Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-03 / 27. szám

XXííí. évfolyam. 27 szám. Á*»a 8 fillét* 1940. február 3 SZOMBAT ZALAMEGYF Felelős szerkesztő : Herbolv Ferenc, Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, •Széohenvi-lér 4. Tclofonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerinti ammemmmm Erős román őrség a magfar határon Bukarest, február 3: A román kormány I minden határt fölemelt létszámú katonasággal I őriztet. Legerősebb őrség a magyar határon ! áll. Feltűnők itt azok az oszlopok, amelyeken éjszakánként villanyfénnyel kivilágítva rol maii nyelven ez a felirat szerepel : Egy hán­tol sem a földünkből. Bukarest, február 3. A román nemzetvédel­mi miniszter behívta mindazokat a tartalékos tiszteket és altiszteket, akik műszaki képzett­séggel rendelkeznek, » » » -- « < € Uj s zovjet fővezér a finn harctéren M ősz bornok esapatck i>a, február 3. Sztálin Budijeni lá- t nevezte ki a finnek ellen harcoló fővezérévé. Az új fővezér már el is utazott a harctérre és megkezdte a had­műveletek irányítását. Mines részletes tájékoztató a balkáni értekezletről Béig rád., február 3. A Belgrádban összegyűlt külügym niszterek értekezletén hosszas meg­beszéléseket folytatlak és megállapították, hogy a balkáni államok eddigi politikai vo- nalvezetée megfelel a mostani nemzetközi helyzetnek Egyébiránt leginkább gazdasági ügyekről tárgyallak. Az értekezletről részle­tes tájékoztatót nem adlak ki. Béig rád, február 3. A török külügyminisz­ter lei jelentette, hogy a most lejárt balkáni szerződés automatikusan újabb 7 évre érvény­ben marad. A tanácskozásokat ma tovább folytatták. r >)» o <<< A vallás örök időszerűsége Viszontlátás Kolozsvárott! A harmadik világnézeti előadást pénteken délután 6 órakor tartották meg a Kultúrház nagytermében szépszámú hallgatóság részvéte­lével. Az előadás első tárgya volt Kincses Kolozsvár, előadója Ferenczy Zoltán, felsőkereskedelmi iskolai igazgató, aki először Erdélyről szó­lott mesterien felépített előadásban. Erdély legértékesebb területe hazánknak, elvesztése tehát legérzékenyebb veszteségünk. Ismertette Erdélynek csodálatosan szép és gazdag föld­jét, történetét a római uralomtól napjainkig, népét, kultúráját. Azután kedves és hűséges képet festett Kolozsvárról, Mátyás király szü­lővárosáról, arról a sokarcú és titkot őrző vá­rosról, amely jóval többet tud, mint amennyit tudni enged magáról. Részletes ismertetést adott Kolozsvárnak történetéről altól az idő­től, amikor helyén még a Napoca nevű romai telep feküdt. Bizonyítgaita Kolozsvárhoz és az egész Erdélyhez való jogunkat és biztató jelnek mondotta azt, hogy ma már a világpo- iitikusok is sokat beszélnek Erdélyről Magyar- országgal kapcsolatban és a magyar külpoli­tikának is előterében Erdély. Lendületes elő­dadását ezzel fejezte be : A viszontlátásra Ko­lozsvárott. Majd megindult a vetítőgép, ame­lyet igen jól kezelt Juhász Miklós tnaár és a fehér vásznon láthattuk a szebbnél-szebb fel­vételeket kincses Kolozsvárról. A közönség szűnni nem akaró tapssal fe­jezte ki megelégedését és tetszését a sikerült előadás fölött. Ferenczy Zoltán után Lipics József dr. káplán lépett az előadói asztalhoz és »A vallás örök idős zérus égle« címen tartotta meg előadását, amelynek kere­tében meggyőző erővel válaszolt arra a kér­désre, ami ma sok embernek ajkáról elhang­zik : Mire való á vallás ? A vallás arravaló — mondoLta —, hogy komoly értelmet adjunk az