Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-10 / 33. szám
1940. február 10 3 ZALAMEGYEI ÚJSÁG Göcseji Házat! Alig vaj] már valamire való sáros az országban, ahol nem volna múzeum, ahol nein igyekeznének megmenteni a kulturális értékeket, bizonyítva vele a inul Inak megbecsüléséi, kifejezésre juttatva a kulturális) érzéket és készségei. A múzeum nem másig, mint a művelődés eszközeinek, alapjainak tárgyi ismertetője. A múzeum nem a csodabogarak gyűjteménye, nem is az elhasznált holmiknak raktározása, mert ha az tenne, a Teleki- téri zsibvásár is múzeum lenne, hanem olyan módszere en összeállított, egy begyűjtőt! anyagoknak szemléltető je, amelyből egyes ismeretek fejlődése megállapítható, amelyekből alapos követhez lelhet őség vonható a múltra. A múzeum nem más, mint az időszakok tej- lődésének keresztmetszete. Ma már a múzeumok létjogosultságát kullúrember nem vonja kétségbe. S mindinkább tért hódít annak helyes felismerése, hogy a kultúra bemutatója a múzeum, Jegyen az bármiféle vonatkozású. Egyetlen találmány sem született volna meg, ha az arra vonatkozó előismereteket nőm őrizték volna meg, ha nem gyűjtötték volna össze, s mindegyik feltaláló a maga gondolatait nem rögzítette volna meg és adla volna tovább, inert a haladás, a fejlődés csak lé- pésről-Iépésre történhetik meg: A szédületes iramot elért repülőgépipari tudomány sem fejlődött volna ennyire, ha az első modeleket összetörték volna a megalkotói. Épen azon az alapon fejlődött, hogy gonddal megőrizték a fejlesztés terén alkotott összes újításokat. Fejlődés nincs kultúra nélkül, nincs haladás az alapok megőrzése nélkül. Ezért szükséges a múzeum és ha a megvalósításának feltételei megvannak, akkor azt kultúr kötelesség meg is valósítani. Mindezeket szükséges volt előrebocsátani ama kérdésié, hogy minek a múzeum ? Évtizedek óta kísért Zalaegerszegen is a múzeum megvalósításának gondolata. A gondolat nem új, mert érez Lék; a múltban is, hogy a múzeum kullúrális tényező, Zalaegerszegnek mint megyei székhelynek vezető kötelességei vannak kulturális téren is, tehát érdeke, hogy ez meg is valósuljon. Az elvetett magnak is idő kell, hogy kikeljen, annak is idő kell, hogy terebélyes fa legyen belőle. Magvetés nélkül nincs aratás ! A múzeum magját is el kellett vetni, hogy a közvéleményben felismerésre találjon annak létrehozásának szükségessége. Ez is megtörtént. A Göcseji Hetek megmutatták, hogy most már nemcsak múzeumra volna szükség, hanem Göcseji Házra, amelyben nemcsak a muzeális adatok és anyagok állnának állandó bemutatón, hanem a népviseleti, néprajzi megnyilvánulások is helyet foglalnának. A Göcseji Hetek alkalmával alig volt látogató, aki ne fejezte volna ki abbéli sajnálkozását, hogy az összegyűjtött és kiállításra kerülő anyagot ne keltene széthordani, hanem azL mint gyűjteményt jó volna megőrizni, máris készen állna a sok ember állal óhajtott Göcseji Ház 1 Milyen értéket jelentene Zalaegerszeg városra egy Göcseji Háznak a megvalósulása ! Volna mit mutogatni nemcsak a megyebelieknek, hanem a más vármegyékből megfordulóknak is. Göcsej az ország egyik legérdekesebb és értékesebb része, ahol még a nép a maga eredeti mivoltában megtalálható. Felfogása, gondolkodása a legtermészetesebb, vele együtt a kifejezés formái is, józan és önálló, ízlése meglepő és magyaros, művészi készsége. Épen a göcseji népnek ezek a tulajdonságai sürgelik egyre a Göcseji Háznak a létrehozását, mert félő, hogy ezek a régi patinát levélő világban hamarabb eltűnnek és akkor már késő lesz azon töprengeni, hogy miért nem őriztük meg azokat legalább egy épületben a jövő nemzedék számára. Az épületből már egy “kocka, egy tégla megvan. Zalaegerszeg város vezetősége már egy szobát, egy helyiséget bocsátott a cél érdekében