Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-12-23 / 294. szám
14 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. december 23., Dövénytennelésünk átszervezése ? rta:Pörneczi József m.kir. gazdasági tanácsos fények tünedeztek fel. Éjféli misére siettek az emberek. Ifjak, öregek. Mindegyikük szivében áhitat, szeretet... A legény átfordult a másik sorra. íNe lássák. Majd gondolt egyet, utánuk ment. Igen, neki is szólt a harang, őt is hívta. Mindig több és több lámpa, gyertyafény bukkant fel. Kicsiny csillagok a havas földön. Lábak alatt ropogott a hó. Egyik embercsoport a másik után jön. Megint újabb, Az emberek fázósan szedegetik a-lábukat. Kő- zel az éjfél, nem akarnak elkésni. A csoportból megáll az egyik. , — Hallottad ? — Mit ? — Valaki zörget ! Az egész csoport megáll. Egyikük a szertár felé bők, • ! — Onnan jön ! Megint fülelnek. Azután elindulnak a »fecskendőház« irányában. A zörgés, kopogás most már jól kivehető. Csodálkoznak. Közelebb törtetnek. Belülről hívogatja valaki őket. Kér, könyörög. Az elölhaladó felismeri a hangot. — A bíró ! Valamelyik az ajtóhoz lép. Tapogat a zár után, felkattantja. Előttük áll Borsi uram, A kis lámpafények az arcára esnek. Első kérdése : ' — Hány óra ? Nem késünk el ? — Nem, még pár perc... — Akkor menjünk ! De jó is, hogy nem késem el az éjféli miséről ! Azután beszél, magyaráz. Megvall mindent. Arca nem haragos, mosolyog. Felelget ennek TS, annak is. Botját neki támasztja a szertár falának. — Menjünk ! A csoport elindul. A biró mellett haladó megkérdezi: — De holnap mégis csak becsukja azt a legényt ? — Dehogy, dehogy... Karácsony van, a szeretet ünnepe. Legyen béke ! Harmadszor kondul meg a harang. A kis templom ajtaján kiszűrődött az orgona- és énekhang. Biró uram nem is várta, hogy belül érjen, már. kividről rákezdte: »0, boldog! Betlehem. WAPPER temetkezési és hullafuvarozási vállalat. Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 54 Telefonszám: 344' A közalkalmazottak fizetésrendezéséhez Az eddig érvényben volt fizetésektől ..eltérően a január elsején életbelépő új illetmények így alakulnak : A köztisztviselők és alkalmazottak túlnyomó többségét érintő fizetési osztályoknál: a VII. fizetési osztályban elért mostani legmagasabb fizetés 336 pengő helyett 360 pengő lesz, a VIII. osztályban 246 helyett 261, la kilencben 197 helyett 209, a tízben 167 helyeit 176, a tizenegyedik fizetési osztályban pedig 140 pengő helyett 148 pengő. — NŐI KABÄTOSZTÄLYUNKBAN egyes .modell kabátok kaphatók. Elsőrendű szalon munka. Előrehaladott idény miatt mérsékelt árak. SCHÜTZ ÁRUHÁZ. ' • • '.01! •• ■ Alig Van még egy szó, amit gyakrabban használna a közélet minden vonatkozásban, mint az — átszervezés. Ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, honvédelem minduntalan beleütközik ebbe a szóba. A zalaegerszegi járási mezőgazdasági bizottság Őszi közgyűlésén is I szóba került. A mezőgazdaságháijóa búzatermeléssel kapcsolatban van összefüggése,. Búzából túltermelés van, ami miatt a világpiaci ár olyan nyomott, hogy csak ráfizetéssel termelhető. Éveken át, a harmincas években a gazda fizetett rá, az utóbbi években a ráfizetést átvállalta a kincstár. Érthető, ha las- saivlassan átmégy á köztudatba ez a lény és keresi mindenki, hozzáértő és hozzánemértő az ellenszert. Mivel a hozzá nem értők, úgy látszik, hangosabban hallatják szavukat, a mostani háborús időt nem számítva, az ő véleményük kerekedik felül: a búzatermelést csökkenteni kell! Hogy mit termeljünk búza helyett, arra vonatkozóan nagyon megosztok a vélemények. Most átmenetileg a búza elhelyezése néni probléma. Nyugodt idők beköszöntésével újra az lesz. Érthető a Szerkesztőség kívánsága, amikor arra kért, hogy a 'búzakérdést, amit növénytermelésűnk átszervezésével óhajtanak megoldani, gazdaszemmel világítsam meg. Először is le kell szegezni azt a tényt, hogy Magyarországon nincs búzáit úiterrnelés. A szántónak annyi százalékán termelünk csak búzát, amennyin termeltünk a régi békeidőben. A világtúltermelés a tengerentúli búzaterületek növekedésének a folyománya. A világ gazdáinak a megegyezése a búzaterületek nagyságában csak elképzelés, de ha sikerülne, mi akkor is csak pár százalékkal csökkenthet- nénk búzaterületünkét, mert nem növeltük őket, tehát nem járultunk hozzá a búza túltermeléshez. Ha © kérdést vizsgáljuk és keressük a választ, meg kell állapítani másodsorban azt, hogy búzaterületeink nagyobb csökkentése önellátásunkra katasztrófával