Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-12-23 / 294. szám

1339. december 23. ZAL'AMEGYEI ÚJSÁG-•«V ‘ ■#*> t: ;.!» 13 A biró úr karácsonya. Irta: Gyutay István. Szent este volt. Nagy pelyhekben huifotl a hó. Ember alig mozgott kint. Inkább az ud­varban, a gazdaság körül. A falu alvége fe­jői kolompolás, ostorpattogás hallatszik. Gye­reksereg köszönti a kis Jézust... Itt-ott fel­hangzik a regölők egyhangú éneke. A házak­ból világosság szűrődik ki a havas utcára. De szép is a falu karácsonya ! Az ünnepi, a lelket markoló' hangulat érezhető mindenen. Kicsiny karácsonyfákat díszítenek. A lányok Almot öntenek. Egyik-másik az ünneplőjét készíti az éjféli misére. Az öregebbek, a fér­fiak katonaidejükből mesélgetnek. A fiata- labbja diót, mogyorót szorongat kezében s kérdezgetik : páros-c, vagy páratlan ‘? Betlehe- mesek jönnek. Épen Borsi lnró uram ajtaján kopognak. Szabad-e behozni a betlehemei«? Borsi uram megtörli bajuszát. Épen most tette le a poharat.-Szabad! Persze, hogy szabad! Gyermekfejek kandikálnak be az ajtóhas,i- dékon. Ruhájuk havas. Vannak vagy öten. Csizmájukról lerázzák a havat. A »betlehe­met odateszik az asztalra. Gyertyát gyújta­nak a »betlehem« jászola körül. Azután ösz- szenéznek s felcsendül ajkukon : »Mennyből az angyal... Borsi hallgat. Szeme nedves lesz. Talán a boldog gyermekkor jutott az eszébe, ö is így szokta. De lehet az is, hogy lelke messze jár valahol Betlehemben, ahol a csoda történt... És ebben a gondolatröp- tető hangulatában zavarják.- A havas utcán kurjongat valaki. Egyet, kettőt, újabbat. Biró úr megrázza a fejét, figyel. A kurjantó köze­lebb jön. Valaki dalol. De nem a karácsony­fáról, bort emleget. A betlehemesek éneke el­akad. Mind kifelé figyelnek. Borsi ráüt az asztalra. — No, nézd, még most sem maradhat! Ismerte emberét. Tudta, hogy ki a hangos­kodó. Párszor már rendre utasította. Az is megtörtént, hogy éjnek idején bezárta a köz­ségi fogdába: a fecskendőházba. Igaz, hogy a fogoly reggelig több-kevesebb kárt okozott: tört ezt is, azt is. Dehát faluhelyütt nincsen alkalmasabb fogda ! Most is erre gondolt a falu rend tartó feje. Megint ráütött az asz­talra. { — No, várj ! Adok én neked ünneprontást! Felkecmelődött. A sarokból magához vette a bírói »tekintélyt«, a görbe füstélyt. Sok­szor segített ez már ! Ha a szép szó nem, ak­kor a »tekintély«. A betlehemesekre rászólt: Várjatok ! Itt leszek mindjárt. Persze, mert végig akarta hallgatni az éne­ke! ... Szegény betlehemesek ! Várhattak. Két­szer is elmondották a szent este történetét, de a biró uram csak nem került élő. Kint járt valahol a havas-fagyos utcán. Kereste a rendbontót. Sötét volt. Egy-egy ház elölt meg­állt. Szemét a világos ablakokra szegezte.. Mindannyiszor visszatért leikébe a karácsonyi hangulat. Továbbment. Botja mélyen süppedt a hóba. Mit bánta! Rendnek kell lenni 1 Megint megállt. Elmélázott. Csak azt vette észre, hogy valaki beleütközik. — Ne, te, ne ! A magad lábán járj ! — Hátsze, úgyis ! Nincsen a kendére szük­ség ! — Nincs-e 1 — Nincs hát í Szó szót ért. Borsi megtalálta, akit kere­sett. Eleinte szép szóval próbálkozott. Hivat­kozott a karácsonyra, szent estére. Megemlí­tette az éjféli, misét. Beszélt a tisztességről, a becsületről. Meghogy