életnek. Mi is lenne az élet vallás, Isten, lélek, örökkévalóság nélkül ? Esetleges érthe­tetlen és céltalan véletlenek, megmagyarázha­tatlan és megfejthetetlen talányok szövedéke. Egyes kevesekre nézve élvezetes körséta, de a legtöbb emberre nézve terhes, fáradalmas és gyötrelmes hányattatás itt a földön, örült hajsza, amely szükségképen és végképen a semmiségbe hull, a pusztulásba és halálba torkol ik. L A mtláis állal juttat fűk kifejezésre és ismerjük/ el azt a valóságos hely­zetek amely közöttünk és a világ­rend nagy Alkotója'1 között fönnáll. A vallás arravaló, hogy általa felsőbbrendü erkölcsi életet éljünk és ezzel meg különböz­tessük magunkat az oktalan állattól. Az állat csak érzéki ingerek és ösztönök Szeriül cse­lekszik. mert esze nincsen. Az embernek azonban érlelnieI is adott Ister\ s ennek az értelemnek a világánál föl kell ismernie, az eszmei és erkölcsi világ nagy törvényen s aszerint kell berendeznie életét. | A vallástalannak nyomorultabb sorsa van, mint az állatnak, mert az állat legalább nem érti és nem érzi a nyomorult Sorsot. Aki nem vallásos, annak az élele csupa aggasztó kérdőjel, szenvedéseiben nincs vigasza, nyug­talanságában nincs megnyugialó reménye s főleg a halállal szemben nincs semminemű komoly menedéke. Az élet munkától, szenvedésből és egy ke­vés örömből áll. Mindháromnak a vallás ad értelmet. A társadalom sem élhet vallás nélkül. Mert vallás nélkül igazi jog- és tekintélytiszleletét fen tartani nem lehet. Meg fegyverrel sem' Ha nincs vallás, nincs erkölcsi törvény, nincs felelősség Isten számonkérésével szemben. Voltaire, a hírhedt, vallástalan francia író, vacsorára hívta barátait. Vacsora köztón az egyik a vallás fölött gúnyolódott. Voltaire a szemével inteti neki, hogy hallgasson el rög­tön. Amikor a felszolgáló inas kiment, Vol­taire így szólt : Egymásközt beszélgethetünk ilyenekről, de cselédem elolt ne lámadjátok istent és a hitet. Mert ha ő is hitetlen lesz, ki biztosít engem arról, hogy egy szép regge­len nem üt le és ki nem rabol. Vallás nélkül nincs művelődés, nincs kul­túra. Európát a 'kereszténység részesítette a művelődés áldásaiban. Ebből élt Európa más­félezer éven át. A többi négy világrésznek így lelt világító fáklyája és jótevője. A 16. századbeli hitszakadás után indulták meg azok az áramlatok, amelyek Isten ellen törnek és hoznak annyi bajt a földre. A magas színvonalú és példákkal élénkített előadási a közönség nagy figyelemmel hall­gatta és utána tetszésének tapsviharral adott kifejezést. Turcsányi Sipos József egyházközségi vi­lági elnök liáiás köszönetét mondott az elő­adóknak és a hallgatóságnak s bejelentette, hogy a legközelebbi előadás vasárnap délután 6 órakor lesz. Külföldi Silrska Genf, február 3. Egyik svájci lap azt írja, hogy a magyar politika hármas célt követi L A, béke és a rend fenntartása a Kárpátok­ban és a Dunainedencében. 2 Szilárd ba­rátság Róma és Budapest között. 3. A magyar igények jogosságát elismertetni. Oslo, február 3. A norvég fővárosban at­tól tartanak, hogy az az 1500 tonnás norvég hajó. amely útban volt Norvégiától Angliába, az Északi-tengeren' elsűlyedt. A hajó már ja­nuár 15-én indult el norvég kikötőből éss még a mai napig sincs hír róla. Tokio, február 3. A kínai hadszíntérről ér­kező jelentések szerint a japán csapatok foly­tatták élőnyomulásukat Nanking város felé, ahol mintegy kétszázezer főből álló kínai hadosztályt zártaki körül.

Next

/
Thumbnails
Contents