Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-12-30 / 298. szám

XXII. évfolyam. 298. Szám. Ái*a 8 fillér 1939. december 30. SZOMBAT. ZALAMEGYE I IJJSÄG Felelős szerkesztő : Herbolv Ferenc. Szerkesztőség és kiadéhieatal : Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. tes ■ • iMi l&ljd IWult M 'Mid ] i í I es jovo. Eseményeidben gazdag esztendőtől búcsú­zunk Szilveszter estéjén, önkéntelenül is meg­állunk egy piTanaira a rejtélyes Időnek ezen a határmesgyéjén s visszafelé révedező kép­zeletünk mozivásznán újra lepereg előttünk tizenkét hónap gyorsított felvétele. A gép kattog, az Idői lába a végtelenbe lép és mintha misem történt volna, máról-holnapra új év­számmal látjuk el a ránkvirradó napot. A letűnő esztendőnek nagy eseményei1 köz­vetlen közelről érintettek bennünket, magya­rokat. Megsemmisült egy földrajzi és politikai szörnyszülött, amelybe életet mások leheltek, inert maga életképtelen volt és mégis azL hir­dette, hogy, ha minden elmúlik is, ő megma­rad. Orvul ellopott területünkből egy részt ez­zel megint visszaszereztünk. Rutén testvére­ink, a nagy Rákóczi »gens íideüssiina«-ja húsz évi szenvedés után visszakerült hozzánk. Nem ment ez simán. Áldozatokat követelt tőlünk. Hős honvédeink derékig érő hóban mászták meg az Északkeleti Kárpátok bérceit, ahol kezet szoríthattak lengyel testvéreinkkel. A régen óhajtott közös magyar-lengyel ha­tárnak azonban nem sokáig örvendhettünk. Pontosan fél év múlva, alig kéthetes harcban elbukott a baráti Lengyelország és így köz­vetlen szomszédságba kerültünk a szovjettel. Európa térképe tehát ebben az esztendőben kétszer változott meg. » Bent az országban szinte torlódtak az ese­mények, amelyek közül legkiemelkedőbb az új országgyűlés megalakulása^, Ez próbálkozott meg az annyira követelt és olyan sokszor megígért földbirtokreform megalkotásával, A zsidótörvényi letárgyalása is erre az évre várt. Ha más nem is történt volna, akkor is el­mond hatnék, hogy sok történt. A honvédelem és szociális munka terén is tettünk hatalmas lépéseket. Munkaalkalmak teremtése sok fejtörést okozott a kormány­nak, mert megelégedést kell biztosítani az országban, különösen a mai veszedelmes idők­ben. A feszültséget enyhíteni kell, hogy azok az erők, amelyek a nemzetépítő munka el­végzésére hivatottak, mindig a nemzet szol­gálatára álljanak s a nemzet jólétének elő­mozdítása érdekében végezzék feladatukat. Ami legszűkebb pátriánkat, Zalaegerszeget, illeti, a polgármester nyilatkozata szerinti nem lehet panasz az elmúlt esztendőre. Pénz­ügyi gazdálkodásunk kedvezőnek mondható. A zárszámadási feleslegek és a forgalmiadó­részesedési segély banktartozásaink törlesz­tését megkönnyítették és más célokra is jut­tattak valamicskét. A középítkezések sok helyi iparosnak és munkásnak biztosítottak kere­setei. A monumentális pénzügyi palota építé­sével párhuzamosan folytatódtak a kórház építési és modernizálási munkálatai, amelyek megélénkítették a város gazdasági életének vérkeringését. Magánépítkezéseket is végez­tek nagy számban. Az Ínségesekről is tör­tént gondoskodás s ha a kórháznál még várható munkálatokra megfelelő segélyt sikerül bizto­sítani, akkor a jövő évre, is jut valami iparom sainknak és munkásainknak. A munkaalkal­mak teremtésénél az a cél, hogy a rendelke­zésre álló összegből kisegzisztenciákat te­remtsünk. í Ugyanakkor azonban, amikor végignézzük az plmult esztendőnek mozivásznán lepergő képeket, elénk tűnik egy nehézveretű kapú, 1940. felírással. Mennyire szeretnek, ha ez csak egy pillanatra is feltárulna előttünk, hogy betekinthessünk a rejtélyes jövőbe, hogy tájékozódhassunk, milyen terveket készítsünk, milyen programmot dolgozzunk ki. Mert könnyű az elmúltakra visszatekinteni, de, ne­héz a jövő munkaprogrammját megcsinálni. Hiszen a leggondosabban elkészített terveket is balomra dönthetik a távolról sem sejtett események. A közelmúltnak példái igazolják ezt. Újév napján tehát, amikor jókívánságoktól; hangos az egész világ, mindenkit ez a kérdés