mit mondanak az em­berek. Hiába volt. A falurossza, a jővágású legény nem engedett. Minél jobban csititott a biró. annál többet kurjantott a legény. De azért mégis levette a kalapját, amikor meg- kondult a harang. Éjféli misére harangoztak »elsőt«. A biró rábólintott, ez tetszett neki. Még kérlelte egy keveset, azután erélyesebbre fogta hangját. — Gyere ! — Hová? Csak nem a »fecskendőházba«? ­— Bizony oda ! Bezárlak ! Be én ! — De talán ... Csak most az egyszer... — Gyere ! i A legény alábbhagyott. Már nem volt kur- jantós a kedve. Most ő emlegette a kará­csonyt. Meg hogy mit is szólna a falu. Meg aztán otthon karácsonyfát is csinálnak s ő jnem lehet a gyertyagyújtáson. Minden kárba- veszett. A birq erősködött. — Gyere 1 Valahogy a bírói tekintélyt nagyon tisz­telte a legény. Ez egyszer nem a botjában, hanem a hivatalában. Hatcsak elindult a biró után. Útközben is próbálkozott, kérlelt. A biró szuszogott. Kicsit elhízott ember volt. Ez is a hivatallal járt. A hó még nagyobb pelyhekben hullt. A szél is karikázott. Egy- egy marék havat vitt tovább. A legény szo­rongása mindig nagyobb lett. Bánta már bűnél. — Biró uram, megbántam ! Nem akartam... De hát az ünnep,.. Kicsit örültem neki. — Bánom is én ! Gyere ! Nemsokára feltűnt a havas szertár körvo­nala. Borsi csapázott elől, utána a legény. Csend mindenütt. Pedig nem alszik a falu. A szívek is jobban dobognak, születést vár­nak. A szeretet, a béke születéséi. Megint kon- dul a harang. Szavába a községi »fogda« aj­taja nyikorog bele. Bent hideg sötétség, jég és zúzmara. A legény megrázkódik. Fázósan vonja ruháját össze. ____ — Hát mégis ? Jó, legyen ! Hej, csak hideg no lenne ! — Hideg ? Ja, karácsony van ! A legény hol erre, hol amarra tekintgetetf* Földre is, az égre is. Mintha felüről várná se szabaditást. A biró topog, belép a szertárba., A hideget kémleli. Aztán kiszól: — Gyere! : ' i De bizony a legény nem ment. Több szót sem Várt, hanem szép csendesen betette az ajtót, fordított a kulcson és lassú kimértséggel elindult hazafelé. Kicsiny, imbolygó lámpa­A ZALAEGERSZEGI KÖZPONTI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ▲ ZALAEGERSZEG ALAPÍTVA 1869. EVBEN Giró-számla: A Magyar Nemzeti Banknál. ♦ TELEFONs 10. SZÁM. Postatakarékpénztár! csekkszámla s*. 161. Önsegélyző osztályának XXVI. csoportja 1940. évi Január hó l-ón nyilik meg. Heti betét 40 fillér, mely összeg többszöröse is jegyezhető, illetve fizethető. Heti befizetési nap hétfő, délelőtt 8—12 óra. Egy-egy befizetési napon több hétre szóló befizetést is elfogadunk. Minden 40 filléres részbetét alapján megfelelő fedezet mellett 60 P kölcsönt folyósítunk Ezen csoport £043, évi január hó 15-én jár le, amikor is a betéteket ez ecetleg felvett kolcsjönök. levonásával az engedélyezett legmagasabb betéti kamattal együtt visszafizetjük. Előjegyzéseket mér most elfogadunk és a bankSzlet minden ágában készséggel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Kölcsönöket házingatlanokra és földbirtokra folyósítunk. — Betéteket kamatozásra átveszünk és ks*?á?ra»ágra azonnal kifizetünk. — Átutalásokat, iőssdsi megbízá­sokat és mindennemű banküzletet a leggyorsabban IgbonyolHunk. ZALAEGERSZEGI KÖZPONTI TAKARÉKPÉNZTÁR RT.

Next

/
Thumbnails
Contents