolsó órája Angliában és Franciaországban a háború miatt férfias jelleget kezd ölteni a hölgyek toalettje. Már megjelentek a kora tavaszi kosztümmodelek, amelyek úgy festenek, mint az extra egyenruhák. Három nagy szabócég forradalmi újításra készül : el akarja törölni a retikült. A hölgyek kézitáskája, az egyik legnépszerűbb divatcikk, francia eredetű. XIV. Lajos udvarában viselte először egy fiatal hölgy. Állítólag, amikor a király meglátta a furcsa laskát, így kiállott fel : — Ridicule ! A király nevetségesnek találta azj új kreá­ciót és ez a név rajta maradt a női kézitásf kákon. Azóta sokszáz fajta kézitáskát látunk- Ipara főképen Franciaországban és az Egye­süli Államokban; fe jlődött ki. — Kényelmes zsebekkel igyekszünk j)ó- lolni a retikült. — mondotta az egyik forra­dalmár szabócég vezetője —. Úgy kreáltuk a tavaszi kosztümöket, hogy viseletűk felesle­gessé teszi a táskát. A zsebekben bőségesen van hely az összes kozmetikai cikkekre, zseb­kendőkre és'minden egyébre, amit egy hölgy magával szokott vinni. Jól tudjuk, hogy a férfiak is milyen praktikusan el tudjak he­lyezni a zsebeikben az órájukat, pénztárcá­jukat, zsebkésüket, papirosaikat és zsebken­dőjükéi. Több társaságbeli hölgy vásárolt már olyan tavaszi kosztümöt, aiyiely kiküszöböli a retikült. A táskával különben is sok bajuk van a hölgyeknek. Sokszor előfordul, hogy a szórakozott nő ottfelejti valahol, a reliküljéb. A díszműáru iparban természetesen nagy feltűnést keltett a szabóknak ez a merész újítása. Azt hangoztatják, hogy nem lehet a retikült elpusztítani. £ — Mi épen úgy készülünk a tavaszi sze­zonra, mint eddig. A legszebb új modeleket igyekszünk bevezetni. A háborús divatot csak annyiban követjük, hogy hátizsák, illetve ke­nyérzsák alakú retikült is gyártottunk ta­vaszra. , i A retikülpárt egyik vezére így fejezte be. nyilatkozatát: r . > — Kizártnak tartom, hogy a hölgyek elfo­gadják a zsebeket a táska helyett. Ne felejt­sük el, hogy a tömött zseb sokkal kövérebb­nek fogja mulatni az asszonyokat, mint ami­lyenek valóban. 1U0. február 10 A KORDA RT. , könyvkiadványail és kegyszereit állan­dóan raktáron tartjuk. Eredeti kiadói árak ! Legújabb havi- és szezondiválla­pok állandóan raktáron ! ZRÍNYI R. T. könyvkereskedése. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents