Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-03 / 27. szám
5 1940. február 3 ' ZALAMEGYEI ÚJSÁG gávai bizonyítva a keresztény erkölcstan igazságát. A tanfolyam résztvevői naponként szentmisét hallgattak' s közülük a zárónapon többen járultak a szentáldozáshoz. A fiúk azzal a fogadással tértek haza, hogy falujukban minél előbb megalakítják a legényegyesületei. Testvér a testvérért A Zalaegerszegi Iparoskor és az Iparos Dalkör a finn vöröskereszt javára február 2-án este az újonan kibővített Iparos Székház • összes termeiben hangversennyel összekötött táncestélyt rendezett, amelyen a város társadalmának minden rétegéből számosán vettek részt.. A város tisztikara vitéz Tamásy István dr. polgármesterrel az élen úgyszólván tel jes számban jelent meg az estélyen. A műsort Horváth Rezső és teljes zenekara a Hunyadi-nyitánnyal vezetle be, majd Hegedűs Klára színművésznő mondott hatásos prológot. Utána a dalárda Bálint Béla karnagy vezényletével szerepelt két szép magyar dallal. A cigányzenekar irredenta nótái után Zsidó Sándor, dr. országgyűlési képviselő ünnepi beszédet mondott. Ráirányította a figyelmet arra, hogy amíg a város polgárai itt táncvigalomra készülnek, azalatt északi testvérünk, a kicsi, de hős finn nép élet-halál harcát vívja az orosz óriással. Valamikor, ezerévekkel ezelőtt együtt élt a finn a magyarral, de a sors rendelkezése az egyiket Északeurópába, a másikat a Duna medencéjébe dobta, hogy így tehessenek eleget isteni küldetésüknek. A magyar itt, a finn pedig északon védelmezte a keresztény kultúrát s azzal együtt függetlenségét a barbár Kelet terjeszkedései ellen. A finn nép mostani hősi szereplésével is bebizonyította azt a történelmi igazságot, hogy egy kicsiny, de elszánt nép, amelynek nemcsak múltja, de történelme is van, egyben pedig alkotmányos módon él, diadalmaskod- hatik a sokkal nagyobb hatalom fölött, ha ez a nyers erőszakon épül föl. Ezután Tóth Babika játszotta el zongorán igen ügyesen Gaál: 1. Magyar fantáziáját, az Iparos Dalárda két szép darabot adott elő s végül} a dalárda és a közönség elénekelte a Himnuszt. Műsor után reggelig tartó tánc következett. CSIPKE VASÁR megkezdődött. Menyasszonyi koszorúk, fátylak, ingek, nyakkendők nagy választékban Postával szemben. Telefon : 170. BÚTOROZOTT SZOBA ellátással, vagy anélkül, fürdőszobával kiadó, Rákóczi-utcu ,16. szám. / 24 aranyrubel kalandos története. E^y orosz férfit kétszer sodort Debrecenbe a háború forgószele 1915-ben és 1939-ben Zengő vies Jánosnak hívják, a cári Oroszországban született. Szelíd, szomorú szemében ott ég a mélabús szláv fájdalom. Zengő vies János a múlt ev novemberében jött Debrecenbe másodszor. Először pedig 1915-ben, mint orosz hadifogoly. Érdekes véletlen ez ennek a csendes, szomorú férfinak az életében, hogy életútja már két ízben visszakanyarodott Debrecenhez és mind a kétszer a háború forgószele sodorta ide. Először a Kárpátokban folyt harcoknál esett a magyarok fogságába mint a cár katonája. Itt dolgozott Debrecenben Korcsmát is nyitott és élete gyökeret vert a napsugaras magyar életben. Magyar asszonyt vett feleségül és szépen rendbehozta magát. Aztán egy napon levelet kapott otthonról. Édesapja írta, hazahívta fiát, elmondotta a levélben nagy iromba ciril-bétűkkel, hogy már nagyon öregszik, gyengül s szeretné, ha körülötte lenne a fia. Menjenek haza Zengovics János hazament és magával vitte feleségét, a magyar asszonyt Debrecenből. Dwinkibe ment Zengovics és ott a szorgalmas, derék ember ésakhámar szép karriert csinált, három háza volt már és száz hold földje a közben lengyel földdé vált orosz földön, amikor újra belerikoltott életébe, immár másodszor, a