járhat. A magyar éghajlat szélsőségessége és különösen az okszerűnek nem mondható á ta'ános gazdálkodási nívó miatt a termesben nagy kilengések vannak. Nem egyszer halljuk gazdatársainktól, hogy harmadával kevesebb vagy több gabona termett, mint előzőén. Országos vonatkozásban ez azt jelenti, hogy kisebb termés esetén, terűié tcsökkentés mellett, b ú z arbeho z a t a l r a szorulnánk, Volt a mai vetésterületek mellett is már egy-két olyan év, amikor alig volt számottevő búzakivitelünk. Harmadsorban nem kell figyelmen kívül hagyni a belső fogyasztást. Búzatermelő mivoltunk ellenére Közép- és Déleurópábatn hálunk van a legkisebb búza fejadag. Ha a mtai 200 kg-on aluli fejadagot csak 50 kg-mal emelnénk, pedig még ekkor érnénk el az európai átlag személyenkénti búzafoggásztást, évi‘6 millió mázsával több lenne belfogyasz- tásunk, ami azt jelenti, hogy átlagkj- vitelénket felélnénk. Legutoljára hagytam azt a tényt, hogy hazánk búzáltermő ország. A magyar búza minősége most is világszerte ismert. Egyéb, külföldön termett búzák feljavítására használják, És mint feljavító búzát, minősége miatt nem fogják tudni pótolni. Minősége miatt mindenkor meglesz a küLöldi elhelyezési le- 5 hetősége. A harmincas években a nehéz elhelyezés oka egyrészt az volt, hogy búzánk minősége a csak tömeget termő búzafajták elterjedése miatt leromlott, másrészt ekkor, dobta Kanada az európai piacra a maní- toba-minőségbúzát. Ma, hála növénynemesí- tőinknek, jobbr.ál-jobb bőtermő, jó minőségű búzafaj Iával rendelkezünk. Ezek a fajták vetőmag akció keretében a termelésben mind általánosabbá válnak. Elősegítik búzatermelésűnk átszervezését, ami e két követelmény alapján áll: kivá’ó és egyéb származású búzával nem pótolható minőségű búzát termeljünk, törekedjünk a holdanként nagy termésre, hogy az egy mázsára esp, költség minél kevesebb legyen. Ha olcsóbban kell adni, akkor se fizetünk így rá. Búza a főterményünk és búza marad ,a jövőben is a főterményünk. A hozzá nem értő növénytermelési átszervezők arra gondolnak, hogy búza-területünket kétharmadára, felére kell csökkenteni, hogy, a termelés jövedelmező legyen. Ismétlem, arra, hogy búza helyett mit termeljünk a felszabaduló nagy területen, nem gondolnak. Világítsuk meg e kérdést is ! Van több olyan növény, aminek termését könnyebben értékesíthetjük, mint a búzát, Ezek közül csak azok jöhetnek számba, amelyek a búzával egyenlő nagyságú hasznot adnak. A jelenlegi 20 pengős búzaár mellett a kender, len, ricinus, szója, cukorrépa, ólaj- özön termelési haszna nagyjában a búzáéval egyenlő. E termények bizonyos mennyiségben könnyen elhelyezhetők külföldön, s it egy részük termése belföldi fokozottabb szükséglet kielégítésére szolgál. A felületesen gondolkodó válasza az, termeljünk ezekből annyit, hogy a jelenlegi búza-exportunkal megszűntethessük. Már említettem azt, hogy a mostani vetésterület mellett búzából 6 millió mélíert- mázsa átlag évi kivitelünk vau, de vannak évek, amikor ez a kivitel leszáll 2 millióra. Épen e tény miatt nem lehet nagyon csökken, teni a területei.! A csökkentésnek egy módja lenne, legalább az egy évi átlag kivitelt tartalékolni kellene ! Olyan tőke kellene ehez, ami miatt gondolni se lehet erre. De ma nincs lehetetlen. Ha belföldön el nem fogyasztható feleslegünket a következő évekre tárolnánk, akkor búza vetésterületünket 20 százalékkal csökkenthet, nénk. Mit termeljünk a 20 százalék területen. Csak olyan növényt, aminek termése a búzával egyenlő hasznot ad, azaz ráfizetés nélkül, fcsekély 5—6 százalék gazdasági tiszta haszonnal termelhető, ilyenek az előbb említett olaj- és kereskedelmi növények. A növény termése olyan legyen, amit legalább a termett mennyiségnek megfelelően el tudunk külföldön helyezni, mert ennek hiányában rosszabb helyzetbe kerülnénk, mint a búzával, A mai búzaterületnek 5 százaléka az a terület, amelyiken a jelzett növények által letakarított termés külföldön elhelyezhető. A nemzetközi közgazdászok által megállapított számból látjuk, hogy minden 5 százalékot meghaladó növénycsere, amelynek termése exportálandó, csak elgondolás, megvalósítása esetén egész külkereskedelmünk felborulna! 1 Azok a napilapok hasábjain megjelenő közlemények, hogy termeljünk búza helyett földi- diót, mentát és más csodanövényt, arra jók, hogy egyik-másik gazda kísérletezzék velük, sőt termelje azokat. Kis területen a búza hasznának sokszorosát adhatja, de mihelyt ezer holdakon termelnénk, a termést se- !