foglalkoztál: vájjon mit hoz, mit rejteget szá­munkra ez az újszülött esztendő ? Az oroszok lőszerpazar­lásra ingerük a finneket Helsinki, december 30. A szovjet messze- hordó ágyúk, amelyek napokon át bombáz­ták Viipurit, beszüntették a tüzelést. Újabb havazások szinte járhatatlanná teszik azí uta kát. A karéliai földszorosban a szovjet csapa­tok már nem is kísérleteznek a sok kudarc után, A szovjet azért intéz tüzelést a finnek el­len, hogy ellentüzelésre ingerelje a finneket és így a lőszerkészletük elfogyjon. Szovjet repülőgépek több finn községet és várost bombáztak. Vasa városban több liáz összedőlt a bombázás következtében. Egy szovjet repülő, aki ejtőernyőn ereszkedett le a finn területre és ott fogságba esett, hálai- sorokat intézett a finn katonái parancsnok­sághoz azért a jó bánásmódért amelyben ré­szesítették. A leningrádi katonai körzetparancsnokság jelentése szerint pénteken nem történt jelen­tősebb esemény. Több eredményes bombá­zást hajtott végre a szovjet légi haderő. »í »»o«««« W Péter és Cézár“. Mikor a Vatikán és Kvirináfl urai ismét találkoztak . . ■ Mint minden más államalakulat, úgy az egyházi állam is az események természetes fejlődésének eredménye. A különbség csu­pán az, hogy a pápa, mint államfő, szintén résztvett ennek létrehozásában. Az egyházi állam gyökere a »Patrimonium Petrr , vagyis a pápa nagy kiterjedésű magánbirtoka, amely a keresztény üldözések után (600-ig) jólelkű adakozók és békés öröklések útján halmozó­dott össze a pápa kezében^ s amely kiterjedt egész Iláliára, Sicíliára, Korzikára és Sardí- niára, valamint Gallia, Istria és Kelet egy részére. Ez a hatalmas birodalom késztette arra a pápát, hogy az itáliai félsziget politi­kai érdekeinek őrállója legyen, másrészt pe­dig, hogy az ország lakosságát a népvándorlás zavarai között lehetőség szerint megvédelmez­ze. így védelmezte meg I. Leo pápa a félszi­get népét a betörő Attilával, majd Geizerikkel szemben, utódai pedig a langobardok ellen. A szegényeknek juttatott gazdag segélyezések az alsóbb iiépréteget úgy hozzáláncolták a pápai államhoz, hogy azok a pápában látták legfőbb és leghatósabb védelmezőjüket. Bizánc és Bőr na. Az a körülmény, hogy Konstantin császár székhelyét Bizáncba helyezte át és Róma nem volt többé a római birodalom központja, a pápára nézve újabb nagyjelentőségű esemé­nyek kiindulópontja lett. A római hatalom folytonos gyengülése és a tisztviselők közismert romlottsága fokozott mértékben eredményezték, hogy a püspökök kezébe, főleg a városokban mindinkább több és több politikai hatalom került. így fejlődtek az események arra a fokra is, hogy amikor Justínián ismételten meghódította Itáliát, a városok és tartományok helytartóinak válasz­tását a patríciusok és püspökökre bízta, akik a távozó tisztviselőket felelősségre vonták, s felügyeletet gyakoroltak a bírák igazságos mű­ködése felelt is. így a római püspök, mint az itáliai püspökök feje, a bizánci kormányzói hatalom birtokosa lett, — nyugaton. A fél­sziget megszállásának szándékával indított longobard invázió idején (568-ban) mint a félsziget népének képviselői tárgyalnak az el­lenség vezéreivel, s oly tekintéllyel, hogy — mint a longobard király megjegyezte: -nem tudja az ember, hogy főpásztorral, vagy ural­kodóval ál Le szemben«, A sűrűn jelentkező el­lenséges hadseregek Itália, helyesebben a Du- catus Romanus (a bolseni lóból eredő Marta folyócskától délre Terracináig és az Appeni- nek gerincéig terjedő terület) urait hatalmas haderővel rendelkező császárok segítségének igénybevételére késztetik. Először a keleL-ró- mai birodalom császárai viselik az egyházi állam felelt a védelmező szerepét, azonban a súlyos adóterhek és igazságtalan bánásmód miatt Hálja lakóit elidegenítették maguktól. A longobardok kardjánál is kegyetlenebb császári exarhák gonoszságai miatt keletkezett kiábrándulást csak fokozta az a körülmény, hogy a császár seregei a kezdeti felbuzdulás után teljesen elhanyagolták Itália védelmét,

Next

/
Thumbnails
Contents