háború. . A német-lengyel háború kitör, majd megindult az orosz henger. Zengovics János városába is oroszok nyomultak be. Akkor már Zengovics elhatározta, hogy visszajön második hazájába, Magyarországra. Megszökött, át a németek átlát elfoglalt területre. Feleségét ekkor még odahaza hagyta, hogy vigyázzon a három házra és a 100 hold földre. Mielőtt elindult, sajátkezűleg csinált egy speciális cipőt. Annak dupla talpa közé belelt 24 aranyat. így ment át a németek által elfoglalt területre és jelentkezett. Igazolványt kért, hogy Magyarországra jöhessen. Az igazolványt meg is kapta. Ekkorra azonban már átjött a felesége is. Az orosz bolsevikiek lefoglaltak mindenüket. Az asszony csak azt kérte, hogy egy éjszakára meghúzhassa magát a házban, a sáját házában. Nem engedték, kiutasították. Akkor Zengovics és felesége átjöttek Magyarországra, Debrecenbe, ahol Szpiridonov Szpiridon honfitársának a vendége. Zengovicsnak most egyetlen akarása, hogy, újra a magyar földön találjon megnyugvást élete, amelybe kétszer is beleszólt a történelem. A magával hozott különböző címletű 24 darab cári aranyrubel, amely cipőjének talpában tette1 meg az utat Dwinkitől Débrcv cenig, bejelentés folytán a hatóságok" döntése alatl áll. Nem kétséges, hogy mivel ezek már nem közhasználatban lévő pénzék, így behozásuk nem képez kihágást. Zengovics élete pedig végre pihenőt talált három‘viharos évtized; után a magyar föld áldott nyugalmában. / ....; . ■ ,t. ,i.- . .. ., . Yj9 , .. . Rózsaszín márványba kövesedett egy 3000 éves leány holtteste. A dán nemzeti muzeum csodálatos lelete. A dán Nemzeti Múzeum kőzettani osztályának szenzációja: a rózsaszínű márványburokban konzerválódott leány. A leány holt leste titokzatos körülmények közölt kövesedet! meg, aminek megfejtésén eddig hiába fáradoztak a tudósok. Szakértők állítása szerint a hulla háromezer év óta dacol a vízzel és más romboló elemekkel. Szobrászok, festők úgy nyilatkoznak, hogy; ü halott klasszikus szépség volt életében. A holttest annyira ép, hogy a szempillák árnyékolva borulnak a két beesett szem üre- j gére. Csak az orr szenvedett némi sérülést | Mivel a holttest teljesen elkövesedett, néhány kiváló dán szobrász restaurálta a megcsonkított orrot. A rózsaszínű, márványburokban rejlő holttest két évvel ezelőtt került Dél- Jüttandból Kopenhágába, Csodálattal lialáros módon maradt épségben a holttest. A hái omezeréves hullát már számos orvos és más szakember vizsgálta meg. Megállapították, hogy tizennyolc év körüli fiatal leány holttestéről'van szó, aki igen gazdag szülők gyermeke lehetett. Erre enged következtetni, hogy; a hulla még most is épségben maradt szőke hajfonatát súlyos aranygyűrűk tartják össze, az egész fejet aranyszálból szőtt háló borítja. Értél is aranylemezek ékeskednek a hulla fülcimpáiban. A leány- holtlesleL állig érő tunika borítja, amelyet a derék táján egy drágakövekkel kirakott bőröv tart össze. A rózsaszínű márványba kövesedett hulla már felfedezése idején foglalkoztatta a kutatók fantáziáját. Eleinte a múzeum úgy határozott, hogyj a hullát nem bocsátja a nyilvánosság elé. Híres kőzelismerők, fizikusok akarták a konzerválás titkát megfejteni, de minden igyekezet eredménytelen maradt. Csodálatos erők és kémiai folyamatok hathattak egymásra, hogy egy márvány szarkofágba helyezett emberi hulla megkövesedett. Mint kiderült,, a szarkofág egy barlangból került elő.i A titok — úgylátszik — örökké titok marad. Egyelőre amerikai műgyűjtők merész terveket szőnek a ritkasággal kapcsolatban és hallatlan összegeket ajánlanak fel a »kincs« megvásárlására. A dán Nemzeti Múzeum vezetősége erről természetesen hallani sémi akar, ,