rendelkezésre. Ezzel megadta aj lehetőséget arra, hogy a gyűjtés meginduljon, legyen hova elhelyezni ideiglenesen azj önként felajánlott tárgyakat. Mihelyt az a helyiség fele lesz, újabb helyiséget fog rendelkezésig bocsátani, hogy fejlődni tudjon és elérje a céltv Zalaegerszeg város közönségén, Göcsej népén áll, hogy a Göcseji Ház megvalósuljon A m. kir. Belügyminiszter Ur 228.260/1940 XVI. számú körrendeletével elrendelte, hogy a Magyar Vöröskereszt Egylet közreműködése és irányítása mellett a Vörös Keresztes házi- betegápolási tanfolyamét végzett nők közül vöröskeresztes önkéntes ápolónőket kell a legsürgősebben kiképeztetni. A rendelet értelmében azokban a városokban, ahol nincsenek, vagy elegendő számban nem találhatók vöröskeresztes házi betegápolási tanfolyamot végzett nők, elsősorban az arra_ jelentkezők részére házi betegápolási tanfolyamot kell tartani, majd ezt követően ama tanfolyamot elvégzettek közül azok részére, akik erre önként jelentkeznek, önkéntes vöröskeresztes ápolónői tanfolyamokat is kell tartani A tanfolyamokon az ápolónők kiképzésének sürgősségét a miniszteri rendelet szerint indokolja azJ ogy rövid időn belül több, mint 4000 önkéntes ápolónőt kell kiképezni. Ennek nagy liorderejét és egyben a közkórházak fontos érdekéi igazolja az a helyzet, hogy háború esetén a békében meglévő hivatásos ápolónők egyrészét a hadsereg veszi igénybe és így azok pótlására, valamint a közkórházak ápolónői többszükségletének fedezésére a most kiképzendő vöröskeresztes önkéntes ápolónőket kell igénybe venni. Zalaegerszegen 1939. november 8-án megalakult a »Zalaegerszegi Vöröskereszt fiók Egylet«, amelynek végleges megszervezése folyó évi február hó 17-én történik meg. Mint az alakuló közgyűlés, valamint a Magyar Vöröskereszt Egylet országos vezetősége által 12.803/1939. sz. átiratával a fiókegylet ideiglenes vezetésére felkért elnöke, a kapott megbízás alapján azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Zalaegerszeg m. város) hazafias lelkű asszonyaihoz és leányaihoz, hogy a folyó évi február 17-én tartandó fiókegyleli gyűlésen megszervezendő vöröskeresztes házi és a rendelkezésre bocsátott helyiség mielőbb megteljék. Induljon meg a gyűjtés és felajánlás. | pví Di\ Nagy Károly. betegápolási, majd azokat követő vöröskeresztes önkéntes betegápolónői tanfolyamokra a m. kir. belügyminiszter állal ama rendeletéiben rámutatott mindenek felett fontos honvédelmi érdekekre tekintettel minél nagyobb szám bari jelentkezzenek. A tanfolyamokra jelentkezhetnek azok az egészséges, 18. életévét belöl lőtt és legalább 4 középiskolát végzett nők, akik önként kötelezik magukat arra, hogy a hegy hétig tartó íiázi betegápolás!, majd az azt követő vöröskeresztes önkéntes ápolónői tanfolyamon minden elméleti és gyakorlati órán jelen lesznek. . A jelentkezéseket kérem írásban a zalaegerszegi Vöröskereszt fiók Egylethez címezve legkésőbb folyó évi február hó 15-ig la városi közkórház gondnoki irodájába beküldeni, esetleg telefonon oda bejelenteni (18 sz,) Meg vagyok győződve, hogy Zalaegerszeg lelkes honleányai a női léleknek! leginkább megfelelő és a családban is áldásosán hasznosítható betegápolás áldozatos munkájának minél nagyobb szakértelemmel leendő végeztetése céljából ezekre a tanfolyamokra nagy számban, a legnagyobb készséggel és izzó hazafias lélekkel jelentkeznek. Elhatározásuknál lebegjen, szemeik előtt a csodákkal határos önfeláldozó példái a rokon asszony- testvéreiknek, akik hős fiaikkal együtt most írják új hőskori történelmét a maroknyi finn. nemzetnek. Hazafias üdvözlettel : Czobor Mátyás ny. polgármester, a zalaegerszegi Vöröskereszt fiók Egylet ideiglenes vezetésével megbízott elnök. >»» o <<« lem Zalaegerszeg m. város hazafias H & £ SÍ jf «81 Hfl QM és Eeányailioz
